Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik. Négy fő részét szokás megkülönböztetni: Déli-Urál Középső-Urál Északi-Urál Sarki-Urál
Urál (hegység) Urál A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén Hely Oroszország Kazahsztán Legmagasabb pont Narodnaja {1895 m} Térkép Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja -folyó Az Urál hegység ( oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat- Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert. Földrajz Az Urál 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Európa északi, jeges-tengeri partvidéke között, szélessége 50 és 170 kilométer között váltakozik. A lánc folytatását északon a Novaja Zemlja -sziget adja. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Az urál hegység Stock fotók, Az urál hegység Jogdíjmentes képek | Depositphotos®. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc számos ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz. Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik. Négy fő részét szokás megkülönböztetni: Déli-Urál Középső-Urál Északi-Urál Sarki-Urál Kialakulása Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult.
E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani: Sarki-Urál (Полярный Урал) Sarkközeli-Urál (Приполярный Урал) Északi-Urál (Северный Урал) Középső-Urál (Средний Урал) Déli-Urál (Южный Урал) A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugodzsar. Ural hegység térkép. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének. Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát. A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.