A Nodoryl Dolo 250 mg tabletta metamizol-nátrium hatóanyagú vény nélkül kapható gyógyszer. Alkalmazási előírás dátuma: 2019. 03. 18. | Forgalomba hozatali engedély száma: OGYI-T-23298/02 A Nodoryl Forte 500 mg tabletta metamizol-nátrium-monohidrát hatóanyagú vény nélkül kapható gyógyszer. Alkalmazási előírás dátuma: 2019. 11. 26. Forgalomba hozatali engedély száma: OGYI-T-23298/04 Gyártó: MEDITOP Gyógyszeripari Kft. | Anyag lezárásának dátuma: 2020. 02.
Nincsen gyógyszer mellékhatás nélkül. Ez abban az esetben is igaz, ha vény nélkül kapható gyógyszerekről van szó, illetve akkor is, ha több évtizede használt hatóanyagokról, a mindennapi életünk szerves részévé vált fájdalomcsillapító gyógyszerekről van szó. A fájdalomcsillapítók egy nagy csoportjánál, az úgynevezett nem-szteroid gyulladáscsökkentőknél (NSAID), ahová a vény nélkül kapható acetilszalicilsav, dexketoprofén, dexibuprofén, diklofenák, ibuprofén, illetve naproxen hatóanyagok is tartoznak, tipikusan gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokkal kell számolni. Nem kell megijedni, nem mindenkinél lépnek fel ezek a panaszok, de tény, hogy ezek a mellékhatások a tipikus mellékhatások között említhetők. Gyomorégés, gyomortáji szúró, égő jellegű fájdalom, véres széklet említhetők a panaszok között, amik már akár súlyos mellékhatásokat is előrevetíthetnek. Óva intő tény lehet ez mindazoknak, akik ezeket a fájdalomcsillapító gyógyszereket szedik, ha fáj a fejük, a torkuk, a térdük, a bokájuk, menstruációs görcs kínozza őket, vagy netán Covid-19-betegek.
Ebben az esetben a szervezetben a fájdalomcsillapító hatóanyag szintje felvesz egy viszonylag állandó értéket, és gyakorlatilag mindegy, hogy azt étkezés előtt vagy közben pótoljuk egy-egy újabb NSAID-adaggal. Viszont, étkezés közben bevételnél az NSAID-ok direkt gyomornyálka-hártyakárosító hatása valamelyest kiküszöbölhető lehet, mert a táplálék bevonatot képezhet a gyomorfalon és "pufferelhet". 3. Lényeges, hogy orvosi kontroll nélkül csak a betegtájékoztatóban írt ideig szedjük a fájdalomcsillapítókat. Ez jellemzően maximum 5 nap egyhuzamban történő NSAID-szedést takar. Ha ennyi idő alatt nem enyhülnek a fájdalmas panaszok, orvoshoz kell fordulni, aki egyéb hatóanyagú gyógyszert rendel, vagy pedig "gyomorvédő" készítményt ír fel a tartósan szedett NSAID mellé. Ha "védett" a gyomor, akár hosszabb távon is alkalmazhatók az NSAID-fájdalomcsillapítók, ha a beteg állapota ezt megkívánja. Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész Forrás:
Fogfájás fájdalomcsillapítás a binaurális hanggal, zajjal és hangokkal A fájdalomcsillapító túladagolása enyhébb esetben fülzúgást, szédülést okoz. Asztmás betegeken alkalmazása nem javasolt, rohamot kiváltó hatása miatt. A terhesség harmadik trimeszterében nem alkalmazható. Vérlemezke-összecsapódást gátló hatása miatt bizonyos érbetegségekben, stroke — és szív- és érrendszeri betegség megelőzésben igen elterjedten használt hatóanyag. Véralvadásgátló gyógyszerrel együtt szedve fokozza a vérzésveszély kockázatát. Az úgynevezett nem-szteroid nonsteroid gyulladásgátlók is jelentős fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Ezeket a készítményeket használjuk elsősorban mozgásszervi megbetegedések, ízületi gyulladások, köszvényes roham esetén. Ebbe a csoportba több hatóanyag tartozik, mellékhatásaikban kissé eltérnek, de jellemzően az acetilszalicilsavhoz hasonlóan gyomor-bélrendszeri panaszokat, vérzést okozhatnak, a különböző készítményeknél ezek a mellékhatások eltérő mértékű gyakorisággal fordulhatnak elő.
optogenetikai manipulációt alkalmaztak egereken. Az eljárás lényege, hogy fénnyel szabályozzák a genetikailag módosított idegsejtek működését. Ebben az esetben kék fénnyel váltották ki az agy dopaminrostjainak izgalmát alvás közben. A kutatók arra jutottak, hogy az agy középső halántéklebenyének (amigdala) sejtjei a különböző alvási ciklus alatt különbözőképpen aktiválódnak. Az amigdalának egyébként elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában, illetve a társas kapcsolatok kialakításában. A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a dopamintermelés közvetlenül azelőtt nőtt meg, hogy az agy a REM-alvásba lépett volna, míg hasonló változás nem következett be a nem-REM ciklusok során. Illetve a dopaminnal mesterségesen stimulált egerek a nem-REM fázisból a REM-fázisba "ugrottak". A kutatók szerint mindez azt is jelenti, hogy a bazolaterális amigdala dopamintermelésének serkentése segíthet az alvászavarokkal küzdő emberek millióin. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek az amigdala és az alvás összefüggésének jobb megértéséhez - írták.