A cívis városban jelent meg egyébként Ady Endre első verseskötete is. 1877. november 22. | Ady Endre születése. A pályája elején álló fiatalembert aztán nyughatatlan lelke hamarosan a "Körös-parti Párizsba", Nagyváradra vitte, ahol prózai és lírai stílusa is kiteljesedhetett, 1903-ban pedig itt találkozott élete első nagy szerelmével és múzsájával, Diósyné Brüll Adéllel, egy Bulgáriában, majd Párizsban élő gazdag kereskedő feleségével. Az asszony, akit Ady verseiben egyszerűen Lédának nevezett, kilenc esztendőn keresztül volt a férfi szeretője; a költő rajta keresztül ismerhette meg a világot, kapcsolatuk ideje alatt ugyanis hét alkalommal járt Franciaországban – első, 1904-es látogatása során majdnem egy teljes évet töltött ott –, megismerte Párizst, és ezzel együtt a szimbolizmus és szecesszió stílusjegyeit magán viselő modern nyugati költészetet is felfedezte. Ady, aki az általa ambivalens módon szemlélt "magyar Ugart" később annyiszor ostorozta visszamaradottsága miatt, sok szempontból Lédának köszönhetően jelentkezhetett az "új időknek új dalaival", melyek szerelmével, Istennel és a hazával kapcsolatos érzéseit a nyugat hangján szólaltatták meg.
Az Ady Endre emlékének adózó eseménysorozat záróakkordjaként a költő születése napján, november 22-én tartottuk meg, immár huszonhetedik alkalommal, iskolánk kilencedikes diákjainak az Ady-szavalóversenyt a könyvtár olvasótermében. Az öt osztályból összesen tizenöt versenyző indult, akiknek a X. E osztály tagjai drukkoltak. Az idei zsűri tagjai:Tóth Márta és Sarkadi Viktória magyartanárok, Makai-Bölöni Judit könyvtáros és Veres Bernadett X. E osztályos diák, aki a hétvégi Partiumi Ady Endre Szavalóverseny díjazottja volt. A verseny nyitóakkordjaként az ő szavalatát hallgathatta meg a közönség. A versenyzők egy-egy szabadon választott Ady-verssel készültek. Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára (elemzés) – Jegyzetek. Magyartanáraik – Ágoston-Palkó Emese, Csepregi Imola, Demeter Emőke, Kirkósa Enikő – bár nem lehettek jelen, lélekben szurkoltak diákjaiknak. A szavalatokat követően Vad Márta igazgatónő, Domján Katalin és András Emese tanárnők vezetésével a verseny résztvevői és a X. A osztály diákjai megkoszorúzták az iskola kapujánál található emlékplakettet, majd az Ady Endre Emlékmúzeum előtti Ady-szobrot.
1877. november 22. Szerző: Tarján M. Tamás "Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? " (Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én) 1877. november 22-én, Érmindszenten látta meg a napvilágot Ady Endre költő és újságíró, a 20. század egyik legjelentősebb magyar irodalmára. Ady szimbolista és szecessziós műveivel kulcsszerepet játszott a hazai költészet megújításában, amit az is bizonyít, hogy az általa teremtett képek – például az eltévedt lovas, vagy a disznófejű nagyúr alakja – máig elevenen élnek népünk emlékezetében. Mivel Ady családja nemesi címe ellenére meglehetősen szerényen élt, a szülők legidősebb fiukat jogi pályára szánták, hogy később a közigazgatásban biztos megélhetést találhasson. Ady endre születési helye. A fiatalember a nagykárolyi piaristák gimnáziuma után Zilahon, a református kollégiumban végezte tanulmányait, 1896-ban leérettségizett, majd előbb Debrecenben, később pedig Budapesten felvételizett a jogi egyetemre. Ady mindazonáltal nem szívelte a neki szánt hivatást, idejét inkább mulatozással töltötte, miután pedig 1898 során felélte a szüleitől tandíjra kapott pénzt, "vándorútra" indult: hamarosan Debrecenben telepedett le, ahol 1899-ben végleg búcsút intett a jogi tanulmányoknak, és előbb a Debreczeni Hírlapnál, majd a Debreczen című ellenzéki lapnál vállalt újságírói állást.
Az eredmények elismeréseként Bay t kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszék ének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívűl a nagyfeszültségű gázkisülések kel foglalkozott. De nem csak oktatott, kisérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kisérleti fizika aktuális problémáiról. A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme. Ady endre születése gimnazium. Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfreddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel. 1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkivüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként: nagyfeszültségű gázcsövek fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése deciméteres rádióhullámú technika Bay Zoltán1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszék et a Tungsram támogatásával.
Ady volt az ő keresztje, amit rövidre szabott élete egyetlen pillanatában sem kívánt elfeledni. Az erdélyi Csucsán 120 éve született 1894. június 7-én Csinszka, polgári nevén Boncza Berta, Ady felesége és múzsája, maga is költőnő. Apja Boncza Miklós földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő családja és környezete nem kis megbotránkozására vette feleségül nála 28 évvel fiatalabb unokahúgát, Török Bertát. Ady Endre élete timeline | Timetoast timelines. Az asszony első gyermekük születése után gyermekágyi lázban meghalt. Boncza lelencbe akarta adni a kis Bertát, ám a család ezt már végképp nem engedte, így a lány a lehető legjobb nevelést kapta, még egy svájci intézetbe is járt. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban töltötte napjait, atyja szigorú felügyelete alatt. A szigor azonban nem érinthette az érzékeny kamaszlány ábrándjait, amelyekben az olvasott versek, regények hatására a szerelem, a szenvedély, a romantika nyert igen nagy teret. Ady szerelme és felesége A nővé serdülő Berta legmerészebb álma volt, hogy Szendrey Júliához hasonlóan ő is híres költőfeleség lesz.