Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Boon - Két Gyógyszerrel Is Küzdenek A Fertőzés Ellen, De Lenne Jobb Megoldás

Sunday, 07-Jul-24 07:02:14 UTC
Fontos tényező az egészségügyi ellátórendszer helyzete is: amelyik országokban ez humánerőforrás, technikai fejlettség, finanszírozás szempontjából fejlettebb, ott kedvezőbbek a halálozási adatok. Mi az igazságalapja annak a közszájon forgó híresztelésnek, hogy minden elhunytat, akinél kimutatják a koronavírus-fertőzést, a covid-halottként könyvelnek el? Ez is torzíthatja a halálozási statisztikát? Ha bejön egy beteg és covidos, és meghal a covidosztályon, őt covid-elhunytként fogjuk lejelenteni. Ha elüti egy autó és meghal, de kiderül, hogy covidos, akkor nem fogjuk covid-elhunytként jelenteni. Dr csilek andra.fr. Ez egy városi legenda. Miért csalnánk el a halottak számát? Ha például valaki daganatos betegként meghal covidfertőzésben, akkor őt rákban elhunytként és covid-elhunytként is regisztrálják? Van a halál közvetlen oka, van a halál alapjául szolgáló betegség, és vannak kísérő betegségek. Ha valaki leukémiás, de meghal a covid okozta légzési elégtelenségben, akkor ő covid-elhunytként van jelentve. De általában több halálozási ok van, nem egy.

Csilek András | Hvg.Hu

Hírek - Egészségügyi Hírek | 2021. február 16. 08:04 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. április 08. Csilek András | hvg.hu. 10:19 | Forrás: A legtöbb orvos jól járt a jelentős béremeléssel, vannak azért néhányan, akiknek kevesebb lett a bevételük. A béremelésnek természetesen örülnek az orvosok, de olyan soha nincs, hogy mindenki egyformán örülne – fogalmazott az Északnak dr. Csilek András, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke. Hivatalosan mindenkinek nőtt a fizetése, de aki eddig sok hálapénzt kapott és most ettől elesik, az nyilván nem örül, vagy akik ilyen-olyan kiskaput kihasználva, pótlékokat és előjogokat harcoltak ki maguknak, valamilyen ismeretség okán, lehet, hogy most rosszabbul jártak. Ők azonban nagyon kevesen lehetnek. Hivatalosan mindenkinek nőtt a bére, de nem mindenkinek nőtt a bevétele – idézte a cikket a Meglátása szerint a mostani, jelentős béremelés elég lesz arra, hogy a fiatal orvosok ne vándoroljanak el külföldre. Azonban, aki el akar menni, nem a bér miatt dönt így.

Megyei Lapok

Majd hozzáteszi: azért nem jó álláspont, hogy aki elkapta, már nem kéri az oltást, mert ahogy látható, a fertőzés nem ad egész életre szóló védettséget. De akkor meddig tart a védettség? Bár egyes források öt hónapos védettséget emlegetnek a Covid-fertőzés után, Dr. Csilek András cáfolja ezt. "Nem lehet pontos időtartamot mondani. Egyeseknél két, másoknál négy hónap, de előfordulhat egy év is. Bár a járvány egy éve zajlik, szerencsére nem arról van szó, hogy tömegesen kapnánk híreket tömeges újrafertőződésekről, hanem heti 2-4 ilyen eset, ha van az országban" – nyugtatja meg a kedélyeket a főorvos. Dr csilek andrás. Az, hogy talán nem is újrafertőződésről van szó, hanem a vírus hosszabb lappangásáról, ismét egy tévhitet oszlat el: "A Covid egy akut betegség. Emberek megbetegednek, majd meggyógyulnak, akár szövődménnyel, akár anélkül, vagy sajnos meghalnak. De nincs arra vonatkozó ismeretünk, hogy krónikus fertőzést okozna a vírus, azaz nem távozik a szervezetből. Nincs köztes állapot". Ámbár technikai elcsúszások miatt adódhatnak félreértések.

