Fontos tudni továbbá, hogy a korkedvezményes nyugdíj is teljes nyugdíj, függetlenül attól, hogy hány évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt veszik igénybe a hölgyek. Ez azt is jelenti, hogy a nyugellátás összegét nem számítják újra a korhatár elérésekor sem. A havi összeget egyébként ugyanúgy állapítják meg, mint a rendes nyugdíj esetében, tehát az összes szolgálati idő és kereset nettó havi átlagát veszik figyelembe. