…zenészünket, színészünket, telefongyártónkat? Most épp Tóth Krisztinát cincálták meg a keményvonalas Jókai-rajongók, de a dolog messze nem egyedi eset, sokkal inkább az internet mindennapos kórképe. Azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba. Gusztustalan dolog. Nem illik ilyet csinálni – fakadt ki Tóth Krisztina a Facebook-oldalán. A szépség védelmében, avagy Jókai esete Tóth Krisztinával – Válasz Online. Az írónak e szokatlan kérést az után kellett megfogalmaznia, hogy egy interjúja után irtózatos indulattal támadtak neki a vele egyet nem értők. A bűne az volt, hogy kritikát fogalmazott meg Jókai Mór Az arany ember című regényével kapcsolatban a Könyves magazinnak adott interjújában – ami egyébként majd két hete, február 11-én készült, és egészen a radar alatt maradt, amíg a HVG pár nappal ezelőtt nem szemlézte a szöveget. Tóthot épp arról kérdezte az interjút készítő Ott Anna, hogy szerinte melyik könyvet kellene levenni a kötelező olvasmányok listájáról, Tóth Krisztina választása pedig Az arany ember re esett.
A magyaroknak, úgy tűnik, nincs humorérzékük. A magyar pitbulltulajdonosok egy csoportjának egészen biztosan nincs. Tóth Krisztina költőt életveszélyesen megfenyegették Pitbull című verse miatt. A mondóka 2007-ben jelent meg a Magvetőnél, Tóth Krisztina Állatságok című gyerekvers-kötetében. Nemrég bekerült egy harmadikosoknak szánt kísérleti tankönyvbe, amit néhány pitbulltulajdonos is olvashatott, mert azóta a költőnő fenyegető üzeneteket kap e-mailben, telefonon. Tóth Krisztina író, költő Fotó: Bielik István - Origo Nyáry Krisztián, a Magvető könyvkiadó igazgatója a facebookon reagált az esetre. Többek között ezt mondja: "Vannak, akik azt írják, hogy Tóth Krisztina semmit sem tud a pitbullok valódi természetéről, és a törvényekre hivatkozva a tanköny betiltását követelik. Ha mindez vicces lenne, azt mondanám, hogy a költő egy jogszabályt öntött versbe, hiszen amikor a vers keletkezett, javában érvényben volt – az Alkotmánybíróság által azóta belső jogi koherenciazavar miatt eltörölt – 35/1997.
Timea ráadásul kifejezetten modern, emancipált nővé válik a regény végére: Timár távollétében üzletasszony lesz, amikor pedig férje megrendezi saját halálát, független, vagyonos nőként szerelmi házasságot köthet. Timár Mihály döntése, hogy Noémit választva visszaadja Timea szabadságát, annak a beismerése, hogy addigi kettős, hazugságokra épített élete erkölcsi és érzelmi zsákutca. Vagyis a regény megmutatja, hogy egy rossz élethelyzetből igenis ki lehet lépni. Jókai egyébként az egyik leginkább nőpárti írónk volt, támogatta a nőírókat, előadásokat tartott különböző nőegyletekben, a női újságírók nemzetközi kongresszusa kapcsán pedig azt nyilatkozta, jót tenne a magyar újságírásnak, ha több nő dolgozna a magyar sajtóban. Beniczkyné Bajza Lenke regényeiről recenziót is írt, ezzel segítve őt az irodalmi érvényesülésben. A nőírókról folyó vitában kiállt mellettük Gyulai Pállal szemben, aki a nőket szívesebben látta volna kizárólag a hagyományos női szerepekben, a tűzhely körül. Jókai saját tapasztalatából tudta, nem lehetetlen a hagyományos női szerepek és a művészi hivatás összeegyeztetése.