Sokan álmodnak arról, hogy egyszer elindíthatják saját vállalkozásukat, legyen az egy kisebb virágbolt, vagy egy egész régiót ellátó klíma szerelési cég. Amikor azonban belevágnak, felmerül a kérdés: hogyan is kezdjenek hozzá? A jog bonyolult útvesztőjében könnyű eltévedni, ha az ember valamilyen gazdasági társaság alapításán gondolkodik. Ezért aki úgy dönt, hogy belevág, mindenképp konzultáljon szakemberrel. Sulinet Tudásbázis. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket érdemes tudni a témával kapcsolatban. Mi a gazdasági társaság fogalma? A gazdasági társaságokra a Ptk. vonatkozásai az irányadók. Ennek megfelelően négy típusú gazdasági társaságról beszélhetünk: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Ez utóbbi tovább bontható nyilvánosan működő részvénytársaságra és zártkörűen működő részvénytársaságra. Fontos kiemelni, bármely társasági formát választjuk, a társaságban a többi taggal kötelesek vagyunk együttműködni, hogy az általunk létrehozott vállalkozás elérhesse kitűzött céljait.
A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy társaság gazdasági tevékenységének céljára, a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság mint minden más gazdasági társaság a kötelezettségeiért saját vagyonával felel. Előfordulhat, hogy a társaságnak nincs vagyona, vagy a meglévő nem elegendő arra, hogy valamennyi hitelező, teljes egészében kielégítést nyerjen: ebben az esetben a társaság tagjainak felelőssége korlátlan és egyetemleges. Átalakulás - Minden a gazdasági társaságok átalakulásáról - Central Audit. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége azonban másodlagos, mögöttes helytállást jelent: a hitelező igényét elsősorban a társasággal szemben kell érvényesítenie. Amennyiben a kielégítési alap hiányzik és ezt a társasággal szemben lefolytatott végrehajtási eljárás is megerősíti, akkor jöhet csak szóba a tagok felelőssége.
Ki lehet a gazdasági társaság tagja? Tagként mind kiskorú, mind nagykorú személy felléphet. Azonban törvényi kikötés, hogy kiskorú nem lehet a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, míg, nagykorú természetes személy igen. Érdekesség, hogy különböző társasági formáknál a tagok elnevezése is különböző lehet (részvénytársaság esetében például a tagok részvényesekként említhetők). A tagokat egy gazdasági társasághoz csatlakozás után védi a societas leonina tilalma: ez kimondja, hogy minden olyan megállapodás semmisnek minősül, amely valamely tagnak a nyereségből – vagy adott esetben a veszteségből – való kizárására mutat. További védelmet nyújt a tagok irányába a tagok egyenlőségének elve, amely a jogalanyokat minden tekintetben megilleti. Gazdasági társaság fogalma. Fontos kelléke a társasági szerződésnek, hogy a társaság tagjai abban név szerint meghatározottak legyenek. Amennyiben az adott tag természetes személy, nevének meghatározása mellett a lakóhelyét, valamint az anyja nevét is fel kell tüntetni. Ha a tag jogi személy, akkor meg kell jelölni a cégnevet, a cégjegyzékszámot, illetve a székhely pontos címét is.
1997 előtt nem volt ugyanis összekötve a cégbírósági adatbázisrendszer cégnév ismertség miatt lényeges: más ne futkosson a nevemmel ⇒ "személyiségi jogi per" … az utóbb piacra lépőnek kell valmi megkülönböztető találni ⇒ néhány ezer forintért lehet nevet foglalni nem kötlező, de érdemes hogyan adjunk nevet? legyen köze a tevékenységhez transzfer Bt: sok cégátalakítás-vagyonmozgatás cégek közt… történelmi nevekhez is engedély kell… MTA megvizsgálja, indokolt-e pl. : Rákóczi Bank: északon van, Rákóczinak meg ott voltak biztokai… + a közigazgatási hely nevének felvételéhez is kell engedély hitelintézeti tv.
A szerződést a cégbíróság elbírálja, majd bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ahhoz hogy egy társaság megszülessen, mindegyik alapító tagnak valamekkora vagyoni hozzájárulást kell tegyen. A szerződés aláírásának napjától a társaság előtársasági formában már működhet és jogképes is. Ekkor a különféle ügyletekben a "bejegyzés alatt" ("b. a. ") kiegészítést kell a társaság neve után írni. A cégnyilvántartásba való vétel után megszűnik az előtársasági forma. Mindegyik társaság kell rendelkezzen egy legfőbb szervvel. A közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál ezt tagok gyűlésének nevezik, míg a korlátolt felelősségű társaságok esetében taggyűlésnek, a részvénytársaságoknál pedig közgyűlésnek. A társaságok megszűnhetnek jogutód nélkül, illetve jogutóddal. A jogutód nélküli megszűnés esetében alkalmazható a felszámolás, vagy a végelszámolás (a társaság anyagi helyzetétől függően). Jogutódlás esetében lehetséges a társasági forma váltása, az egyesülés (összeolvadás, beolvadás), vagy a szétválás (különválás, kiválás).
A társaság kötelezettségeiért –törvényben meghatározott kivétell el – a tag nem felel. A tag felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott, azaz a felelőssége csak a Kft-vel szemben áll fenn, s csak a társasági szerződésben vá llalt köt el ezettségekre te rjed ki, ezen kívül nem felel a társaság tartozásaiért. Személyegyesítő-tőkeegyesítő kettős jelleg Bizalmi jogviszony, zártkörű alapítás
A vezérnév kiválasztásánál a korlát, hogy az ne görög, arab stb. néven szerepeljen. A társasági forma szerinti meghatározása lehet közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság. A fő tevékenység megválasztásakor akár több tevékenységet is választhatunk. A cégnévben azonban a leginkább jellemző főtevékenység fog szerepelni. A cégnév egy másik formája a rövidített cégnév, ami a vezérszóból és a társasági formából tevődik össze. Végezetül beszélhetünk a toldattal használd cég névről. Ilyen toldat: b. a. – bejegyzés alatt, cs. – csődeljárás alatt, f. – felszámolás alatt, v. – végelszámolás alatt. Miért fontos a kívánt cég székhelyének meghatározása? A cég székhelyének meghatározása szintén a kötelező bejegyzés alapja. Így határozható meg ugyanis, hogy melyik cégbíróság rendelkezik illetékességgel, illetve az adóhatóság illetékessége is így állapítható meg. A székhelyen kötelező kihelyezni cégtáblát, a székhely alapjául szolgáló ingatlannak pedig rendelkeznie kell a cég használatára jogosító jogcímmel.