Ady Endre - Párisban járt az ősz (Kállai Ferenc) - YouTube
1906 augusztusában Párizsban írta Ady ezt a költeményét. A vers az elégia határán járó búcsúdal. A költő édesanyjával és feleségével Az élettől búcsúzás borongós hangulatát sugallják az első két strófa "történései". Az Ősz (nagybetűvel! ), a halál allegóriája (jelképe) nyár közepén, kánikulában "szökött be" Párizs forgatagába: "nesztelen suhant" Szent Mihály útján. A lombok halk rezdületlensége is erre a titokban való érkezésre utal. A tűnődő merengés állapotában (ezt a ballagtam ige érzékelteti) a költői lélekben könnyedén születő és hamar ellobbanó "kis rőzse-dalok" szintén valamiféle halálváró melankóliát sejtetnek. Az alliterációval kiemelt négyes halmozás (értelmező jelzők) – "füstösek, furcsák, búsak, bíborak" – játékossága még nem kelt riadalmat. Ady endre párizsban járt az ősz elemzés. Futó hangulatot sejtetnek csupán. Az Ősszel való találkozás a vers második felében válik tragikus élménnyé. Olyasvalamit "súgott", amitől "beleremegett" Szent Mihály útja, a lombok nyögni kezdtek, a fákról száraz, zörgő falevelek hullottak.
a Nyár "hőkölt", az Ősz "szaladt", a levelek "röpködtek"). A cezúra szabálytalanná válik, a szófajok közül pedig az igék vannak többségben (az igenevekkel együtt tizenegyet találunk). A két rész közötti hangulati eltérést az elemzők azzal szokták indokolni, hogy a halál gondolata hirtelen belehasít a lírai énbe, amikor utoléri az Ősz. Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis. Pedig a halál gondolata már az első két strófában is jelen van: az ottani lágyság, csönd és béke légkörére is a halál árnyéka vetül. Tehát nem élet és halál, hanem kétféle halál áll szemben egymással: az első részben az elmúlásnak még fénye, ragyogása van, a második részben már csak baljós tragikuma. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5