A felszínen nyíltan a kultuszminisztérium alá rendelt Országos Testnevelési Tanács (OTI) irányította, míg a rejtett katonai szervezetet a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. A szakbizottság vegyesdandár-kerületenként egy kerületi testnevelési felügyelő, vármegyénként egy testnevelési felügyelő és járásonként egy testnevelési vezető elnevezéssel álcázott hivatásos tiszt közvetítésével végezte munkáját. Az egyesületek gyakorlatain való részvételt a hatóságok a szülőkön kérték számon, és adandó alkalommal az elmaradásokért őket büntették pénzbírsággal vagy elzárással. A leventeoktatók gyakorta tényleges tisztek voltak, akik a katonaságnál megszokott gépies engedelmességet, fegyelmet várták el, és sokszor értelmetlen fizikai megpróbáltatásoknak tették ki a rájuk bízott fiatalokat. ORIGO CÍMKÉK - kiugrási kísérlet. A leventemozgalom nem is volt népszerű, ezért vezetői, hogy vonzóbbá tegyék, a cserkészet néhány megoldását próbálták átvenni, de nem sok sikerrel. Ráadásul a militarista szellemnek ellenállni tudó cserkészetet magát is a Levente alá rendelték 1939-ben.
E döntésnek köszönhetően egyébként átmenetileg megmenekült a Budapesten összezsúfolódott közel negyedmillió zsidó állampolgár. Horthy elhatározta: kilépteti hazánkat a háborúból és fegyverszünetet köt Sztálinnal. 1944-es kiugrási kísérlet – Wikipédia. Közvetlen parancsával 1944 szeptember 28 –án el is indult Moszkvába a Faragho Gábor vezérezredes vezette előzetes fegyverszüneti bizottság. A delegáció alig 10 nappal később, 1944 október 8-án fogadta el a szovjetek fegyverszüneti feltételeit (hadüzenet Németországnak, visszavonulás az 1937-es határok mögé), így október 11-én Moszkvában ünnepélyesen aláírásra került a szovjet-magyar fegyverszüneti egyezmény. Alig négy nappal a fontos dokumentum aláírása után, 1944 október 15-én a kormányzói egy szokatlan hadparancs beolvasásával jelentette be Magyarország kilépését a háborúból. Idézet Horthy Miklós kormányzó 1944 október 15 -én megjelent proklamációjából ( Magyar Távirati Iroda - 1944 október 15. ): " … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani.
Az elvileg szigorúan titkos küldetés híre azonnal kiszivárgott a németekhez, akik rögtön léptek. Ők is régóta - és sokkal körültekintőbben - készültek, sőt felkészültek a magyar kiugrásra, információikat a legfelsőbb körökből, egyebek között az ún. kiugrási irodában ténykedő ifjabb Horthy Miklós egyik bizalmas barátja révén szerezték. Október 15-én reggel a németek hamis üzenettel titkos találkozóra hívták és elfogták Horthy fiát, akit szőnyegbe csavarva vittek el. Nagyjából ekkor zajlott a Várban a Koronatanács ülése, amelyen Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért, a kormány támogatta álláspontját. Kiugrási kísérlet | 24.hu. (Lakatos Géza miniszterelnök ekkor mondta: Ugrást csináltunk a sötétbe... ) Horthy ezután magához kérette Edmund Veesenmayer német követet és közölte vele elhatározását. Kora délután a rádióban beolvasták Horthy proklamációját, amelyben - részletezve a német megszállás következményeit - bejelentette: mivel a németek az országot meg akarják fosztani szabadságától és függetlenségétől, a fegyverszünet mellett döntött.
A felszabadítás, ahogy évtizedekig tanították az iskolákban, azonban nem ezen a napon, hanem legalább egy héttel később fejeződött be. A történészek kiderítették: április 4-ét a magyarországi harcok elhúzódása miatt felbőszült Sztálin tűzte ki határidőnek a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall elé. Szovjet katonák foglyokat kísérnek a Móricz Zsigmond körtéren Budapest ostroma alatt (Fotó: MTI-Reprodukció) Miután annak csapatai ezen a napon valóban behatoltak Nemesmedvesre, az utolsó közigazgatásilag önálló magyar községbe is, Tolbuhin győzelmi jelentést küldött Moszkvába, ahol megjelent a szovjet hírügynökség, a TASZSZ Magyarország felszabadítását hírül adó kommünikéje. A valóságban a hadműveletek még egy hétig folytak magyar területen, a németek csak április 11-én kezdték kiüríteni utolsó állásaikat, az összefüggő arcvonal április 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy- és Dénes-majornál hagyta el Magyarország területét. Szovjet katonák az Erzsébet híd pesti hídfőjénél 1945-ben (Fotó: MTI) Hatalmas volt az emberáldozat A háború során az átmenetileg megnövekedett területű Magyarország emberáldozata a különböző hadszíntereken és koncentrációs táborokban mintegy 900 ezerre tehető, közülük félmillió volt zsidó, és a nemzeti vagyonnak nagyjából a negyven százaléka semmisült meg.
Szeptember 28-án Faragho Gábor vezérezredes vezetésével küldöttség utazott Moszkvába, mely október 11-én alá is írt egy előzetes fegyverszüneti egyezményt; ennek értelmében Magyarország az 1937-es határok mögé szorult vissza,
Az újratemetésre 1993. szeptember 4-én került sor. Horthy Istvánnét 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a második világháború idején kifejtett ellenállási tevékenységéért, a kiugrási politika támogatásáért, valamint a portugáliai magyarság körében végzett munkássága elismeréseként. 2001-ben mutatták be Becsület és kötelesség című könyvét, 2011-ben Budapesten az I. kerület díszpolgárává avatták. Ő írta az előszavát Natalija Nyikityina orosz író Hazatérek Hozzád - Egy magyar pilóta, aki legyőzte a háborút című könyvének, amely egy magyar vadászrepülő kitalált történetéről szól, s amelyet idén februárban mutattak be Magyarországon. Horthy Istvánnét - aki fiával az angliai Lewisban élt - várhatóan Magyarországon, Kenderesen helyezik örök nyugalomra.
A tény az, hogy a 2. ukrán hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lőkösháza–Battonya–Nagylak vonalában több ponton egyszerre lépte át a magyar határt. A szovjetek október elején Nagyvárad térségében is áttörték a magyar védelmet, és néhány nap múlva már Debrecen közelében jártak, ahol hatalmas páncéloscsata bontakozott ki. Folyik a mentés a lebombázott Homokkerti családi házak között (Fotó: MTI-Reprodukció) Szálasi októberben hatalomra kerül Szeptember 28-án, amikor a harcok már magyar területen folytak, Horthy háromtagú küldöttség élén Moszkvába küldte Faragho Gábor vezérezredest, aki október 11-én előzetes fegyverszüneti megállapodást írt alá a szovjetekkel. Az október 15-i kiugrási kísérlet azonban kudarcba fulladt, Horthy másnap lemondott, miután német nyomásra a Nyilaskeresztes Párt vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek. A nyilasok tovább folytatták az emberéletben és anyagiakban is hatalmas áldozatokat követelő, reménytelen harcot. Április 12-ig folyt a háború Magyarországon A szovjetek hosszú ostrom után, 1945. február 13-án vették be Budapestet, és április 4-én Nemesmedves birtokbavételével foglalták el teljesen Magyarországot, legalábbis a szovjet hadijelentések szerint.