Tavaly is a Matáv növelte leginkább a GDP-t Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet számításai szerint 2001-ben is a Matáv volt a legjelentősebb vállalkozás Magyarországon a bruttó hazai termékhez (GDP) adott érték alapján. Második helyen a Mol Rt, a harmadikon pedig az Audi Hungária Motor Kft. áll. Az IBM Storage Products Kft. 12 helyet esett vissza a rangsorban és a 25 helyen áll. Győrben egyelőre nem lesz gyárbezárás A székesfehérvári IBM-gyár bezárásának híre Győrben is aggodalmat keltett, ahol hazánk legnagyobb és harmadik exportőr-cége, az Audi Hungária Motor Kft. és a Philips gyárai is működnek. A munkaügyi szakemberek szerint jelenleg nincs szó gyárbezárásokról, azonban a cégvezetők hangsúlyozzák, hogy a munkahelyek megtartására csak a keretfeltételek kedvező alakulása mellett lehet számítani - írja szerdai számában a Népszabadság. Az Audinak nem ártott az iparági lassulás Az iparági irányzattal szemben egymás után a hatodik rekordévet zárta 2001-ben a német Audi autógyár.
Az egészségügy kategóriában a Teva Gyógyszergyár Zrt., értékesítés kategóriában a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. - a cég lett a marketing kategória győztese is -, az informatikai cégek közül pedig Hewlett Packard Magyarország Kft. lett a legvonzóbb vállalat. Az Ernst and Young Tanácsadó Kft. lett a könyvvizsgálat, adótanácsadás kategória nyertese, logisztikai területen pedig az Audi Hungária lett a legjobb. Műszaki kategóriában a magyarországi Bosch csoport lett a legjobb, pénzügy kategóriában pedig a Mol. Az Aon Hewitt, az AISEC Magyarország és a Figyelő felméréséből kiderül az is, hogy a megkérdezett pályakezdők több mint fele a vonzó fizetést tekinti elsődleges szempontnak a munkahely-választásnál, de 40 százalék szerint az adott cég megbízhatósága, és a pályakezdők csaknem egyharmada szerint a szakmai fejlődés lehetősége is elsődleges szempont. A díjátadót a Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Expója keretében rendezték, amelyen több mint 60 cég várja állásajánlatokkal az érdeklődőket.
De magyar mérnökök folytatnak fejlesztéseket a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központjában is. A szintén budapesti Robert Bosch Kft. telephelyén is folyik fejlesztési tevékenység. Az ott található Budapesti Fejlesztési Központban 2500 főnél is többen dolgoznak automatizált és elektromos mobilitási megoldásokon, amivel Magyarország Németország után a Bosch második legnagyobb európai fejlesztési helyszíne. Végezetül érdemes kiemelni a Knorr-Bremse fővárosi kutatás-fejlesztési központját, mely immáron 25 éve, jelenleg közel 500 mérnökkel végez többek között autonóm járművekkel kapcsolatos fejlesztéseket.
Külön érdekesség, hogy már a BMW is megállapodást kötött duális szakképzés indításáról Debrecenben, holott a városba tervezett termelőüzem még csak most épül. A fentebbi néhány példából kitűnik, hogy a nemzetközi jelenléttel rendelkező autóipari cégek, főként 2010-et követően egyre többet fektetnek a magyar dolgozók képzésébe, – már azok tanulmányi ideje alatt is – és próbálják őket minél fiatalabb korban megnyerni maguknak. Különösen igaz ez a mérnökök esetében, akik iránt folyamatos kereslet mutatkozik a gyártási technológiák fejlődése, illetve a magasabb hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztési tevékenységek fokozatos gyarapodása miatt. Kulcsterületeken folynak hazai fejlesztések Bár a külföldi autóipari vállalatok magyarországi tevékenységében a gyártás és a kereskedelem dominál, itthon is egyre többen dolgoznak már a nagyobb állásbiztonságot nyújtó fejlesztés területén. 2001-ben adták át az Audi Hungaria Motorfejlesztő Központját, ahol ma már több mint 300 fő dolgozik, 2011-től kezdődően pedig már járműfejlesztés is folyik Győrben, mintegy 70 dolgozó közreműködésével.
Ennek ellenkezője az úgynevezett "alacsony utas", ahol a gyenge dolgozói érdekképviselet, valamint a munkanélküliek nagy száma alacsony béreket és rövid ideig tartó foglalkoztatást eredményez, a magas fluktuáció pedig nem ösztönzi arra a cégeket, hogy sokat fektessenek a dolgozók képességeinek fejlesztésébe. A 90-es években egy kettő közötti állapot, a "korlátozott magas utas" modell alakult ki a nehéz gazdasági helyzetben lévő Kelet-Közép-Európában. A magas termelékenység, minőségi és képzettségi elvárások alacsony fizetéssel, állásbiztonsággal, illetve gyengébb munkavállalói jogokkal és képviselettel párosultak. Jelen volt a félelem, hogy a keleti országok uniós csatlakozásával a nyugati munkahelyek csak romló bérezéssel őrizhetik meg versenyképességüket, azonban egy ezzel ellentétes folyamat indult el. Miután sok szakképzett munkás kivándorolt a fejlettebb EU-tagállamokba, a keleti tagállamokban jobb alkupozícióba kerültek a dolgozók, béremeléseket követeltek, szakszervezetek, üzemi tanácsok jöttek létre, és az autóipari vállalatok arra kényszerültek, hogy fokozatosan megváltoztassák praktikáikat.
