Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végén, a Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot álnévre szóló hamis papírokkal Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. A magyar válogatott kézilabdázó csapata legyőzte a Szegedet a Bajnokok Ligájában : hirok. Édesapja és több családtagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt.
1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda. Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig terjednek. Az általa tervezett, és ma nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, amelyet 1930 decemberében adtak át, a vasbeton-szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Ő építette többek között az újpesti Megyeri úti sporttelepet, a debreceni Arany Bika Szállodát, a győri versenyuszodát. 1945 után a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette. 1955. november 12-én halt meg Budapesten. Atlétika: a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja kiáll a budapesti vb mellett « Csepel.info. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem közti harmóniát állította középpontba. A magyar nyári olimpiai csapat, Athén, 1896 Fent: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokoly Alajos, Dáni Nándor Elől: Hajós Alfréd, Wein Dezső
A világháború kitöréséig 9 alkalommal lett magyar bajnok, mégpedig úgy, hogy 1937-ben és 1939-ben nemcsak magasugróként, de távolugróként is felállhatott a dobogó legtetejére. A Nemzeti Banknál ezek után már két kézzel kaptak a világhírű bajnok után. Magyar atletika olimpiadi bajnokok -. Állást kapott és egészen 1970-ig a pénzjegynyomdánál dolgozott. Férjhez ment és két gyermeke született. A családjával együtt itt élt a Hegyvidéken, 91 éves korában hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Magyar sportdiplomáciai siker atlétikában Létrehozva: 2019. 04. 13 20:01 Az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) Prágában tartotta tisztújító kongresszusát, melyen Gyulai Mártont újra beválasztották a sportág döntéshozó szervezetébe. A MOB Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának tagja - korábbi elnöke - a következő ciklusban, a 2019-2023-as időszakban lesz a 13 tagú Tanács tagja. Tovább olvasom Háromszor vitte a zászlót, háromszor repült éremig a gerely Létrehozva: 2019. ORIGO CÍMKÉK - Olimpiai Bajnokok Klubja. 03. 10 07:47 Kevesen mondhatják el magukról, hogy háromszor vihették a magyar zászlót olimpiai megnyitón, Kulcsár Gergely közéjük tartozik. Olimpiai ezüst- és bronzérmes atlétánk nyolcvanöt éves, őt köszöntjük. Tovább olvasom Ötven éve Mexikóban 31 magyar vehetett át olimpiai aranyérmet, nőként egyedül Németh Angéla Létrehozva: 2018. 12. 17 12:49 Nem csupán Magyarországnak, hanem a női nemnek is sporttörténeti dicsőséget szerzett az 1968. évi mexikóvárosi, inkább "őszi", mint nyári olimpiai játékokon Németh Angéla, aki 60.
Álnéven bujkált a magyar tornasport halhatatlanja Szombaton ünnepli 95. születésnapját Keleti Ágnes, Helsinki és Melbourne ötszörös olimpiai bajnok tornásznője. A legeredményesebb magyar női olimpikon (rajta kívül csak Egerszegi Krisztina szerzett öt aranyat) álnéven, vidéken élte túl a deportálást. Magyar atletika olimpiadi bajnokok teljes. 1956-ban disszidált, később Izraelben vetette meg a sportág alapjait. Külföldön a tornász Hírességek Csarnokába, itthon a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé került be, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. Felavatták Jeney László síremlékét Hétfőn délben, a Farkasréti temetőben felavatták az idén áprilisban, 83 éves korában elhunyt Jeney László kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó síremlékét, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), a Magyar Vízilabda Szövetség, az Olimpiai Bajnokok Klubja és a Vasas SC közösen állított. Tizenkét úszó Schmitt Pál mellett Tizenkét egykori és jelenlegi kiváló úszó juttatta el közleményét az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségéhez, melyben kiállnak Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke mellett - olvasható a MOB hivatalos honlapján.