Magyarország német megszállása után Németországba hurcolták. A második világháborút követően visszatért Magyarországra és ügyvédként kezdett dolgozni. 1945 júliusában a Magyar Kommunista Párt (MKP) budapesti V. kerületi pártbizottságának titkára, 1946 februárja és 1949 februárja között a Belügyminisztérium tanácsosa, majd az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetője lett. 1949 júniusától Állami Ellenőrzési Központban volt osztályvezető. 1951 decemberétől az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 1953. november 8-ától 1972. október 31-éig a Legfelsőbb Bíróságon. Legmagasabb beosztása a kollégiumvezető-helyettesi volt. Innen vonult nyugdíjba. Kőhalmi Zoltán elérhetősége - paThalia Magazin - paThalia. Szerepe az 1956-os forradalom utáni megtorlásban [ szerkesztés] A megtorlás során Vida Ferenc az egyik leghírhedtebb bíróként összesen 20 ember ellen hozott halálbüntetést első vagy másodfokon 1956-os tevékenységük miatt. Legismertebb pere a Nagy Imre-per volt. Nevéhez fűződik még többek között Déry Tibor és társai, Erdős Péter, Haraszti Sándor és társai, Kardos László és társai, Lőcsei Pál, Mérei Ferenc és társai, Zsámboki Zoltán és társai, a Corvin közi felkelők fegyveres parancsnoka, Iván Kovács László és társai, a csepeli felkelők, Szente Károly és társai ellen lefolytatott per.
[ halott link] – Válasz, 2008. 10. 23. Az 1956-os vérbíró elfeledett interjúja., 2013. augusztus 13. (Hozzáférés: 2014. november 16. ) Múlt-Kor – A vérbíró, Vida Ferenc utolsó vallomása; MTV, 2008. október 24. További információk [ szerkesztés] Vida nem bánta meg Archiválva 2008. június 18-i dátummal a Wayback Machine -ben – Magyar Nemzet Online, 2008. június 15. Vérbírák sztahanovistái – Népszabadság, 2008. június 15. Túlórázó hóhér – Magyar Hírlap, 2007. június 15. # M1, Múlt-kor tv-műsor, Adásnap: 2008. október 24., Időpont: 23:19:51, ID: 696738 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Az 1956 utáni megtorlás során kivégzettek listája Tutsek Gusztáv Nagy Imre Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 121501150 LCCN: n80057497 ISNI: 0000 0000 8014 4661 Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A közigazgatási tudós a piarista rendház épületében is gyakran megfordult, együttműködve a piarista atyákkal, akik részt vállaltak a városfejlesztés kidolgozásában. Tata rengeteget köszönhet Magyarynak, akinek a nevét viselő tatai tudásközpont létrehozása megkezdődött már az egykori tiszti klub helyén. A koszorúzást követően a piarista rendház épületében folytatódott a találkozó. Bencsik János országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: Magyary Zoltán munkásságát a hagyomány és a megújulás gondolata vezérelte. Múltunk ismerete és hagyományaink ápolása adja közösségi életünk alapját, de az új lehetőségeket is meg kell látni és alkalmazni. Magyary szerint a közigazgatásnak az itt élők céljait kell szolgálnia, ehhez pedig meg kellett újítani a kor gondolkodásmódját, igazodva az igényekhez és a változásokhoz. Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: a Magyary Zoltán által felkarolt ügyek fontosak, hiszen a közigazgatás kiszolgálja az állampolgárokat, és ha jól működik, akkor az emberek is jobban élnek.