XXI. Század Intézet: Válságban csak Orbán Viktorra lehet számítani Miközben a baloldal felelőtlen és rendkívül veszélyes javaslatok sorát teszi még a mostani háborús helyzetben is, addig a stratégiai nyugalmat hirdető Orbán-kormány a magyar nemzeti érdekek mentén igyekszik kimaradni a háborúból, Magyarország békéjének és biztonságának megőrzésén dolgozik. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor ilyen magabiztosan lép fel a mostani válsághelyzetben is, hiszen számos lokális és globális krízishelyzettel vette már fel sikeresen a küzdelmet az elmúlt években, válságkezelő politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában - írja a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. Orbán Viktor a vörösiszap-katasztrófára emlékezett az évfordulón - videó A 10 évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófára emlékezett a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök egy videóval. 2010. Így áll a kártérítés ügye 11 évvel a vörösiszap-katasztrófa után - Infostart.hu. október 4-én történt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája, amiben 10 ember meghalt. Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt.
A katasztrófa három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – érintett, csaknem 40 négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága került veszélybe (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor) A NASA földmegfigyelő műholdja által készített 2010. október 9-i felvétel a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti sérült zagytározójáról (lent, jobbról) és környékéről. Látható, ahogy a veszélyes ipari hulladék elárasztotta a legközelebbi Kolontár és Devecser község egy részét (Fotó: MTI/EPA/NASA) Vörösiszap borítja az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Devecser utcáit 2010. október 6-án (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor) Munkagéppel mentik az embereket 2010. október 4-én Devecseren, miután Ajkán átszakadt az iszaptároló gátja, és az erősen mérgező iszap elérte a települést. A víz rendkívül erős, 13 pH-értékű lúgot tartalmazott (Fotó: MTI/Nagy Lajos) Vörösiszap borítja az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontár utcáit 2010. Vörösiszap hírek - Hírstart. Szabó Sándor) Rengeteg ház udvarát temette be a veszélyes hulladék, többen lapáttal próbáltak megszabadulni tőle (Fotó: MTI/Mohai Balázs) A katasztrófavédők mellett önkéntesek százai segítkeztek Devecseren és Kolontáron a károk felszámolásában (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Sokan kénytelenek voltak a berendezési tárgyaiktól is megszabadulni, amelyek az iszapárnak köszönhetően használhatatlanná váltak (Fotó: MTI/Mohai Balázs) Nagyjából 300 házat kellett a károk következményeként lebontani.
A Pék köz, illetve a Kinizsi utca elkészült, mellyel együtt megváltozott a forgalmi rend is. A kialakításánál elsődleges szempont volt a biztonság, a játszótér és fitneszpark közelsége miatt. A polgármester továbbá köszönetét fejezte ki a város közössége nevében a Magyar Kormánynak, hogy a Vörösiszap-katasztrófa után sem felejtették el a településünket. Az átadót megtisztelte jelenlétével Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, aki szintén örömének adott hangot, hogy újra benépesül ez a városrész, mely rehabilitációjára közel 300millió forintot fordítottak. Vörösiszap katasztrófa devecser auto. Beszédében kiemelte, hogy fontos a kormány számára, hogy a vidéket felemelje, melynek az egyik legfontosabb záloga maga a Magyar Falu Program és a Vidékfejlesztési Program, de vannak a Belügyminisztériumnál is pályázati lehetőségek. Devecser az elmúlt időszakban jó néhány ponton a nagyon nehéz Vörösiszap-katasztrófa után, kezd kilábalni és újra megtalálja a saját arculatát, és az ilyen beruházások, amiknek most részesei vagyunk ezek mind azt mutatják, hogy fejlődik a város- mondta a képviselő.
A gátszakadás után kiömlő zagy a legnagyobb pusztítást a tározóhoz közelebbi két településen, Kolontáron és Devecserben végezte. Az életveszélyessé vált, maró keverékkel szennyezett házakból 390 embert azonnal ki kellett menekíteni, később pedig további 110 személy kitelepítéséről kellett gondoskodni. Az iszapárban tíz ember vesztette életét, csaknem háromszáz embert – köztük a mentésben részt vevő tizenhárom tűzoltót, egy katonát és nyolc rendőrt – egészségügyi ellátásban kellett részesíteni, összesen százhúszan kerültek kórházba. A károsultak száma meghaladta a kilencszázat. A helyreállításra, újjáépítésre az állam több mint 30 milliárd forintot fordított, az érintettek teljes kártalanításban részesültek, fedél nélkül pedig senki nem maradt. A katasztrófa elhárításának irányítását regionális tiszti főorvosként Müller Cecília végezte. Az ügyészség halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat.