Pokorni Zoltán a XII. kerület új önkormányzatának alakuló ülésén példaértékűen nézett szembe a tényekkel ( itt olvasható), kiemelve, hogy osztja Rab László azon véleményét, miszerint Pokorni József nem méltó rá, hogy a neve az áldozatok között szerepeljen. A polgármester hozzátette: soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve. Felkérte továbbá Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, Kovács Tamást, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, hogy tekintsék át az emlékmű névsorát, és állapítsák meg, szerepelnek-e benne mások is, akik nagy valószínűséggel háborús bűntettet követtek el. Emellett javaslatot várnak a történészektől az emlékművel, annak szimbólumával kapcsolatos ellentmondások feloldására a méltó megemlékezés érdekében. Katolikus papnak hazudta az Index a nyilas bűnözőt Pokorni József a legkegyetlenebbnek tartott budai nyilaskülönítmény tagjaként vett részt zsidók megkínzásában és meggyilkolásában 1944. Pokorni Zoltán sírástól elcsukló hangon beszélt a nyilasokkal gyilkoló nagyapjáról - PestiSrácok. december 22-i behívása és 1945. januári halála között.
Ahogy novemberben megírtuk, Pokorni Zoltán fideszes polgármester a XII. kerületi képviselő-testület alakuló ülésén kezdeményezte, hogy vegyék le nagyapja, Pokorni József nevét a kerületi Turul-szoborról, amelyen a Hegyvidék II. világháborús áldozatainak névsora olvasható. Szeged.hu - Pokorni: Nagyapám három gyilkosságban is aktív szerepet vitt. Ez most meg is történt – írja az A XII. kerület világháborús áldozatainak névsora több rézlapon szerepel, közülük egy korábban megrongálódott, ezt szintén leszerelték. A rézlapokat az önkormányzat közleménye szerint Pokorni József nevének eltávolítása és a megrongálódott lemez restaurálása után visszahelyezik a szobor talpazatára. Pokorni Zoltán nemrég megrendítő beszédet mondott a budapesti Maros utcai rendelőintézetben tartott megemlékezésen édesapjáról, aki – mint a Mozgó Világ írásából kiderült – 1944-ben a nyilasok által elkövetett városmajori tömeggyilkosságok részese volt. Kiemelt kép: Róka László /MTI
Többen, köztük Karácsony Gergely is megrendült Pokorni Zoltán, fideszes polgármester őszinte vallomásán, miszerint nagyapjának sem mentség a részvétel a magyar zsidók meggyilkolásában, hogy német megszállás alatt volt Magyarország. Az ATV közzétette a teljes, 8 perces videót Pokorni Zoltán beszédéről, amiben megrendítő módon szembenéz nagyapja bűneivel. Pokorni József a második világháború idején három gyilkosságban is aktív volt, mindegyikben magyar zsidók voltak az áldozatok. Pokorni kitart a Turul mellett » Független Hírügynökség. Pokorni elsírta magát beszéde közben. A budapesti Hegyvidék fideszes polgármestere elmondta: nagyapja kifejezetten jó viszonyt ápolt a zsidó szomszédjaival is, melegszívű emberként írták le. 1944-ben elhagyta családját, a nyilasokhoz csapódott, és három gyilkosságban is aktív szerepe volt. Pokorni József 1945-ben kapott gerinclövést, két napig szenvedett, majd meghalt. Semmilyen nyilvántartásban szerepelt, ezért nem tudták róla, hogy bűnös, és ezért került fel a Turul-szobor talapzatára, a háború hős áldozatai közé.
– 1952 őszén, szeptember vége felé kerültem az Államvédelmi Hatósági kihallgatási részlegétől a Fő utcai katonai börtönbe – emlékezett évtizedekkel később. – Egy nagyon durva hajvágást követően öltöztették át az embert civilből csíkos ruhába. Ezt követően elvittek egy zárkaajtóhoz, és megkérdezték, ismerek-e valakit a bent lévők közül: nem ismertem. Az ügy vizsgálati dossziéja alapján Zana Albert – és így Pokorni János – lebukása igen kalandos körülményen között történt. Kezdődött azzal, hogy a budapesti amerikai követség 1951. július 10-én egy feljegyzést juttatott el a magyar külügyminisztériumhoz, melyben arról tájékoztatta őket, hogy egy magát "államvédelmistának" kiadó férfi kereste fel a követséget, és egy illegális szervezkedés részére kért az amerikaiaktól fegyveres segítséget. Igazolásul egy "P. H. őrnagy" és egy "T. G. B. gárdaparancsnok" feliratú névjegyet adott át az őt fogadó amerikai követségi beosztottnak. Az amerikaiak az ÁVH provokációjától tartva a kérést visszautasították, az esetről tájékoztatták a magyar külügyet, és csatolták a két névjegyet is.
A turul-szobor helyén maradása emellett ott, a hetvenöt évvel ezelőtti tömeggyilkosságok színhelyének közelében az emlékmű javasolt és elfogadott átminősítése esetén ezután is kegyeletsértő marad. Meghallgatva a testületi ülés vitájának felvételét, hozzá kell ehhez tennem még valamit. Elhangzott ott, többek között Pokorni polgármester hozzászólásában, hogy azoknak, akik annak idején, 2005-ben az emlékmű felállításáról döntöttek, nem volt kegyeletsértő szándéka. Ez nem állja meg a helyét. Akik a kardot tartó turulszobrot mint második világháborús emlékművet ott, a Böszörményi út sarkán felállították, azok a második világháborúban, a Szovjetunió megtámadásában, az ukrajnai megszálló feladatok kegyetlen végrehajtásában megnyilvánuló "magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást", illetve egyáltalán azt a magyar hagyományt kívánták dicsőíteni, amely az országot a tengelyhatalmak oldalán bevitte a második világháborúba. Ennek a magyar hagyománynak elválaszthatatlan része az irredentizmus és az antiszemitizmus.