Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 160 perc Költségvetés 600 000 000 HUF [1] Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Mozinet Bemutató 2011. december 8. Korhatár További információk weboldal IMDb Az ember tragédiája 2011 -ben bemutatott magyar animációs film, amelyet Jankovics Marcell rendezett. A forgatókönyvet Madách Imre azonos című színműve nyomán írta 1983-ban, a gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után 2011-ben ért véget. A legismertebb magyar dráma tizenöt színből áll, az első három és az utolsó a bibliai teremtéstörténet paradicsomi környezetével keretbe foglalja a maradék tizenegyet. A film megjelent DVD -n és Blu-rayen [2] amelyen magyar hangsáv, valamint angol, magyar, orosz és francia feliratok is tartoznak a műhöz. [3] Cselekmény Bővebben: Az ember tragédiája (dráma)#Cselekmény A film hűen követi Madách művét.
Az ember tragédiája (2011) - Kritikus Tömeg főoldal képek (16) díjak cikkek (7) vélemények (20) idézetek érdekességek kulcsszavak (38) Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született. A gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után csupán nemrégiben ért véget. A film érdekessége, hogy Jankovics mind a 15 színt más-más stílusban készítette el. Az egyes színekből a premier előtt kaphattunk kis ízelítőt az elmúlt évek során a különböző fesztiválokon és a tévében, ez azonban a teljes, monumentális, 160 perces alkotás Madách Imre örökzöld klasszikusáról. Szereplők További szereplők... Az ember tragédiája adaptációk Film Év Átlag Az ember tragédiája 1969 3, 6 (52) Angyali üdvözlet The Annunciation 1984 3, 1 (44) 2011 4, 1 (162) Pannónia Filmstúdió-rajzfilmek János vitéz 1973 (278) Hugó, a víziló Hugo the Hippo 1975 (125) Lúdas Matyi 1977 4, 4 (759) Habfürdő 1980 4, 2 (65) Fehérlófia 1981 (236) Vuk 4, 5 (1287) Les maîtres du temps Az idő urai 1982 (255) Háry János 1983 4, 3 (58) Vízipók-csodapók 4, 0 (43) Daliás idők (31) Hófehér (361) Misi mókus kalandjai (85) Mátyás, az igazságos 1985 (39) Szaffi (639) Éljen Szervác!
A film naivabb, kollektívebb publikumtömege számára az álom csak akkor valószerű, ha kavargó, álomszerűen megvilágított, torz, sokdimenziójú, folytonosan változó színtereken álomszerűen mozgó és egymásba folyó emberek ágálnak. A mai filmrendezői művészet ezt kitűnően meg is tudja csinálni. Ennek az álomvilágnak szereplői nem mondhatják el a kimért, bár lángeszű madáchi sorokat! Ha pedig nem igazán álomszerűek ezek az álomszínek, akkor a film hideg, művészietlen, hazug és primitív lesz. A Tragédia-film paradoxonja. - Madách Imre drámai költeménye, melynek elolvasása gazdagító és megrendítő, tehát nem filmszerű. Azaz akkor nem az, ha súlyt helyezünk arra, ami e hatalmas költői műben mégsem hanyagolható el, tudniillik a madáchi szövegre. Az expresszionisztikus álomvilágban nem hangozhatnak el Madáchnak a tiszta ész birodalmából kisugárzott sorai. Ebből azonban az a paradoxon következik, hogy a Tragédia-film, ha egyáltalán megoldható, álomszíneiben nem lehet hangos, vagyis beszéd-film, hanem csak beszédtelen, legfeljebb muzsikával kísért film.