8, 5 Keresztül a Bükkön (14/3) Ismeretterjesztő sorozat (1978) Film adatlapja A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A mai út nagyon sok alkalommal a Bükki Nemzeti Park területét érinti, de nem csak azt, hanem olyan népi értékeket is, mint a tardonai szőttesek világa vagy a híres tanyás gazdálkodási formát.
És persze Sinkó Lászlót, aki évtizedekkel a tematikus természettudományos csatornák hazai indulása előtt már elvitte a tökéletes narrátor címet. Egy csapat elkötelezett természetjáró – és elkötelezett tévés. Népművelő, közösségteremtő, küldetéses emberek. Részlet a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatból - Forrás: YouTube Akkoriban "a" tévét úgy néztük, mint a varázsdobozt A sorozatok, kabarék, persze politikai műsorok és tévés sztárok világát – de úgy is, mint egyfajta útmutatót, amelyik (néha, jó esetben) valóban tanította az országot. Ki emlékszik ma már arra, a fiatalabb generációból ki tudja elképzelni, hogy egy tévés műsor nemcsak szórakoztat és/vagy hamis illúziókat mutat, hanem népszerűsít fontos dolgokat…? Hogy Öveges professzor műsorai kedvet csinálnak a fizikához, Rockenbauer Pál pedig végigjárja a Kéktúrát, és nyomában tömegek indulnak el, megismerni ezt az egészen csodálatos tájakkal rendelkező országot? Küldetéses ember volt (tragikus sorssal), és a Másfélmillió lépés nem keveset vállalt.
A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat készítésének negyvenedik évfordulója alkalmából Gyenes Károly emlékfilmet rendezett, amit online bárki megnézhet. Ennek apropóján az alkotóval most egy interjú is készült. 1979-ben egy alig pár fős filmes stábnak sikerült a magyar filmgyártás területén egyedülállót alkotni. Rockenbauer Pál és kollégái 76 nap alatt végig járták az Országos Kéktúra akkori útvonalát, és az útközben szerzett élményekből született meg a Másfélmillió lépés Magyarországon -sorozat. 1 / 5 Indulás előtt a stáb 1979-ben a Nagy-Milicen Fotó: Gyenes Károly Az alkotás és az alkotók iránt érzett mély tiszteletből készítette el emlékfilmjét Ércnél maradandóbb címmel Gyenes Károly, aki az akkori csapatnak még nem volt a tagja. Nevével a további Kéktúra-filmek ( És még egymillió lépés, Kerekek és lépések) stáblistáján találkozunk. Ahogy mi is megírtuk, a film most már online is elérhető. Ennek aktualitása kapcsán beszélgettünk az Ércnél maradandóbb szerkesztőjével és rendezőjével.
Elég felhúzni egy edzőcipőt vagy bakancsot, kinézni egy vonatot, leszállni róla valamelyik hegység lábánál egy faluban és elindulni egy úton. Valamelyiken, amit az epizódok végén megjelenő térképgrafikán végigfut. És ez az érzés, állítom, ma sem lenne más: ha valaki megnézi a Másfélmillió lépés t (és folytatásait, melyek a többi túraútvonalat mutatták be), ugyanúgy kedvet kaphat a hazájához 2019-ben, mint negyven évvel ezelőtt. (Kedves olvasó: nosza! ) Nekem a Másfélmillió lépés elsősorban apámat jelenti, aki egész életében természetjáró volt, iskolai ODK-k vezetője, szívvel-lélekkel turista. Vele mentem először kirándulni, minden magyar hegységben megfordultunk, és megtanultam, mit jelent közösségben élni. Szerzőnk gyerekként testvérével és édesapjával a Börzsönyben - Forrás: Somos Ákos Apám nem titkolt büszkeséggel emlegette, és ott van a nyoma valamelyik kópián, hogy a Vértesben túrázva összefutott Rockenbauerékkel, amikor pont azt a részt forgatták, és igen, valamelyik vágóképen láttuk, ahogy kezet fognak egy ösvényen.
