A legszebb ábrázolású turul madár, a rakamazi hajfonatkorongon lévő. Ez a csodálatos régészeti lelet jellemzően a hazatérés korának hagyatéka. Szemet gyönyörködtető ábrázolása a Nap madarának, a sólyomnak. Férfi jelkép ez a nemes vadászmadár. Ezért is kapták a lányok nővé érésük idején, hogy egy ágú varkocsukat díszítse. Ha párra leltek, tőle kapták a hajdísz párját, mert ekkor már két ágba fonták copfjukat jelezve - már nem vagyok egyedül. Nos a páratlan szépségű rakamazi korongnak is bizonyára ezért van párja - bár mindig csak egyes számban emlegetjük. Érdemes összehasonlítani a két aranyozott ezüst korongot. A hasonlóság nagy. Első ránézésre szinte egyformák. Jól látszik az erre való törekvés. Mindkettő két fiókát visz. Turul madár legendája 3. Mindkettő értelmes, gondolkodó - mutatja a fejtetőből sarjadó palmettás ág. Üzenetet is hoz mindkettő - és itt a legszembetűnőbb különbség - a jobb oldalinak nem sikerült a csőrébe "tenni" az ágat, mögé sikeredett. A lényegen ez nem változtat. Vonalvezetésük picit eltér.
Milyen madár a turul? István megkoronázásáig illetve a kereszténység felvételéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye, egyben pedig a magyar eredetmondák egyik emblematikus alakja. Egyesek szerint a turul sólymot vagy kerecsensólymot takar. Ha etimológiáját kutatjuk, a turgul, togrul szavakhoz jutunk el, amely a török nyelvben vadászsólymot jelent. Turul madár legendája 4 évad. Ezt pontosan a történészek sem tudják eldönteni, és máig viták folynak arról, hogy sast avagy sólymot takar-e a turul elnevezés. A turul viszonylag sok helyen előfordul a magyar történelemben, legelőször Emese álmában, amelyben a turul teherbe ejti az asszonyt, s megjövendöli a közelgő Álmos vezér születését. A krónika szerint Emese méhéből sebes patak fakadt (az ázsiai népeknél a víz a hatalmat jelképezte), hogy ezzel jövendölje egy olyan hatalmas utód eljövetelét, " mely nem saját földjén növekedett meg ", tehát nagy hatalomra tesz majd szert idegen földön. Ezen eredetmondák tipikusnak mondhatóak, ezzel próbáltak a születendő utódoknak fényes jövőt jósolni, kvázi előre felmagasztalni őket.
Az eredetmondánk legfőbb alakja, mely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a magyar történelmet. A honfoglalás legendája szerint a turult követve jutottak el a magyarok a Kárpát-medencébe. Anonymus krónikájában az olvasható, hogy az Árpád-ház ősanyjának, Emesének a turul azt jövendölte, hogy hatalmas, és dicső uralkodók származnak majd tőle. Az Álmos és Árpád címerpajzsán fellelhető sasszerű madár, a szárnyait kiterjesztő turul mindig is a haza védelmét, a nemzet megmaradását szimbolizálta, ezért választották országszerte a világháborúban elesettek emlékműveinek jelképévé, díszítőelemévé. A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta II. világháborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét a haza védelmére, ugyanakkor szárnyait óvóan terjeszti a magyar nép fölé. - Egy középkorú úr az ünneplők között. Mi késztette önt arra, hogy eljöjjön erre az ünnepségre? Várkonyi András:- Miért jöttem el? Turul madár legendája 1. Azért mert olyan ritkán avatunk ilyen szép emlékművet itt Budapesten, és nagyon örülök neki, hogy végre erre sor került.
A nemzettudat-rombolás egyik eszközévé válhat ez a magatartás. Ez sérti a nemzet összességét, különösen akkor, amikor a Délvidéken magyarverés van, akkor, amikor a felvidéki I. világháborús emlékművekről ismeretlen kezek letördelik a turulmaradat, amikor a román felsőház nem szavazza meg a Székelyföld kulturális autonómiáját, és amikor a kisebbségnek nem adják meg, amit 1920-ban, a trianoni békediktátumban is elő volt írva: hogy a kisebbségbe kerülő nemzetrészeknek, milyen jogokat kell biztosítani. Pin on hajó. - Mondhatjuk, hogy a nemzeti jelképeinket és ereklyéinket ért hazai támadások tulajdonképpen bátorítják a határainkon túl rekedt magyarság elleni megnyilvánulásokat? - Természetesen, de mondok én másikat: ebben az országban, amikor Sztálin birtokba vette a kommunista befolyási övezet országait, köztük Magyarországot, itt ebben az országban 2817 szovjet emlékművet állítottak a győzteseknek, a mi legyőzőinknek, a megalázóinknak, a megtöretőinknek és az asszonyaink meggyalázóinak. Keressék ki ma az országban, hogy akár a Szabadság-téri, vagy bármely más szovjet emlékműnek milyen engedélyeztetési eljárása, vagy fennmaradási engedélye van jelen pillanatban.
A Tatabányától északkeletre lévő Kő-hegy város felé néző sziklaperemén, törtkőből rakott, csonka gúla talapzaton, nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár. Karmai közt karddal, fején stilizált, aranyozott, magyar szent koronával. Talapzatán feliratos tábla. Állították 1907-ben, Donáth Gyula szobrász elképzelései alapján. Felújították 1992-ben. Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére a millennium idején megalakított Emlkékmű Bizottság Donáth Gyula (1850-1909) szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével, a kiviteléssel pedig a Zellerin Rt. -t. Anyagi okokból 1896-ra nem készült el, csak 1907-ben avatták fel. Turul: ősi magyar jelkép, vagy jobboldali szimbólum?. Az alkotás Európa egyik legnagyobb madárszobra. Mint a honfoglalást idéző emlékmű azt a hét alkotásból álló sorozatot egészíti ki, amelyeket a millennium kapcsán készítettek és állítottak fel a történelmi Magyarország területén. A hét műemlék – Turul madarat ábrázoló oszlop, illetve épület – Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony, Pusztaszer területén is állt.