6. Magyarország a XVI–XVIII. században 6. 1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek. 6. 2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések. 6. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 6. 4. Zrínyi Miklós, a hadvezér. 6. 5. A Rákóczi-szabadságharc hősei. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok
Szabadság és Egyenlőség Társasága: értelmiségiekből állt, radikális célok: rendi kiváltságok felszámolása. De: az összeesküvést felszámolták, a vezetőket kivégezték. Magyarország a napóleoni háborúk korában: - A napóleoni háborúk idején a hadiszállítások révén nőtt a nemesek gabonából és gyapjúból származó bevétele, de a megtakarított pénzeiket nem tudták elkölteni, a hadikiadások növekedése miatt nőtt a bankjegykibocsátás, ami gyors értékcsökkenéshez vezetett (infláció), a háború után vége lett a fellendülésnek (estek az árak, a piac beszűkült). - 1809-ben Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz, melyben esélyt adott az Ausztriától való elszakadásra, de: a magyar nemesség hadba vonult Napóleon ellen, de: 1809-ben a győri csatában vereséget szenvedett. - A háború után a magyar nemesség zsákutcába jutott. • Magyarország a XVIII. században-Az újjáépítés kora. Okai: Napóleon legyőzése után I. Ferenc nem hívta össze a magyar országgyűlést 1825-ig. (abszolutizmus), a háborús szállítások során keletkezett megtakarítások elvesztették értéküket a növekvő infláció és az annak megfékezésére végrehajtott devalváció során.
A belső vándorlás ban a magyar és a szlovák jobbágyok vettek részt. A Felvidék egyes megyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükbe északnyugatról szlovák parasztok költöztek. De ekkor keletkeztek az Alföld és a Temesköz szlovák szigetei is. Magyarország a 18 században 2017. A belső vándorlás mellett fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és a nagybirtokosok szervezett telepítés ei. Legnagyobb számban román parasztok és pásztorok jöttek. A 18. század folyamán Magyarország benépesült, de a magyarság, amelynek nem voltak határon túli tartalékai, saját országában kisebbségbe szorult. Horvátország lakosságát itt nem számítva (nem volt a magyar királyság szerves része) alig-alig közelíti meg számaránya az 50%-ot.
Az 1552-66-ig tartó várháborúk, a drinápolyi béke (1568) után állandósult portyák, a tizenöt éves háború (Bocskai-szabadságharc: 1593-1606), majd a török kiűzéséért folytatott harcok komoly szenvedéseket okoztak az ország társadalmának, gazdaságának. A török háborúk következtében az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon a település jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Magyarország a 18 században resz. Az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak. Az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A településszerkezeti változások következtében városok, falvak pusztultak el, az Alföldről sokan a városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, mivel az Alföld aprófalvai teljesen elpusztultak. Demográfiai, etnikai változások történtek: a háború, az éhínség, a járványok, a kivándorlások (sokan elmenekültek) miatt egész területek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben.
pl. : nemesi adómentességet. Az ő számukra hozta létre Mária Terézia a magyar nemesi testőrséget, amely hozzá segítette a középnemes ifjúkat a műveltségük és látókörük bővítéséhez. c. Kisbirtokos, törpebirtokos, birtoknélküli nemesek: Lényegében paraszti sorban élő nemesek. A parasztoktól csak a nemesi cím különbözteti meg őket. Elszegődnek iparosnak vagy egy földesúr szolgálatába állnak, de a tehetséges kisnemesek soraiból kerül ki az értelmiség nagy része. Főként Pest-Budán élnek. Magyarország története a 16-18. században (könyv) - Kalmár János | Rukkola.hu. Reformkultúra: A korszak uralkodó stílusa, a romantika szorosan összefonódott a nemzeti eszmével, a nacionalizmussal. A művészek magukat a nemzet képviselőinek "prófétáinak" tartották.
csak magyarul hajlandóak beszélni. csak magyar viseletben járnak. 5. Halála: 1790: II. József tüdőbajban : halálos ágyán összes rendeletét visszavonja, kivéve a türelmi és a jobbágyrendeletet. A MAGYAR JAKOBINUS MOZGALOM (1794-1795) 1. Előzmények: a) elterjednek a felvilágosodás eszméi (jozefinizmus) b) a francia forradalom kitörése c) I. Ferenc (1792-1835) abszolutizmusa: a francia forradalom miatt Ferenc abszolút önkényuralommal kormányoz, nem akar hasonló lázadást a Habsburg Birodalomban. Magyarország a 18 században film. A mozgalom vezetői: a) Fő szervező: Martinovics Ignác b) Négy igazgató: Hajnóczy József, Szentmarjai Ferenc, Laczkovics János, Sigray Jakab 3. A mozgalom terjedése: titkos olvasókörök szervezése az eszméket kézzel másolt kátékon keresztül terjesztik (káté. kérdés-felelet formájában megfogalmazott szöveg) 4. A mozgalom céljai: (2 lépésben) Martinovics az olvasóköröket két társasággá vonta össze: a) Reformátorok Társasága magyar nyelv használata jobbágyfelszabadítás b) Szabadság és Egyenlőség Társasága Magyarország önállóságának kivívása Köztársaság kikiáltása 5.