A Budapestről közvetlen buszjárattal, alig egy óra alatt elérhető Vácrátóti arborétum megér egy kirándulást! Hoztunk néhány fotót kedvcsinálónak. A Vácrátóti Botanikus Kerthez az is kényelmesen eljuthat, aki nem autóval közlekedik, sőt még a legcsekélyebb tájékozódó képességgel sem megáldott növénybarátok is könnyen megtalálhatják. Vácrátóti arboretum megközelítés . Mindössze fel kell szállni Újpest Városkapunál a menetrend szerinti távolsági buszra, majd háromnegyed óra múlva leszállni a Botanikus Kert bejáratánál. Így tettünk mi is! Az ország legnagyobb botanikus kertje a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteményt vonultatja fel, 29 hektárnyi területén közel 13 000 növényfajt és fajtát mutat be. Teljes területe természetvédelmi oltalom alatt áll. A kanyargós utakkal, hangulatos, árnyas ösvényekkel, napfényes ligetekkel és apró tavakkal tagolt kertben az eligazodást a főbejárat közelében található hatalmas, jelkulccsal ellátott térkép segíti. Aki valamennyi utat be szeretné járni, annak persze több órás sétával kell számolnia.
Hétfő: nyáron 8:00-18:00 télen 8:00-16:00 Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Vasárnap: A vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje, egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Különösen gazdag a fás szárú növények gyűjteménye (3300 fa és cserje). A sziklakertben megtalálhatók mind a hat flórabirodalom, 25 magashegység virágai. A rendszertani gyűjtemény közel 90 növénycsalád 2000–2500 virágos növényfajával szemlélteti a növényvilág kialakulásának történetét. Megközelítés - Nemzeti Botanikus Kert. Az üvegházakban a trópusok sajátos növényvilágából: síksági esőerdők ( pálmákkal), sivatagok ( pozsgás növényekkel), hegyi esőerdők ( mohákkal és páfrányfákkal) kapunk ízelítőt. A rátóti birtokot 1871-ben Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg. Ő az akkoriban Alcsúton dolgozó Jámbor Vilmos ismert kertépítészt bízta meg a felújítás megtervezésével. A munkákat 1872 tavaszán kezdték el a cseh Band Henrik irányításával, és csak a századforduló után fejezték be.
Skip to content Személyautóval A Nemzeti Botanikus Kert közúton Budapestről az M3-as út Fót–Csomád–Őrbottyán–Vácrátót útvonalon, Gödöllő felől a Veresegyház–Őrbottyán útvonalon, Vác felől a Vácrátótra vezető úton vagy az M2-es (2/A) úton a Vácrátót–Gödöllő lehajtóról közelíthető meg. Vácrátót Budapest központjától 35 km, Váctól 11 km, Gödöllőtől 15 km távolságra található. A Nemzeti Botanikus Kert környezetében a parkolóhelyek száma korlátozott, és a településen egyes helyen fizetős. Részletes tájékoztatás helyszínekről, a fizetős időszakokról és árakról itt található. Tömegközlekedéssel Menetrend szerinti autóbuszjáratokkal a Vác–Gödöllő, Vác–Fót, Vác–Galgamácsa vonalakon, valamint Budapestről a 3-as metró vonalán elérhető Újpest központból az Őrbottyán–Vácrátót–Vácduka–Vác útvonalon közlekedő járattal közelíthető meg. Vácrátóti Arborétum – Hello Dunakanyar. A buszjáratoknak a botanikus kert főbejárata előtt megállója van. A botanikus kert vasúton a Budapest Nyugati pályaudvar–Vácrátót–Vác- vagy a Budapest Nyugati pályaudvar–Szob-vasútvonalon Vácig utazva és onnan átszállással Vácrátótig érhető el.
Felhívjuk figyelmüket, hogy nincs minden vonathoz a községig (3 km) buszcsatlakozás. Javasoljuk, hogy a vasútállomástól sétáljanak ki a főútra, és vegyék igénybe a Volánbusz 346-os számú Vác–Gödöllő járatait a "Vácrátót vasútállomás bejárati út" és a "Botanikus Kert" megállók között. Kerékpárral Botanikus kertünk kerékpárral közúton közelíthető meg. A bejárat mellett (a kerítésen belül) kerékpártárolók állnak rendelkezésre. A gyűjtemény területén kerékpár használata nem lehetséges. Kivétel a kisgyermekek által használt futóbicikli, illetve a munkatársaink szolgálati járművei. Bejegyzés navigáció Ugrás az oldal tetejére