Enciklopédia Az Encyclopédie borítója Szerző Denis Diderot Jean Le Rond d'Alembert Louis de Jaucourt Étienne Bonnot de Condillac Charles Bossut Georges-Louis Leclerc de Buffon Louis Jean Marie Daubenton Paul Henri Thiry d'Holbach| Anne Robert Jacques Turgot Voltaire Jean-Jacques Rousseau Jean Jodin Eredeti cím Encyclopédie Nyelv francia Műfaj enciklopédia Következő Descriptions des Arts et Métiers Kiadás Kiadó André Le Breton Kiadás dátuma 1751 1772 A Wikimédia Commons tartalmaz Enciklopédia témájú médiaállományokat. Az Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára (röviden Nagy Francia Enciklopédia, Francia Enciklopédia vagy csak Enciklopédia, franciául Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, röviden Encyclopédie) című korai enciklopédia Franciaországban 1751 -től jelent meg. Az utolsó köteteket 1780 -ban adták ki. A francia felvilágosodás alapműve. Előzmények [ szerkesztés] A híres Encyclopédie -nek, a 18. század egyik legnagyobb és legjelentősebb irodalmi vállalkozásának előzménye Ephraim Chambers Cyclopaedia, vagy a művészetek és tudományok egyetemes szótára című munkájának francia fordítása volt, amit egy Franciaországban élő angol, John Mills, és a gdański születésű, előbb Hollandiában majd Párizsban élő egyetemi professzor, Gottfried Sellius készített el 1743 és 1745 között.
1751–1772 között jelent meg 28 kötetben, majd 1780-ig öt pótkötet és két képkötet egészítette ki. Munkatársai között találjuk a felvilágosodás nagyjait, így nagy szerepe volt a felvilágosodás eszméinek elterjesztésében. Az nagy francia enciklopédiát annak idején még a francia király is megrendelte. Az enciklopédiából még van néhány féltve őrzött darab a múzeumban. Eredet [ enciklopédia < középmagyar: enciklopédia < görög: enkükliosz paideia (általános műveltség) < enkükliosz (teljes körű < körben) + paideia (oktatás < gyereknevelés) < paidosz (gyerek)] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 4 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
Pannon enciklopédia Az enciklopédia eredeti értelmében készült el a közelmúlt magyar enciklopédiája, az 1993 és 2010 között megjelent Pannon enciklopédia, amely 1+8 tematikus kötetben átfogó képet kíván adni a magyarság történetéről, nyelvéről, ipar- és technikatörténetéről, építészetéről, sportjáról, Magyarország földrajzáról, állat- és növényvilágáról. Négy kötete szabadon elérhető az Arcanum Kézikönyvtárában.
1893 és 1897 között adták ki. A Pallas Nagy Lexikonának szerkesztője a kiadó vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, a tényleges szerkesztői tevékenységet azonban Bokor József végezte. A háromszáz szerző közt a kor olyan kiemelkedő tudósai is fellelhetők, mint Bánki Donát, Cholnoky Jenő, Csemegi Károly, Eötvös Loránd, Pasteiner Gyula, Péterfy Jenő, Petrik Lajos, Szinnyei József, Vámbéry Ármin. Pallas-kötetek a polcon Forrásmegjelölés Készítette: Gottermayer Nándor (1852–1924) -, Közkincs, URL 1998-ban az Arcanum Adatbázis Kft. a teljes művet (meglevő hibáival együtt) digitalizálta, s CD-n kiadta. Ezt a kiadást vásárolta meg később a Magyar Elektronikus Könyvtár, s az interneten is kereshető változatban elérhetővé tette – igaz, képek nélkül. A vállalkozás, bár kulturális értelemben sikeresnek bizonyult, anyagi értelemben nem lett nyereséges. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. csődje után a Révai Rt. szerzi meg a jogokat, és egy új, kibővített lexikonsorozat szerkesztésébe kezdenek. 877 szerkesztő közreműködésével készült el a Révai Nagy Lexikona.
Irodalmi, filozófiai, zeneelméleti munkássága is jelentős. D'Alembert egész életében párizsi maradt. II. Frigyes porosz király többször is fölajánlotta neki a berlini tudományos akadémia elnöki székét, de ajánlatát visszautasította, ahogy nemet mondott Nagy Katalin orosz cárnőnek is, aki fia tanítójaként hívta az udvarába. Pártfogója, Madame du Deffand közbenjárására 1754-ben a Richelieu bíboros által alapított, 40 tagú Francia Akadémia tagja lett, a testületben a 25. széket foglalhatta el. 1772-ben az akadémia állandó titkárává is megválasztották. Ekkor már betegeskedett, de a poszttal együtt járó feladataként szorgalmasan írta az elhunyt "halhatatlanok" életrajzait, miközben fájlalta, hogy éppen kedvenc időtöltéséhez, a matematikához nincs ereje és ideje. 65 éves korában, 1783. október 29-én halt meg szülővárosában. Közismerten ateista volt, ezért jelöletlen tömegsírba temették, földi maradványait a párizsi katakombák rejtik.