1823. január 1-jén született Petőfi Sándor Petőfi Sándor családfája Édesanyja a Felvidékről származott, édesapja, Petrovics István mészárosmester, édesanyja, Hrúz Mária mosónő és cseléd volt. Bár Petőfi Kiskőrösön született (egyes források szerint 1822. december 31-én), szülővárosának gyermekkora színterét, Kiskunfélegyházát vallotta. Ötévesen kezdte tanulmányait, több település összesen kilenc iskolájában tanult változó eredménnyel, szépírásból, a magyar, a latin és a német nyelvből, rajzból azonban mindenütt kitűnt. Kamaszként a színház bűvöletébe került, 1844-ig volt vándorszínész a Dunántúlon, statiszta a Pesti Magyar Színházban, fellépett Kecskeméten, Debrecenben és az Érmelléken. Közben katonáskodott is Sopronban, Grazban és Zágrábban, de gyenge egészsége miatt leszerelték. Petőfi Sándor családja meddig élt Kiskunfélegyházán?. 1841-42-ben a pápai kollégiumban tanult, itt lett életre szóló barátja Jókai Mór, innen küldte el első verseit Bajza Józsefhez, az Athenaeum szerkesztőjéhez. E folyóiratban jelent meg 1842-ben A borozó című költeménye, Petrovics Sándor aláírással, Petőfivé csak néhány hónap múltán, a Hazámban című versével vált.
Petőfi Sándor 1849 július 25. -én csatlakozott a Bem tábornok vezette erdélyi haderőhöz, akikkel 30-án este Székelykerésztúrón pihentek meg. Az estét a költő, Vargha Zsigmond családja körében töltötte (későbbi Gyárfás kúriában), bivalytejes és túros puliszkát vacsorázva, amit versben fogalmazva hagyott ránk, amikor a házigazda lányának, Vargha Rozáliának három szakaszos verset írt, melyben a szíves vendéglátást, és vacsorát magasztalta. A vacsora végeztével kimentek a kertbe, és az akkor még fiatal körtefa alatt álló padra telepedve beszélgettek, énekeltek. A legenda azt tartja, hogy 31. -én reggel a körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, megjósolva aznapi halálát, majd indultak a honvédek Segesvár felé. Petőfi, mivel Bem apó nem engedte kedves szárnysegédjét a csata sűrűjébe, a Fehéregyháza mellett folyó Sárpatak hídjáról nézte a csatát. Petőfi sándor családja. A hatszoros túlerő ellen Bem tábornok zsenialitása is kevésnek bizonyult, a csata elveszett. Petőfi további sorsara pedig rejtély borult.
Műveiből számtalan feldolgozás készült, élete filmek, regények, színművek ihletőjévé vált, emlékét, nevét számos közintézmény őrzi, szobra áll több magyarországi városon kívül Pozsonyban, Marosvásárhelyen, Ungváron, valamint Pekingben és Sanghajban is. Hrúz Mária: A költő édesanyja. 1791. augusztus 25-én született a Túróc megyei Necpálon. "Nem mindig ejtette tisztán a magyar szót, de folyvást (folyamatosan) beszélte". Szlovák foltozó varga családból származott, akik 1810 körül Aszódra költöztek. Hamarosan Maglódra megy a rokon Hrúz György tanítóhoz, majd az ottani evangélikus paphoz (Martin Mihályhoz) félig cselédnek, félig házvezetőnőnek. Ekkor ismerkedik meg az itteni hússzékben székálló legényként dolgozó Petrovics Istvánnal. Később mindketten Aszódra kerülnek és itt házasodnak össze. Élete ezután egybefonódik férjéével. 1849. május 17-én, Pesten hal meg, férjét mindössze 27 nappal élte túl. Petrovics István: A költő édesapja. augusztus 15-én keresztelték szülőhelyén Kartalon. Arany János tanúságtétele szerint "felföldi kiejtéssel, de jól beszélt magyarul".