A cég a debreceni telephelyére keres laboratóriumba tesztmérnököt.
Jelezte, a hivatal minősítést végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján elkészítette a pályázókat segítő Fehér Könyvet. Pomázi Gyula elmondta, a koronavírus-járvány pozitív hozadéka a hivatalnál a digitalizáció térnyerése. Szellemi tulajdon védelme. Tavaly az első negyedévben az összes beadvány 43 százaléka érkezett elektronikus úton, idén ez a szám már 74 százalék. Az elnök szerint a 2021. évi szellemi tulajdon világnapja kitűnő alkalom arra, hogy megismerhetők legyenek a szellemi tulajdoni rendszer eszközei, például a védjegy, az ipari minta, a szerzői jog, a szabadalom, az üzleti titok, a földrajzi árujelző, mert ezek segíthetik azokat a vállalkozásokat, amelyek ötletüket a piacra szeretnék vinni.
A szellemitulajdon-védelem az alkotó elme által létrehozott termékek: a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, a védjegyek és márkanevek és más hasonló alkotások erkölcsi és jogi védelmét jelenti. A szellemitulajdon-védelem célja az alkotó ember munkájának erkölcsi és anyagi elismerésével biztosítani a tudomány, a művészetek és a technika fejlődését, az alkotó- és vállalkozókészség ösztönzését, az emberi kreativitás kibontakozását, illetve az emberi tudás közkinccsé válását. Magyarországon a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2010. december 31-éig Magyar Szabadalmi Hivatal). A szellemi tulajdon védelme - SZELLEMITULAJDON.HU. Az ügyfelek az SZTNH hatósági tevékenységéről a hivatalos honlapon keresztül tájékozódhatnak. A szellemi tulajdon védelme honlap a nagyközönség számára készül; célja a szellemitulajdon-védelmi tudatosság növelése.
2021-ben, amikor a gazdaság helyreállítása sürgető, ki kell emelni a kkv-k nélkülözhetetlen gazdasági szerepét és azt, hogy e vállalkozásoknak miként célszerű használniuk a szellemi tulajdonjogokat ahhoz, hogy erősebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljanak. A Szellemi Tulajdon Világnapja az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által életre hívott kezdeményezés. Célja felhívni a figyelmet arra, milyen fontos a világ fejlődéséhez hozzájáruló műszaki alkotók és művészek eredményeinek védelme. Az idei világnap mottója: "Piacra visszük az ötleteit". Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. Szellemi tulajdon védelme: akár 1500 eurónyi uniós támogatás a kkv-knak - Adózóna.hu. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.
Múlt évben a nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések 1, 3 százalékkal, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmek 1, 8 százalékkal, a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések 4, 5 százalékkal, a bejelentésben foglalt minták száma 22, 6 százalékkal, a védjegybejelentések 2, 4 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Az idei adatok biztatók, 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma mintegy 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig mintegy 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest - tette hozzá a hivatal elnöke. Rámutatott arra is, hogy a hivatal tevékenységének fontos eleme a kutatás-fejlesztés (K+F) minősítés elvégzése is. A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés hivatalos igazolás a projektről, ezzel a dokumentummal kedvezményeket, pályázati forrásokat lehet igénybe venni. Erre egyebek közt példaként említette, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek megtakaríthatják akár minden tizedik munkavállalójuk bérét.
Mi is így védjük az elsőbbségünket. :-) 2012. 21:03 Hasznos számodra ez a válasz? 8/12 A kérdező kommentje: Nahát, nagyon nagyon köszönöm. És ha én kinyomtatok valamit, berakom egy borítékba akkor az úgy jó? Tehát nem szükséges, hogy az ügyvéd hitelesítse az iratokat? 9/12 Shai-Hulud válasza: Nem, csak lezárod a borítékot, az ügyvédnél mindketten leragasztjátok/lepecsételitek/aláírjátok, ha különösen fontos, akkor szalaggal átkötve, körcimkével leragasztva, lepecsételve - de ezek csak SZÁMODRA garantálják a bontatlanságot. Jogilag maga az ügyvédi letét ténye a fontos, mert bármilyen vitás esetben az ügyvéd, mint jogi személy NYILATKOZIK, hogy a kérdéses boríték.... -óta bontatlanul nála van letétben. Ilyenkor hivatalosan ( a bíróságon) felbontják, és megnézik, mi van benne, és hogy az igazolja-e az elsőbbségedet? 2012. 21:22 Hasznos számodra ez a válasz? 10/12 anonim válasza: Ha úgyis ingyen elérhetővé akarod tenni, és másoknak segíteni vele, akkor nosza, mutasd meg nekünk hogy mi ez a kolosszális alkotás!