Hatvany Lajos: Így élt Petőfi (Budapest, 1967, 383. oldal): A történtek után, 1843 tavaszán Petőfi felkereste Kovács Pált, melyről a hírlapíró így számolt be (Hatvany Lajos: Így élt Petőfi; Budapest, 1967, 459. oldal): Később többször is megfordult a városban, a Hazánkban számos verse jelent meg. 1961-ben tudósított először a Kisalföld arról, hogy Kiss István szobrászművész megbízást kapott egy Petőfi Sándort ábrázoló szobor elkészítésére, melyet a következő évben állítanának fel. A 2 méter 60 centiméter magas bronzszobrot az Eötvös parkban, a Kazinczy Gimnáziummal szemben kívánták elhelyezni. Petőfi sándor szobra. A felállítás előtt átrendezték a parkot anélkül, hogy egyetlen fát is kivágtak volna. A tér átrendezése Schmidl Ferenc fővárosi építészmérnök tervei alapján valósult meg. A szoborhoz 30 méter hosszú, enyhén emelkedő mészkőlapból kirakott út vezetett. 1962 márciusában már arról olvashattunk, hogy Kiss István szobrászművész budapesti műtermében megtartották a városunk számára készülő Petőfi-szobor agyagmodelljének bírálatát.
Pápa, Március 15. tér Pápa Március 15. tér A református templom előtt álló Honvéd emlékmű jobb oldalán Felállítás 1931. szeptember 7. PETŐFI SÁNDOR PÁPÁN SZÜLETETT (? ) Petőfi születési helyéről több legendát hallottam már. Kiskőrösön jegyezték be az anyakönyvbe, de ő maga Kiskunfélegyházát nevezte szülővárosának. Orgoványon is él egy legenda, hogy tulajdonképpen Kiskőrösről Kiskunfélegyházára utaztak a szülei, amikor útközben megszületett. És, hogy Kecskemétről is megemlékezzek, idézek egy versének két sorát: Hírös város az aafödön Kecskemét, Ott születtem, annak öszöm könyerét. No de Pápáról eddig nem tudtam, hogy szintén egy lehetséges szülőváros. Aztán a dokumentumokat értékelve, be kell látnom, hogy az ő érvelésük is hiteles! Tudniillik Kiskőrösön Alexander Petrovics néven jegyezték be az anyakönyvbe, és Pápán használta először a Petőfi Sándor nevet, amikor megírta a "Borozó" című versét. Az 1931. Petőfi Sándor szobor, Kiskunfélegyháza. március 15-én felavatott szobor talapzatán is 1842-ben Pápán írt "Lehel" című versének első két sora olvasható: "A KÜRTKEBELBE FÚ LEHEL, S A KÜRT RIADVA ÉNEKEL" Az első két versszak: "A kürtkebelbe fú Lehel, S a kürt riadva énekel Vad éneket csatára; S szilaj szikrát ezer szem hány, És nyúl kifent acél után Ezer kéz, hallatára.
Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Szórádi Zsigmond Kokárda virága című alkotása a Külgazdasági és Külügyminisztérium adománya Jücsung kerület önkormányzatának a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából. A Magyarország Csungkingi Főkonzulátusának szervezésében felállított, kettős szobor avatásán Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó és Csang Ling, Kína Népi Politikai Tanácskozó Gyűlésének helyettes elnöke mondott ünnepi beszédet. Petofi Sandor Szabadsagharc. Szőcs Géza az MTI-nek pénteken elmondta, a szoborállítás annak a stratégiának a része, amely a magyar külpolitikai apparátuson keresztül Nyugat-Kínában is meg akarja jeleníteni Magyarországot, hiszen eddig csak Pekingben és a tengerparti városokban volt hagyománya a magyar politikai, gazdasági és kulturális jelenlétnek. A közelmúltban azonban három közép- és nyugat-kínai város - Csungking, Csengdu és Hszian - egyetemein is magyar szakok jöttek létre, Csungkingba pedig rövidesen közvetlen légijárat is indul Budapestről - emlékeztetett.
2- fő 8000Ft 3-fő... 3 Hunyadi Panzió Győr A Hunyadi Panzió Győr történelmi belvárosától, sétálóutcájától a központi pályau... Shopping a közelben 1 Zöldfa Étterem A Zöldfa étterem Győrben több mint negyven éve, 1966 decemberétől fogadja kedves vendég... 3 Rábaparti Étterem "Tisztelt Érdeklődő! Sok szeretettel várjuk a belvárosban, található éttermünkben. Vá... Megosztom Látnivaló kereső Győr Partnereink Facebook
Emlékeztetett arra is, hogy a 20. században különösen mostoha sors jutott a magyar történelmi és irodalmi múltat megörökítő közterületi alkotásoknak a Felvidéken. Lezsák szellemi útravalóul azt üzente a teltházas színház közönségének, hogy a szabadságharc költőjének történelmi nagysága indokolttá teszi, hogy a Kárpát-medence minden településén legyen bölcsője és koporsója. A szobor leleplezése (Fotó: Szalai Erika/Felvidé) A Komáromi Jókai Színházban a Gaudium által elénekelt Szózattal ért véget a szoboravató tiszteletére rendezett műsor. Ezt követően a mintegy háromszáz ember átsétált a közeli Széna térre, ahol Arlett Tamás, az Endresz csoport elnöke emlékezett meg a szobor állításának előzményeiről. Beszédében hangsúlyozta a két Komárom szerves egységét. "Komáromban vagyunk akkor is, ha a Duna jobb, vagy a bal partján vagyunk. Nincs Komárno, nincs Rév-Komárom, csak Komárom van. Egy Komárom! Petőfi-szobor – Wikipédia. " – fogalmazott Arlett. A csongrádi szobrász házaspár, Lantos Györgyi és Máté István által készített alkotást Lezsák Sándor, Arlett Tamás és Knirs Imre közösen leplezték le.
Az ezredforduló tájékán vandálok megrongálták, majd ledöntötték a szobrot. Restaurálására 2001 -ben került sor, a szobrot március 14-én avatták föl. Új talapzatot 2002 januárjában kapott a műalkotás, az ünnepélyes avatásra ismét a nemzeti ünnep előtt egy nappal került sor. A munkálatokat Bánvölgyi László szobrász-restaurátor végezte. Források [ szerkesztés] Makó - Vendéglátó Bávölgyi László honlapja Szoborkoncepció 1999-2002; 2004-2007 Tóth Ferenc dr. : Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005.