Károlyi Mihály személye lehet vitatott, de 1963-as síremléke kétségtelenül modern építészetünk jeles emléke. Magyar Modern. Az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály emlékét ma komoly politikai viharok tépázzák. Budapesten nem csak a szobrát: nemrég elvesztette a saját utcáját is, miután a Belváros-Lipótváros önkormányzata az egykori családi palota mellett futó köz nevéből kivette a "Mihály" szót. Károlyi Mihály, gróf | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. 1963-ban tervezett, reprezentatív síremléke azonban ma is díszhelyen áll a Kerepesi úti temetőben. Nem mintha ötleteket akarnánk adni a politikai halott-hajtóvadászathoz. Elvégre, Klebelsberg Kunó szavaival: "nagyon könnyű dolog összetéveszteni a történelmet a história mezében való politizálással. " Mi most maradnánk az előbbinél: a Károlyi-mauzóleumot mint a hatvanas évek emblematikus, de kevéssé ismert építészeti emlékét mutatjuk be Magyar Modern sorozatunkban. Arisztokrata családba, Magyarország egyik leggazdagabb földesúri famíliájába született, országgyűlési képviselőként azonban eleinte a Monarchia heves kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és a demokratikus átalakulás vezető alakjává vált.
A kommunista rendszerrel való együttműködése 1949-ig tartott. A szakítás közvetlen kiváltó oka a Rajk László elleni koncepciós per volt, amelynek nyílt cinizmusa elborzasztotta. Másodszor is emigrációba vonult. 1955. A Vörös gróf - Károlyi Mihály bűnei. március 19-én halt meg a franciaországi Vence-ban. Budapesten a róla elnevezett utca, Varga Imre szobra és természetesen a róla elnevezett iskolák emlékeztetnek őszinte, tisztességes és az igazság mellett elkötelezett életére. Dr. Knausz Imre
Az adatokat a szerző gyűjtötte, a szöveg tartalmáért ő felelős. Kérjük, hogy az esetleges hibákat illetve hiányosságokat jelezze a címen. Az adatokat a beérkező információk illetve az új kutatási eredmények tükrében folyamatosan javítjuk, frissítjük.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyarország pénzügyminisztereinek listája, illetve a pénzügyminiszteri funkciók ellátására kinevezett tisztségviselők időrendben, hivatali idejükkel. Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés Kossuth Lajos 1848. április 7. 1848. szeptember 12. Ellenzéki Párt Batthyány Lajos 1848. szeptember 28. miniszterelnökként, ideiglenesen Duschek Ferenc 1848. szeptember 28.? államtitkár, intézőként 1849. május 1.? államtitkár, intéző, miniszteri hatáskörben 1849. május 2. 1849. augusztus 11.? miniszter A bécsi kormány hatáskörében 1849. augusztus 11. 1867. február 20. — Lónyay Menyhért 1870. Magyar Média Mecenatúra • A Vörös Gróf, Károlyi Mihály bűnei. május 21. Deák-párt Kerkapoly Károly 1873. december 19. Szlávy József 1874. március 21. miniszterelnökként Ghyczy Kálmán 1875. március 2. Középpárt Pártja véleményének kérdezése nélkül vállalta a posztot Széll Kálmán 1878. október 3. Szabadelvű Párt 1878. október 11. ideiglenesen Tisza Kálmán 1878. december 5. Szapáry Gyula, gróf 1887. február 11.
Békepártiként és szociális gondolkodóként az elsők között kezdett földosztásba, politikusként azonban gyengekezűsége és elfogultsága nagyban szerepet játszott a Tanácsköztársaság létrejöttében és három hónapos időtartamának tragikus eseményeiben. A Horthy-korszak emigrációban töltött évtizedeit követően 1945-ben a Nemzetgyűlés tagja lett, és egészen 1949 közepéig diplomataként szolgálta a Rákosi-rezsimmé torzuló államot – a diktátorral személyesen is jó kapcsolatot ápolt. 1955-ben, Franciaországban halt meg; 1962-es újratemetését Kádár és köre egy új korszak szimbolikus jelentőségű gesztusának szánta, aligha függetlenül a néhány évvel korábbi, a rendszert alapjaiban megrengető eseményektől. A hamvak hazahozatalát 1962. március 2-án jelentették be, 8-án landolt az azokat szállító gép, 18-án pedig már le is zajlott a temetés. A ravatalt nem a parlamentben, hanem a semlegesebbnek ítélt Nemzeti Galériában állították fel. A ceremónián az özvegy, Andrássy Katinka mellett a legfelsőbb pártvezetésből Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Komócsin Zoltán, a PB póttagja és Losonczi Pál miniszter vettek részt; Kádár látványosan távol tartotta magát.