Dr. Csilek András | B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház

A cikk eredetileg laptársunk, a Privátbanká oldalán jelent meg. "Igen, most már tudjuk, hogy vannak újrafertőződések, például az influenzát is el lehet kapni többször egy szezonban. Magyarországon is előfordult már, hogy másodszor elkapták betegek a koronavírust, de egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy a második betegség súlyosabb lenne. Dr csilek andreas gursky. Van, akinél enyhébb, másoknál súlyosabb tünetekkel zajlik, de egyáltalán nem lehet általánosítani" – mondta lapunk megkeresésére az infektológus, aki arról biztosít mindenkit, hogy az újrafertőződés nem gyakori jelenség, tehát nem kell attól tartanunk, hogy új tendencia elé néznénk. Nem törvényszerű, hogy a második fertőzés súlyosabb legyen. Fotó: Depositphotos A külföldi irodalom szerint reinfekció (újrafertőződés) esetén a halálozás 4 százalékos arányú, a fertőzöttek 20 százalékánál pedig valóban rosszabbul zajlik, mint az első betegség. De ezek alapján nehéz lenne kijelenteni, hogy a második fertőzés súlyosabb vagy nem, bár nyilván önmagában is rossz, ha valaki kétszer lesz beteg ugyanattól a kórokozótól belátható időn belül.

„Tévhit, Hogy Minél Súlyosabb A Covid-Fertőzés, Annál Védettebbé Válunk” – Mondja Dr. Csilek András Infektológus - Mfor.Hu

Január 11-én átlépte a 40 ezer főt a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Vannak arra vonatkozó adatai a Magyar Orvosi Kamarának, hogy milyen arányban voltak az oltottak és az oltatlanok a halálos áldozatok között? Hivatalos statisztikai adatok nem állnak sem az én, sem a kamara rendelkezésére. De a személyes tapasztalatom alapján egyértelműen látható, hogy döntő többségében oltatlanok kerülnek kórházba. Nekünk, szakembereknek nagyon fontos lenne belelátnunk az elhunytak oltottsági arányára vonatkozó statisztikákba, de nem lenne jó ötlet a nyers adatokat nyilvánosságra hozni. Vegyünk egy példát: meghal egy adott kórházban egy nap mondjuk 20 ember koronavírusban. Abból 15 ember 85 éven felüli volt. Dr. Csilek András | B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház. Abból mondjuk 13 oltott volt. Akkor ez az adat azt jelentené, hogy nem működnek az oltások? Nem, hanem azt jelenti, hogy immunológiai tény: nagyon idős embereknél az oltás nem feltétlenül vált ki olyan immunitást, mint egy fiatalabb emberben. De ha kiválasztanánk egy korosztályt az elhunytak közül, például 20 és 40 év közöttieket, akikből csak a covidfertőzés előtt egészséges betegeket vizsgálnánk, és ott néznék meg az oltottsági arányt, akkor bizonyos, hogy az oltatlanok kerülnének többségbe.

Rovat Rovatok – 0 db találat

A laikusokba kezdik beleplántálni azt a hitet, hogy az omikron már egy másik vírus. Pedig ez ugyanaz a koronavírus – mondja Dr. Csilek András infektológus az adott interjúban. A Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei elnöke egyelőre nem lát különbséget a mostani és a korábbi járványhullámok között, szerinte csak akkor lehet megítélni, hogy enyhébb lefolyású-e az omikronfertőzés, ha a napi esetszám 10 ezer fölé megy, de arányosan kevesebben fekszenek majd kórházban. „Tévhit, hogy minél súlyosabb a Covid-fertőzés, annál védettebbé válunk” – mondja Dr. Csilek András infektológus - mfor.hu. Úgy véli, a szakembereknek nagyon fontos lenne megismerni, hogy az elhunytak közül hányan voltak beoltva, de nem volna jó ötlet nyilvánosságra hozni a nyers adatokat. A magyar orvosok, járványügyi szakemberek eddigi tapasztalatai, a rendelkezésre álló adatok alapján miben különbözik a koronavírus omikron variánsa által okozott ötödik járványhullám az eddigi hullámoktól? Semmiben sem különbözik. Biztos vannak szakemberek, akik ezen a kijelentésen felhördülnének, de én mint covidos betegeket ellátó kórházi dolgozó az egyes vírusvariánsok jellegzetességei között nagy különbséget nem láttam.