A János vitéz előtt jelent meg Petőfi egyik legnagyobb botrányt kiváltó műve, A helység kalapácsa (1844). E csodálatos humorú komikus eposz (vígeposz) több, mint a műfaj hasonló alkotásai. Pontosabb a meghatározás, ha eposzparódiá nak, műfajparódiának nevezzük. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – DIGITÁLIS MAGYARÓRA. Ez nem csak egy humoros, komikus történet, és nem csak a figurák nevetségesek: itt maga a műfaj válik nevetségessé. Petőfi műve szinte ellehetetleníti, hogy bárki a klasszikus műfajjal kísérletezzen, nevetségessé teszi az eposzi hagyományokat az evokációtól kezdve az enumeráción át az állandó jelzőkig egyaránt. A kortársak közül sokan Vörösmarty Zalán futása című eposza ellen írt pamfletként értelmezték Petőfi művét. Ha van is ebben némi igazság, Petőfi célja inkább az volt, hogy a nagyepikai hagyományok korszerűtlenségére és arra az archaikus, provinciális nyelvezetre hívja föl a figyelmet, mely a kor irodalmának fő sajátossága volt. Az eposzparódia azt a radikális nyelvi fordulatot készíti elő, melyet a költő lírai versei képviselnek.
A helység kalapácsa Petőfi Sándor A helység kalapácsa című könyvének korabeli kiadása Szerző Petőfi Sándor Eredeti cím A helység kalapácsa Ország Magyarország Nyelv Magyar Téma Magyar irodalom, lélektan, történelem, társadalom Műfaj elbeszélő költemény, eposz Kiadás Kiadás dátuma 1844. október Magyar kiadó Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1990) Média típusa könyv Oldalak száma 64 (1990) ISBN 963-11-6639-2 (1990) A helység kalapácsa Petőfi Sándor 1844 októberében írt elbeszélő költeménye. Komikus eposz, egyben stílusparódia. Történet [ szerkesztés] 1. A helység kalapácsa – Wikipédia. ének: A templomban fölébred egy ember, aki azt veszi észre, hogy be van zárva az ajtó és ő bennragadt. Úgy dönt, hogy felmegy a toronyba és a harang kötelén ereszkedik le. 2. ének: Az elbeszélés helyszíne a kocsmába helyeződik át, ahol megismerjük a többi főbb szereplőt. Nagy mulatozás kezdődik. A kántoron látszik, hogy érez valamit a csapos, Szemérmetes Erzsók asszony iránt, de fél odamenni hozzá. Harangláb elkezdi bátorítani és rábírja, hogy vallja be az érzelmeit a nőnek.
Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
3. ének: Megtudjuk, hogy a fogoly időközben kijutott a templomból és elindult a kocsmába szerelméhez, Erzsók asszonyhoz. A kocsmába belépve Bagarja köszönti, így kiderül, hogy a fogoly valójában Fejenagy, a helyi kovács volt. Fejenagy vissza se köszön, annyira eltölti a düh, amikor meglátja, hogy a kántor Erzsóknak udvarol. A kovács elkezdi ütlegelni a kántort, de az megálljra inti. Elmondja, hogy Harangláb javasolta neki, hogy zárják be Fejenagyot a templomba, mert tudta, hogy csak így udvarolhat Erzsók asszonynak. Harangláb beismeri tettét, előbb csak szópárbajt, majd verekedést kezd Fejenaggyal. Csepü Palkó is besegít Fejenagy oldalán (ugyanis kiderül, hogy kovácsmesterséget tanult nála, bár csak két hétig, mert rájött, hogy ez a munka nem neki való). Végül a kocsmában lévő többi férfi is egymásnak esik, mire a nők és Bagarja kivonulnak a csapszékből. 4. ének: Bagarja elrohan felébreszteni a bírót, mert kizárólag ő tud rendet teremteni a kocsmában. A kisbíró is velük tart, először a kántor feleségéhez, Mártához igyekeznek.
A megbízott szakértő láthatóan beleadott apait-anyait, hogy meg tudjon felelni a megbízó nem túl burkolt álláspontjának, de a saját szűkebb szakterületén nem tudott elköteleződni a megrendelő által preferált parti nyomvonal mellett. Az emlékezetes bős-nagymarosi vízlépcsőterv körüli küzdelemben is eljött egy pont, amikor az akkori pártállami vezetés próbálta a szakemberekre tolni a döntés felelősségét – valami nagyon hasonlót láthatunk most is, pedig ahogy azt a vitát, ezt is politikai döntés fogja lezárni. Becker András [sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
Sajátos fordulat, hogy a dolgozat végén a szerzők mégis állást foglalnak a parti nyomvonal mellett, éppen azon szempontok alapján, amelyek nem tartoznak a mérnöki kompetenciába. Korábbi cikkeink a mobilgátról Tüntetés után, döntés előtt: mi várható a Rómain? Tarlós megköszönheti a civileknek, hogy nem épített eddig gátat Most kéne abbahagyni?