Ilyen méretű képek szállítása mindig veszélyeket rejt magában. Az elmúlt két évben a Munkácsy-trilógiát több helyszínen is bemutatták. Ezt a Déri Múzeum rekonstrukció miatti zárva tartása tette lehetővé és indokolttá - olvasható a közleményben, amely emlékeztetett rá, hogy nemzetközi együttműködés jött létre Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Galéria, a Munkácsy Alapítvány, a Künstlerhaus Wien és a Déri Múzeum között. A közönség részéről ugyanis elementáris igény mutatkozott a képek együttes megtekintésére. "Ládában, feltekerve tartani az Ecce homót felelőtlenség és pazarlás lett volna" -hangsúlyozták. Az elmúlt év nyarán remélhetőleg végleg hazatért a trilógia. A Déri Múzeum Munkácsy-terme jelentős átalakításon ment keresztül: európai színvonalú lámpák biztosítják a tökéletes megvilágítást, sikerült teljesen besötétíthetővé tenni a termet, és biztosított a képek állagának védelme is. 2013. január 21-étől a látogatók számára adott a lehetőség, hogy fényjátékkal kísért bemutató keretében nézzék meg a festményeket - olvasható a Déri Múzeum közleményében.
Csodakamra: üveg- és ásványgyűjtemény. A Munkácsy-trilógia [ szerkesztés] A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály világhírű trilógiája (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 1995-ben vált újra együtt láthatóvá a három kép a múzeumban, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is láthatók. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak. [6] [7] A Golgota bár a múzeumba került, nem volt látható mindig, mert időnként le volt takarva, attól függően, hogy a tulajdonos és az állam közötti vita éppen milyen szakaszban volt. [8] 2019. január 9-én azonban bejelentették, hogy a magyar állam 3 milliárd forintért (10 millió euró) [9] megvásárolta Pákh Imre amerikai-magyar milliárdos műgyűjtőtől a Golgota című festményt. A trilógia képeinek tulajdonjogával összefüggő, több mint százéves kalandos jogi folyamat ezzel véget ért, és a három összetartozó festmény együtt, véglegesen Debrecen képzőművészeti attrakciójává vált.
A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé. A múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy teremben találhatók Munkácsy Mihály festőművész Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai. Az évek során a múzeum Munkácsy terme szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A Déri Múzeum állandó kiállításai mellett időszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Csodakamra, a szamuráj udvarház és az interaktív régészeti kiállítás további izgalmakat ígér. A múzeum épülete előtt található négy, Medgyessy Ferenc által készített szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri Múzeumban váltott belépőjegy a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításaira is érvényes kombinált belépőjegy.
Az évszázadok során formálódó ikonográfiai szabályoknak megfelelően középen a keresztre feszített Megváltó, mellette kétoldalt a felemelt fejjel ábrázolt megtért, és a makacsul leszegett fejű bűnben kiszenvedett lator alakja látható. Jézus keresztjén a Jézus Nazarenus Rex Judeorum, vagyis Jézus a Nazareti a Zsidók Királya rövidítése, az INRI felirat látható. A Megváltó keresztje alatt helyezkednek el követői, Jézus szeggel átütött lábaira hanyatló édesanyja, Mária, az arcát eltakaró Bűnbánó Magdolna, és az átlós mozdulattal ábrázolt női figura, aki a Krisztust követő nőket szimbolizálja. A kereszt alatt a fájdalmas veszteség súlyától meggörnyedve ábrázolt evangélista, Szent János vörös köpenyes alakja tűnik fel. Munkácsy saját magát keresztre feszítette A realista festészet kiemelkedő alakjaként ismert Munkácsy bibliai témát feldolgozó művei esetében is a valósághű ábrázolásra törekedett. A megfeszített test hiteles megformálása érdekében kötél segítségével saját magát is keresztre rögzítette, hogy az izmok feszülését tanulmányozni tudja.