Szijjártó Péter külügyminiszter a HardTalk vendége volt a BBC csütörtöki műsorfolyamában. Bár az összes szavazáson ellenzéki állásponton volt a kormány, a miniszter szerint Magyarország az EU egységének a híve, a nemmel szavazás viszont demokratikus jogunk. Az idegengyűlöletre és a muszlimellenesség vádjára úgy reagált, hogy minden országnak joga van eldönteni, hogy kivel akar együtt élni, bár a magyar embereket erről még nem kérdezték meg. Nem sikerült a BBC-nek lejáratnia Szijjártó Pétert, ezért nem adják ki az interjú felvételét a magyar közmédiának. A szerdai előzetest követően a BBC csütörtöki műsorfolyamában lehetett megtekinteni Szijjártó Péter külügyminiszternek a HardTalk-nak adott interjúját. Az interjút vezető Stephen Sackur felvezetése szerint Magyarország egy humanitárius és politikai vihar közepette szögesdróttal és könnygáz bevetésével reagált a válságra. Lehet, hogy elárulja az európai értékrendet? - tette fel a kérdést Sackur. A korábbi részletek szerint a magyar kormány vizsgálja, hogy a belügyminiszterek által többségi szavazással elfogadott kötelező kvótarendszer mennyiben illeszthető és alkalmazható a magyar jogrendben.
Szijjártó Péter a BBC Hard Talk című műsorában volt vendég, a teljes beszélgetést pedig saját Facebook-oldalán is megosztotta csütörtökön. A külügyminisztert Magyarország és az Európai Unió közötti egyre feszültebb viszonyról és a sokak szerint melegellenes "családvédelmi" törvényről (pedofiltörvény) is kérdezték, de szóba került az is, hogy mit szólna hozzá, ha iskolásként kiderülne a gyermekéről, hogy meleg. A miniszter egyenes válasz helyett inkább a biológiát és az LMBT-aktivisták közoktatási intézményekre gyakorolt hatását kezdte ecsetelni. Index - Külföld - Szijjártó Péter Európa legdemokratikusabb vezetőjének nevezte Orbán Viktort. Stephen Sackur, a BBC Hard Talk című műsor riportere a sokak által vitatott gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is kérdezte a minisztert. Arra a kérdésre, hogy van-e szexuális nevelés a magyar iskolákban, és a jövőben is lesz-e, Szijjártó Péter egyenes válasz helyett az iskolákban oktatott biológiaórákról kezdett el beszélni. A műsorvezető közbe vágott: "Nem, én egy egyszerű kérdést tettem fel önnek. Van-e szexuális nevelés a magyar iskolákban? "
Szijjártó Péter ismét nagyot ment. A BBC Hard Talk című műsorának vendége volt a külgazdasági és külügyminiszter. Stephen Sackur, a BBC riporter először a sorosozós-junckerezős plakátokról, valamint a magyar kormány EU-ellenes kampányáról kérdezte a Szijjártó Pétert, aki szerint a plakátok azért vannak az utcákon, mert választási kampány zajlik. A kormány kötelességének érzi, hogy tájékoztassa az állampolgárokat az országra jelentős hatást gyakorló fejleményekről, ha azok a biztonságukat és a mindennapi életüket érintik. Soros Györgyről…. "Ha ő nyíiltan krtizálhat, nyíltan kifejtheti eltérő vízióját, ha világossá teheti, hogy el akarja távolítani ezt a kormányt, akkor a kormány miért nem tehet így? – tette fel a kérdést Szijjártó. Belföld: Szijjártó vagyona: pénzügyi zseni született - NOL.hu. Sackur a szokásos sablon hülyeségekkel provokálta a külügyminisztert. Azt kérdezte, vajon nyíltan hazudni is joga van-e tájékoztatás címén a magyar kormánynak, amikor például arról beszél, hogy az EU gyengíteni akarja a határvédelmet. Szijjártó nem cicózott… "Tudja, mi a Frontex?
Osztalékfizetés ebben az évben nem volt. Utóbbi év azért tekinthető meghatározónak, mert ekkor Szijjártó István még teljes egészében részt vett a társaság vezetésében. A következő év júniusában ugyanis távozott az ügyvezetői székből. Ezzel együtt 2012-ig résztulajdona megmaradt a társaságban a "Szijjártó István által képviselt tulajdonközösségen keresztül". A cégbírósági papírok szerint két éve ez az állapot is megszűnt. A vállalkozás egyébként vezetése alatt például részt vett többek között a Budaörs és Biatorbágy, a Pilisvörösvár és Esztergom közötti vasútvonalak korszerűsítésében, de a Mercedes iparvágányainak elkészítésén is dolgoztak. A legemlékezetesebb ügy körülöttük azonban nem ezekhez a munkákhoz köthető, hanem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyik 2010-es kartellvizsgálatához. A "kőkemény" kartellben való részvétel miatt a hivatal 7, 1 milliárd forint bírságot szabott ki a Colas Zrt. -re, a Mávépcell Kft. -re, a MÁV MTM Rt. -re és a Szentesi Vasútépítő Kft. -re. A GVH indoklása szerint a cégek 2004-2005-ben a magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán előzetesen megállapodtak a piac felosztásáról, annak elveiről és egyes esetekben a győztes személyéről.
Érdeklődött Stephen Sackur az uniós pénzek gyanús felhasználásáról, a szisztematikus korrupcióról is, mire Szijjártó előbb kettős mércét emlegetett a Sargentini-jelentésről szóló szavazást felhozva, majd így érvelt: gondolja a riporter, hogy megnyert volna a Fidesz tíz év alatt hét választást, megbíznának benne ennyiszer, ha igazak lennének az ellene felhozott vádak, ha az országban valóban rendszerszerű volna a korrupció, ha antidemokratikus folyamatok, diktatórikus kormányzás zajlana? Sackur konkrétan rákérdezett az unió csalás elleni hivatalának vizsgálatai alapján visszakért több mint 280 millió eurós összegre is, azt próbálta megtudni, mennyit fizetett már ki belőle a magyar állam. Ezt Szijjártó azzal pöccintette le, hogy ezekben az ügyekben nem ő, hanem a Legfőbb Ügyészség az illetékes, amely vizsgálódott is, és nem találta nyomát visszaélésnek. "Ha ők nem találták nyomát bűncselekménynek, akkor ezeket az állításokat vissza kell utasítanom! " – jelentette ki a tárcavezető.