Hát, tudott miről mesélni. Petőfi fia, Zoltán Petőfi Sándor egyetlen gyermeke, Zoltán 1848. december 15-én, napra pontosan kilenc hónappal a márciusi forradalom kirobbanását követően született Petőfi Sándor fiának, Zoltánnak az élete maga volt a reménytelenség. Arany jános gyermekei es. Egyéves volt, amikor apja eltűnt Segesváron. Nagyszülei nevelték Koltón, ahol ismét "nyíltak a völgyben a kerti virágok". Amikor a szintén szerencsétlen sorsú anyja, Szendrey Júlia feleségül ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz, magához vette Zoltánt. A fiú nem tudott mit kezdeni híres apja nehéz örökségével; színésznek állt 19 éves korában, és verseket írt, szolid sikerrel. Zaklatott életre volt kárhoztatva az immár nemzeti ikonná vált, a szabadságharc hőseként intézményesült és eltűnésével mítosszá lett, elvitathatatlanul zseni apja árnyékában. Panaszkodott keresztapjának, Arany Jánosnak, hogy bárhol felismerik, asztalfőre ültetik, köré gyűlnek, etetik, itatják és érdekes történeteket várnak tőle Petőfi Sándorról, akit csecsemőként látott utoljára.
A jobb- és baloldali átellenes mező fekete, benne egy-egy herczegi (zárt) korona. A felső és alsó átellenes mező ezüsttel és vörössel hétszer vágva. Sisakdísz: a hercegi korona, melyből két ferdén kiálló, jobb felül arany-fekete, bal felül ezüst-vörös kopjás lobogó között, függőlegesen egy háromlevelű liliommal ékesített arany királyi jogar emelkedik. – Takaró: arany-fekete, ezüst-vörös. A czímer felett lévő s a jelmondatra szánt szalag-tekercsen két oldalt az évszám (15–96), középen három nagy betű, mely azonban – felső részük el levén szelve – csak nehezen olvasható. (G. O. L. vagy G. )* [* Bal oldalt a czímer-paizs alsó részétől haránt fekve egy kisebb paizshoz hasonló rajz látható, felette néhány olvashatatlan szóval. A paizs fekete, finom vízszintesen csoportosított arany vonalakkal díszített, vagy jobban mondva árnyékolt; mintha azt akarná jelölni, hogy a czímerben előforduló fekete mezőnek ekkép kellene árnyékolva lennie. ]" -- Kubinyi 1888. 21. ↑ "á Ruda, Röm. Arany jános gyerekei. 1596. " Kubinyi, 1888, 21.
Ilona nem ez alapján döntött, megszökött Kálmánnal, összeházasodtak, majd ínséges két év következett. Nélkülözés, féltékenykedések, egy halva született gyerek. Mikszáth, belátva, hogy képtelen teljesíteni családfői kötelességeit, elvált, Ilona visszaköltözött a családhoz. Ez történt 1878-ban, ám a következő hónapokban felfedezték Mikszáth zsenialitását, sorra kiadták eddig nem közölt és új írásait. Egyszer csak nyakába zúdult a dicsőség és az anyagi elismertség. Így lehetőség nyílt arra, hogy Mikszáth visszatérjen, és újból feleségül vegye szerelmét. Ebből a második házasságukból született három gyermekük, közülük Kálmán és László érte meg a felnőttéveket. A nagy író halála után hivatásuknak tekintették az életmű gondozását. Arany jános gyermekei. Krúdy Gyula és három gyermeke Krúdy Gyula második házasságából született kislányával, Zsuzsával Ami a tényket illeti: Krúdy Gyula nem nevelte túl nagy gondossággal gyermekeit. 20 évesen vette feleségül a balassagyarmati rabbi lányát, Spiegler Bella tanítónőt. Három gyermekük született, Gyula, Ilona és Mária, miközben mindvégig cudar volt a viszony közöttük.