Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka betegségben. E betegségek gyakran járnak életveszélyes állapotokkal vagy krónikus rosszabbodással. Gyakori, hogy a test több szervét, több területét érintik, ezért komplexek, és felismerésük is nehéz. Az esetek jelentős részében a betegségnek nincsen gyógymódja, többnyire tüneti kezelést alkalmaznak. E kórképek ritka mivoltuk miatt kevéssé ismertek, általános az információhiány, a betegek sokszor diagnózis és/vagy kezelés nélkül, szinte reménytelenül küzdenek a betegséggel, így az nemcsak maguk az érintettek, hanem rajtuk keresztül a családjuk, barátaik, ismerőseik életére is hatással van. Gyermek neurológiai betegségek lelki. Ezért e betegek nemcsak a társadalom többségével, hanem a többi beteggel összehasonlítva is hátrányos helyzetben vannak az általános információhiány és ennek következményei miatt. Ugyanakkor a ritka betegségekben szenvedőknek is joguk van a többiekével azonos esélyű gyógyuláshoz az igazságosság, egyenlőség és szolidaritás elve alapján.
A szakemberek tapasztalatai szerint a szülők a gyermek szokatlan viselkedésére és a különböző készségek kései elsajátítására figyelhetnek fel a leghamarabb. Ha a baba három hónapos kora után sem tudja tartani a fejét, ha nyolc hónaposan nem képes a tárgyakat megfogni és segítség nélkül néhány másodpercig ülni, illetve, ha a beszéd- és járástanulás is sokáig késlekedik, érdemes szakorvoshoz fordulni. Kisiskolás korban intő jel lehet a hangulatingadozás, a gyakori fejfájás és szédülés is, valamint az átlagosnál gyakoribb lázgörcs és látszólag ok nélküli eszméletvesztés. Gyermek neurologia betegségek teljes film. Kisgyermekkorban az izomgyengeséggel járó mozgászavarok, az éjszakai felriadás és bevizelés, a magatartási problémák és az evészavarok is árulkodhatnak neurológiai rendellenességekről, míg pubertáskorban a figyelemzavar, a tanulási nehézségek, a hangulatingadozások és egyéb pszichés problémák (szorongás, depresszió, fóbiák, pánik) is utalhatnak kóros állapotra. A nagyobb gyermekeknél a stressz nem megfelelő feldolgozása is sok pszichés betegség forrása lehet.
Rosszaság, túlságosan megengedő nevelés vagy a divatként terjedő kifogás, az ADHD? A figyelemhiányos hiperaktivitási zavart ma is számos tévhit és előítélet övezi, kerüljön képbe! A gyerekek akár 3-5 százalékánál előforduló tünetegyüttes felismerése és megértése elengedhetetlen a sikeres kezeléshez. Dr. Herczegfalvi Ágnes neurológus főorvos, a Czeizel Intézet szakértője segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb félreértéseket. Tévhit: a hiperaktivitás a rossz gyerekek mentegetésére kitalált, nem létező probléma Az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), vagyis a neurológiai-pszichés zavar okozta tünetegyüttes már az 1980-as évek óta hivatalosan is létező diagnózis, a közgondolkodás azonban még manapság is kétkedve tekint az irányító funkciók sérüléséből származó zavarokra. Leggyakoribb tünetei a figyelemzavar, a motoros nyugtalanság, a szertelenség, az impulzivitás, amit sokan fegyelmezetlenségnek, rendetlenségnek tekintenek. Gyermek neurológiai betegségek tünetei. Az ADHD kezelése a gyermekpszichiáterek feladata, bár gyakran a gyermekgyógyász, vagy gyermekneurológus találkozik ezzel a problémával.