Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek, Apád, anyám nálam Jobban nem szerethet. Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! Petőfi Sándor nagy szerelmei | Superlink. Amikor Júlia elolvasta a verset, vette a lapot és úgy döntött, hogy szakít határozatlanságával. Költői módon annyit közölt Petőfi Sándorral, hogy "ezerszer". Szendrey Júlia így mondott igent a költőnek, akivel 1847. szeptember 8-án, egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak. Barabás Miklós Szendrey Júliáról 1848-ban készült litográfiája. MTI Fotó: Czimbal Gyula Egy gyermekük született, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én.
Petőfi Sándor: A szerelem országa Álmodtam a minap... Már nem tudom, hogy ébren-e vagy alva? Csak azt tudom, hogy álmodám. Ah, milyen szép álom vala! Most amidőn leírom, Kezem még most is reszket... a gyönyörtől! Petőfi sándor szerelmes versei. Ballagva mentem hosszu úton, Azaz, hogy nem ballagva, Sőt inkább sebesen, Mert puszta volt a táj, amerre jártam, Olyan puszta, olyan prózai, E tájnál csak lakói voltak Még prózaibbak... Oly szenvedélytelen, nyugodt pofák! Siettem el, siettem el, Hogy mentül hamarabb Mögöttem hagyjam e Boszantó tájt s boszantóbb arcokat. Elvégre értem egy magas kerítést, Amelynek gyémánt kapujára Ez volt fölírva szivárvány-betűkkel: "A szerelem országa. " Vágy-szomjasan Kaptam meg a kilincset És bényiték, S mit láttam! égi látomány! Előttem állt a legdicsőbb vidék, Minőt a festők és a költők Müvészi mámorukban Teremteni csak képesek, Amilyen tán csak a paradicsom volt. Virító széles hosszu völgy Ezer virággal s oly nagy rózsafákkal, Amekkorák másutt a tölgyek. Középütt sétált egy folyó, És vissza-visszafordult A helyre, melyet egyszer elhagyott már, Mikéntha fájna nékie Végképen elszakadni tőle.
Hatvani Károly Jókai Mór Szőke Sándor Vachot Sándor Hága Gréte Vachot Sándorné Bartos Ernő Uray Endre Pataki József Kallós István Dózsa István Szarvasi Soma Technikai stáb Papp Gyula operatőr Kéméndi Jenő díszlettervező Produkciós stáb Szende Ferenc producer Guttman Manó Gyártási és bemutatási adatok Olympia Filmgyár Rt. gyártó cég Petőfi-Filmvállalat forgalmazó cég 1922. december 19. (Corso, Kamara, Omnia, Royal-Apolló) bemutató 33/1923, 2692 m éter cenzúra Külső forgatási helyszínek Nemzeti Múzeum előtt Hűvösvölgy Aszód Debrecen Filmtechnikai specifikáció Némafilm, egyes források szerint 7 más források szerint 4 felvonásos, hossza a 33/1923 számú O. M. B. határozat szerint 2692 m éter. Fellelhetőség, források kópia nem maradt fenn plakát MNFA szöveges 2 db. Bibliográfia Magyar Film, 1921/7 Magyarország 1922. PETŐFI. december 21. 290. szám., 1922. december 28. 294. szám, 1924/57 Mozi és Film, 1922/1, 2, 4, 12, 17, 18 Pesti Napló, 1922. december 21., 28. Budapesti Hírlap, 1922. december 21. Pesti Hírlap, 1922. december 21.
Átértem a vizen, S hah, itt is mindenütt A régi látomány! Méregpohár, akasztott emberek, Mindenhol ez. Petőfi sándor szerelmi költészete tétel. mindig csak ez, S hátúl a sziklák ormiról Veték le mások magokat, S alant a völgynek éles kövein Kifeccsent szívökből a vér S fejökből a velő. Kétségbeesve nyargalék Mindenfelé, mindenfelé, De mindenütt a régi látomány: Dúlt arcok és öngyilkolás!... Csupán csak a táj és az ég mosolygott. Koltó, 1847. október
telerakta-elvesztettem). A vers ütemhangsúlyos verselésű, páros rímű, tagoló, stílusa népies, címe témajelölő. A vers mondanivalója rendkívül egyszerű: a szerelmes ember se lát, se hall, semmire nem tud koncentrálni, semmit nem lehet rábízni, egyszóval nem önmaga, nincs beszámítható állapotban. A versbeli juhász képtelen arra, hogy rendesen végezze a feladatát: hiába szól a kolomp, későn veszi észre, hogy az apja nyája ráment a vetésre. Ráadásul elveszti a tarisznyáját, amelyet édesanyja telepakolt neki étellel, így most koplalnia kell. Arra kéri a szüleit, semmit ne bízzanak rá, mert azt sem tudja, mit csinál. Ilyen hatással van rá a szerelem. A költemény lezárási módja nagyon jellemző Petőfire, és jellegzetesen az ő dalköltészetében jelenik meg. Arról van szó, hogy a vers végén mintegy "megugratja" az egész dalt. Petőfi Sándor Felhők-ciklusa - Oldal 2 a 16-ből - verselemzes.hu. A vers végén hirtelen csap fel az indulat a beszélőben: "Tudom is én, mit csinálok! " Ingerülten felcsattan a lírai én, hogy tudja is ő, mit művel, hiszen nem ura önmagának.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!