Ha a seb hólyagos, vagyis másodfokú, akkor indokolt lehet a hólyag megnyitása, és a váladék lebocsátása, de ezt csak steril körülmények között, szakember végezze. Steril gézlap felhelyezése és napi kétszeri cseréje vagy még inkább a korszerű, fájdalmatlan és ritkább kötéscserét biztosító hidrokolloid- vagy filmkötszer gyorsítja a gyógyulás folyamatát. A fájdalmat vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal enyhíthetjük. A súlyos, nagy kiterjedésű égési sérülések terápiájának alapja - vénabiztosítás után - a folyadékpótlás és a sebellátás. A nagy mennyiségű, ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmazó sebváladék vesztése felboríthatja a beteg vérkeringését, ettől sokkos állapotba kerülhet. Ennek kivédése érdekében nagyon fontos az infúziós folyadék- és fehérjebevitel. Az elhalt bőrterületeket, szöveteket műtéti úton kell eltávolítani, ezek későbbi pótlása sorozatos plasztikai sebészeti beavatkozásokkal, bőrátültetésekkel történhet. A bőr létfontosságú védelmet nyújt a fertőzések ellen, ezért roncsolódása esetén antibiotikus kezelés válhat szükségessé.
Az enyhe (tehát első- vagy másodfokú) égési sérülések nagyon fájdalmasak, de mi magunk sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kellemetlenségeket. Pontokba szedtük a teendőket. 1. Mekkora a baj? Először is fontos, hogy biztosak legyünk abban, hogy az égés nem igényel kórházi kezelést. Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha a felületes (első- vagy másodfokú) égési sérülés nagyobb, mint a tenyerünk, illetve ha az arcon, nagy ízület (pl. térd vagy váll) fölött vagy a nemi szervek tájékán helyezkedik el. A mélyebb (tehát harmad- vagy negyedfokú) égési sérülésekhez mentőt kell hívni. Az is meglehet, hogy a kezdetben enyhének tűnő sérülés egyre jobban fáj, majd vörös és duzzadt lesz: ilyen esetekben is irány az orvos - írja a Há. 2. A seb hűtése Tartsuk a sebet hideg folyóvíz alá legalább 10-15 percig. Vigyázzunk arra, hogy a víz ne legyen túlságosan hideg, a jeget pedig felejtsük el. Ez jól lehűti a sebet, csillapítja a fájdalmat, és megóvja a mélyebben lévő szöveteket a további károsodástól.
Az égési sérüléseknek több típusa ismert. Eredetüktől függően megkülönböztethetünk kémiai, elektromos és termikus, azaz direkt hőhatás által okozott égés sérüléseket. Kémiai égés A kémiai égés során általában olyan erősen maró hatású anyagokkal érintkezik a bőr, mint például különböző savak vagy lúgok. A kémiai égés során ezeknek a nagy reakcióképességű anyagoknak a kémiai energiája alakul át hőenergiává. A savakról (pl. sósav, kénsav) jobban ismert, hogy veszélyesek, azonban legalább ilyen komoly sérüléseket okozhatnak a lágyszöveteket elfolyósító, elüszkösítő lúgok is. A háztartásban található tisztítószerek, lefolyótisztítók, vízkőoldók közül nem egy erősen maró hatású, ezért fontos, hogy kellő körültekintéssel használjuk ezeket: viseljünk gumikesztyűt, és ha lehet, védőszemüveget is ha mégis baleset ér minket, és a szer ráfröccsen a bőrünkre, az első és legfontosabb teendő, hogy a lehető legrövidebb időn belül távolítsuk el onnan, ugyanis amíg a vegyszer a bőrünkkel érintkezik, addig folyamatosan pusztítja a szöveteket.
Ebben a Baux-féle index nyújt számunkra segítséget. Ha a beteg életkorát és a sérülés kiterjedésének százalékos számát összeadjuk és ez a mutató 80 alatt marad, a prognózis jó, 80-100 között kétes, azaz a túlélési esély 50 százalékos, viszont a 100 feletti index egyértelmûen rossz. Más kérdés, hogy az említett határok nem tekinthetôk törvényszerûnek, hiszen egy 50 éves, jó fizikai állapotban lévô, 30 százalékos égési sérülést szenvedett ember gyógyulási esélyei sokkal jobbak, mint azé az egyébként is gyengébb általános állapotú betegé, akinek hasonló sérülése légúti égéssel is kombinálódott. Végül néhány jó tanács, hogy mit kell tennie a segítőnek súlyos égési sérülés esetén: további segítő hívása, értesítése (mentőszolgálat, tűzoltóság, rendőrség); a sérülést okozó forró anyag eltávolítása, ügyelve arra, nehogy a mentést, oltást végző maga is megsérüljön; tájékozódás a kísérő traumás sérülésekről; a szennyezett ruházat eltávolítása; az égett terület hűtésének megkezdése; a 8-23 C fok közötti tiszta hideg víz közömbösíti a hőt, enyhíti a sérült fájdalmát.
Ugyancsak nem képezik az elsősegélynyújtás részét a különböző gyógyhatású, a további kezelésben már szerephez jutó szerek. A hűtés végeztével – tekintettel a fertőzésveszélyre – a sebet fedjük laza, steril fedőkötéssel. Célszerű az otthoni elsősegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hűtés nélkül is a sebbe helyezhetők, hűtő, fertőtlenítő hatással bírnak. Az ellátás során szem előtt kell tartanunk, hogy az égési sérüléseknek számtalan kísérő hatása is lehet. Ezek közül az egyik legjelentősebb a folyadékvesztést, de a keringési rendszer működését is jelentősen befolyásolhatja. A testfelület több mint 10%-át borító másodfokú égési sérüléskor ún. sokk lép fel, amely az állapot jelentős romlásával jár. Javasolt a sérülttel minél több folyadékot itatni, hogy ezzel pótoljuk a folyadékvesztést és elkerüljük az esetleges kockázatokat.