1964. június 28. -1965. május 7 189 XIV. 1965. május 10. október 14 219 XV. október 19. -1966. december 20 239 XVI. 1966. december 21. -1968 267 XVII. 1970. -1970. Okostankönyv. november 24 297 XVIII. 1982. áprüis 3. -1983. június 5 372 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete csupaszcsiga témájú médiaállományokat és Fekete csupaszcsiga témájú kategóriát. A fekete csupaszcsiga (Arion ater) a csigák (Gastropoda) osztályának a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül az Arionidae családjába tartozó faj. Előfordulása [ szerkesztés] A fekete csupaszcsiga Nyugat-Európában honos. A közép-európai formát egyes szakértők külön fajnak tekintik ( vörös csupaszcsiga). Megjelenése [ szerkesztés] A fekete csupaszcsiga kifejlett állapotban 10 - 13 centiméter. A köpeny szemcsés, enyhén kiemelkedő részt alkot, ez a burok védi a legtöbb szervet, köztük a tüdőt is. A lába izmos és nyálkás felületű. Könczei Ádám: Házatlan csiga (Tinivár Lap- és Könyvkiadó Kft., 1998) - antikvarium.hu. A csiga hullámszerű mozgásokat végez vele, amelyek biztosítják előrehaladását. A csiga a légzőnyíláson szívja be és fújja ki a levegőt. A nyíláson keresztül a levegő a csiga köpenyében található egyszerű tüdőbe kerül. A tapogatók a táplálék felkutatására szolgálnak. A hosszabb tapogatók végén egy-egy szem található; ezek valószínűleg csak a világosságot és a sötétséget érzékelik.
Meztelen csigák Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Öregrend: Heterobranchia Rend: Tüdős csigák (Pulmonata) Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata) Alrendág: Stylommatophora Hivatkozások A Wikimédia Commons tartalmaz Meztelen csigák témájú médiaállományokat és Meztelen csigák témájú kategóriát. A meztelencsigák olyan puhatestű állatok, melyeknek nincs vagy alig látható külső vázuk (csigaházuk) van. A csigák közé tartoznak. Nedvességkedvelő állatok. Néhány ismertebb fajuk: Nagy meztelencsiga (Limax maximus) Óriás meztelencsiga ( Limax cinereoniger) Sárga pincecsiga ( Limax flavus) Barna nagy csupaszcsiga ( Arion rufus) Spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) Foltos szántóföldi meztelencsiga ( Deroceras reticulatum) Kalapácsos szántóföldi meztelencsiga ( Deroceras sturanyi). Források [ szerkesztés] All About Slugs Slug - cikk a meztelencsigákról az Encyclopaedia Britannicában Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos).
Meghatározták, melyek az érző, a mozgató és a szenzitizáló neuronok. A neuronok nagysága folytán mindegyiket lehetett egyedileg vizsgálni. Nemcsak ingerlésre és ingerületelvezetésre volt lehetőség, hanem kémiai anyagokat is be tudtak juttatni az egyes sejtekbe. Kaliforniai tengeri nyúl ( Aplysia californica) Kandel és munkatársai számos kísérletet végezve megfejtették, milyen biokémiai reakciósor hozza létre az elemi memóriát. Ez az eredmény kiinduló alapként szolgált a magasabb rendű állatok memóriájának és tanulásának vizsgálatához. A nagy horderejű kísérletek alanyaként a tengeri nyúl örökre beírta magát a tudománytörténetbe. * * * Rovatunk mostantól Facebookon és Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk.
A csigák osztálya a puhatestűek törzsébe tartozik. Közöttük édes- és tengervízi, valamint szárazföldi fajok egyaránt vannak. Zsigerzacskójuk általában a meszes csigaházzal együtt felcsavarodik, ezért testük nem szimmetrikus. Fejük és lábuk egy nagy, a ház belső felszínéhez rögzülő izommal visszahúzható a házba. A csi gák növényevő vagy ragadozó állatok. Nyelvüket kemény, erősen fogazott réteg borítja, ezért reszelőnyelvnek nevezzük. Vele szemben a szájpadláson szilárd, sima lemez van. A csiga ezek összedörzsölésével morzsolja szét a táplálékát. A vízben élő fajok légzőszerve kopoltyú, a szárazföldi csigák pedig a köpenyüreg falából kialakult tüdővel lélegeznek. A Magyarországon honos szárazföldi csigák hímnős állatok. A csigák képviselői Magyarországon legismertebb a tüdővel lélegző, növényevő éti csiga. Elnevezése onnan származik, hogy a világon sokfelé fogyasztják. Egyes vidékeken tenyésztik is. Napsütötte mezőkön gyakran találkozhatunk a csíkos zebracsigával. Ez az állat is tüdővel lélegzik.