A Világgazdaság csütörtöki számában megjelent interjúban a főigazgató közölte: a korábbinál jóval többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, a járványkórházakat pedig más profillal, de "békeidőben" is fent kell tartani. "Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra is, mert jól látszik, hogy az elhízás és az azt kísérő társbetegségek fokozott veszélyt jelentenek a járványban" – mondta Bedros. Tapasztalatai szerint március 1-jén a kilépést választó szakdolgozók nagyobb hányada újra visszatér az egészségügyi intézményekbe, az új szolgálati jogviszony és az orvosok bérének emelése pedig stabilitást hozott a rendszerbe. Bedros j róbert wright. Bedros J. Róbert főigazgató szerint elkerülhető a negyedik hullám (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) Meg lehet akadályozni a negyedik hullámot Bedros J. Róbert hangsúlyozta, hogy az oltási program sikeres végrehajtása, valamint a már jól ismert szabályok – maszk viselése, távolságtartás, gyakori kézmosás – további betartása együtt akadályozhatja meg egy negyedik hullám kialakulását.
A kollégáimtól azt kértem, hogy az oltóanyag megérkezéséig tartsanak ki, azután könnyebb lesz" – mondta Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, amikor arról kérdeztük, hogy a járvány legnehezebb időszakában milyen gondolatokkal, félelmekkel küzdöttek az orvosok, ápolók. Megalázott emberek menekülnek a Szent Imre kórházból. Hozzátette, a pandémia legsúlyosabb hetei lellkileg... Álmában is a maszkot igazította az arcán a nővér, annyit dolgozott a Covid-osztályon Hétfőn adja át Bedros J. Róbert országos kórházfőparancsnok-helyettes az egészségügy egyik legjelentősebb elismerését, a Köszönet a Hősöknek díjat. Száz szakorvos, háziorvos, szakdolgozó és mentős veheti át a Szent Corona emlékérmet és a pénzjutalmat, amellyel a járványhelyzetben tanúsított önfeláldozó munkájukat, kimagasló szakmai teljesítményüket és betegközpontú szemléletüket jutalmazzák. Az alapító Bedros professzor szerint nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a hozzátartozóik is olyan áldozatot hoztak, amely megmentett emberéletek ezreiben mérhető. A hétfői díjátadó ünnepségen részt vesz Kásler Miklós, az emberi erőforrások minnisztere,... Ilyen lesz belülről a Szuperkórház - itt vannak a tervek A Dél-budai Centrumkórház (DBC) megvalósításával új korszak kezdődik a magyar egészségügyben: a betegek kényelme és elégedettsége is ugyanolyan hangsúlyt kap, mint az ellátás maga.
A Momot nyolcadik kongresszusán hagyományteremtő céllal öt témakörben elismeréseket osztottak ki az egészséges életért végzett tevékenységért. Az idei díjazottak: Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke (tudomány), Mága Zoltán hegedűművész (művészet) Monspart Sarolta világbajnok tájfutó (sport), Rubint Réka fitneszedző (társadalmi szerepvállalás), valamint a B. Braun Avitum Zrt. 3-5 kilót híztak a magyarok a karantén alatt - a világon a 4. legelhízottabb nemzet lettünk. (kiemelkedő szponzor). A cikk nem a mi írásunk, az oldalról vettük át. Publikálva: 2012. június 22.
A főváros vezetése a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén két telket is felajánlott a Dél-budai Centrumkórház lehetséges helyszínéül. Építész szakértők megvizsgálták az ingatlanokat, amelyek egyébként légvonalban kevesebb mint egy kilométerre vannak az eredeti dobogói helyszíntől. A két terület közül az egyik 32. 524 négyzetméteres, a másik pedig a Kelenföldi pályaudvar mellett elnyúló, több részből álló, összesen 50. 566 négyzetméteres telekegyüttes, amelyre a 215. 000 négyzetméteres szintterületű komplexumot nem, vagy csak jelentős kompromisszumok árán lehet felépíteni, ha egyáltalán lehetséges. Emellett a környezet sem ideális egy ekkora kórház forgalomterhelését befogadni, ráadásul a tervezett parkolási feltételeknek is csak a harmada volna megvalósítható. Négy évet csúszhat a szuperkórház építése. Az előzetesen számolt beépülési sűrűség a maga 4, 25 mérőszámával is szinte kimeríti a lehetőségeket, hiszen ezen a területen 4, 55 az elfogadható érték. A javasolt területek egyébként túl zajosak is volnának egy kórháznak. Nagyon fontos szempont, hogy egy sürgősségi kórház ezen telkeken való megvalósítása igen komoly környezetterhelést is okozna.
Hatalmas adósságot nyögött a kórház, amikor Bedros átvette az irányítást, és az új főigazgató be akarta bizonyítani, hogy le tudja dolgozni a hiányt. Egyik első intézkedéseként megtiltotta a nővéreknek a túlórázást. Ez komoly feszültséget okozott az egész kórházban, és különösen az intenzíven, mert sosem maradt elég ember egyszerre az osztályon, hogy elvégezzék a feladatokat. A túlóra addig az élet természetes része volt, ami biztosította a szükséges létszámot. A túlórázók kiesésével sokan úgy érezték, hogy képtelenség megfelelő színvonalon ellátni a betegeket. Bedros j róbert morgan. Közben többen méltatlannak tartották, hogy míg a nővérek nem túlórázhatnak az adósságtörlesztés miatt, addig a főigazgató a kórház által fizetett sofőrrel jár munkába. Az aneszteziológusok csoportos felmondása előtt az intenzív osztályt vezető Fejér Csaba is távozott posztjáról. Többek szerint ez volt a döntő oka annak, hogy felmondtak az orvosok. Úgy érezték, ha a vezetőjük nem bírta a küzdelmet, akkor teljesen esélytelen, hogy bármi javulás történjen.