A jelen esetben ez a kérdés olyan formában jelent meg, hogy az EU Alapjogi Charta a 2002/14/EK irányelv rendelkezéseinek alapjogi hátterét biztosító 27. cikkében foglalt kollektív munkajogi tárgyú alapvető jog akár önmagában, akár a 2002/14 irányelv rendelkezéseivel összefüggésben értelmezve felhívható-e "magánszemélyek közötti jogvitában annak megállapítása céljából, hogy az említett irányelvnek nem megfelelő nemzeti rendelkezést – adott esetben – figyelmen kívül lehessen hagyni? " Válaszul a Bíróság először rögzítette, hogy a Charta rendelkezései, irányelvekkel együtt vagy azoktól függetlenül, nemzeti bíróságok előtt érvényesíthetők. Ennek korlátjaként az Alapjogi Charta alkalmazhatóságának a Charta horizontális rendelkezéseiben lefektetett, a közelmúltban a C-617/10. Åkerberg Fransson [még nem közölt] ügyben értelmezett tételekben jelölte meg. Eu alapjogi charta 5. A Chartát megelőző ítélkezési gyakorlat meglehetősen tág értelmezésével összhangban "az uniós jogrendben biztosított alapvető jogokat az uniós jog által szabályozott valamennyi tényállásra alkalmazni kell. "
Rendezés módja Cikkek Véleménycikk Fotóriport Videó
A szöveg foglalkozik a nők és férfiak közötti egyenlőséggel, a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők jogaival. Szolidaritás A Szolidaritás című fejezetben szerepel a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, valamint a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, valamint az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem. Eu alapjogi charte honcode de hon. A szöveg szerint "a munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve". A dokumentum kimondja: "a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe". A charta foglalkozik a szociális biztonsággal és a szociális segítségnyújtással, az egészségvédelemmel, a környezet- és a fogyasztóvédelemmel is.
Az ezredfordulón történt elfogadását követően csaknem 10 évvel később, a Lisszaboni Szerződés hatálybelépésével egyidőben (2009) vált jogilag kötelező erejűvé az EU intézményei és tagállamai számára, addig pusztán politikai kötőerővel rendelkezett. A kérdés - nevezetesen, hogy a Charta rendelkezései mennyire meghatározóak egy nemzeti alkotmánybíróságnak a nemzeti alkotmányhoz alapjogvédelmi kötött eljárása szempontjából - ekkor vált először égetővé. A válasz pedig közel sem egyértelmű az egyes tagállamok gyakorlatát elnézve. Számos alkotmánybíróság (pl. Ausztria) ténylegesen, döntő szempontként támaszkodik arra (az uniós jog abszolút elsőbbségét az uniós jogból levezetve és elismerve), míg mondjuk hazánk alkotmánybíróságának gyakorlatában a Charta inkább referenciaként vagy a határozatokhoz fűzött "kisebbségi véleményekben" (párhuzamos indokolás, különvélemény) jelenik meg. Alapjogi Charta. Ennek egyik lehetséges oka a magyar jogban – tekintettel az Alkotmánybíróság (AB) uniós joghoz fűződő viszonyának egyes kérdéseire is – az, hogy a Charta alkalmazásáról szóló rendelkezés (Charta, 51. cikk) szerint azok címzettjei az uniós intézmények és a tagállamok "amennyiben az Unió jogát hajtják végre.
A charta célja továbbá az európai népek egyre szorosabb uniójának létrehozása egy közös értékeken alapuló jövő kialakítása érdekében. 2009-ben ezek az alapvető jogok a Szerződések szintjére emelkedtek azáltal, hogy a Lisszaboni Szerződés kifejezetten hivatkozik az Alapjogi Chartára. Azóta a Szerződések mellékletét képezi, és immár az Európai Unió bíróságai is alkalmazzák.
A Bizottság növelni fogja a Chartának való megfeleléssel kapcsolatos belső kapacitását, többek között az e-oktatás, a személyzetnek szóló frissített iránymutatás és a képzési tervek révén. A Bizottság készen áll támogatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot annak biztosítása érdekében, hogy munkájuk során hatékonyan alkalmazzák a Chartát. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az emberek tudatosságának növelése: Egy nemrégiben készült Eurobarométer felmérés szerint tízből hat válaszadó többet szeretne tudni a jogairól és arról, hogy hová fordulhat a Chartában rögzített jogainak sérelme esetén. A Bizottság tájékoztató kampányt indít a Chartáról, és az Erasmus+ program csatornáit kihasználva törekszik a fiatalok tudatosságának fokozására. Ezen túlmenően arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki saját tájékoztatási kezdeményezéseket is. Következő lépések Tekintettel arra, hogy a tagállamok kulcsszerepet játszanak e stratégia végrehajtásában, a Bizottság felkéri a Tanácsot további következtetések kidolgozására. A Bizottság 2025-ben jelentésben számol be a stratégia végrehajtásáról.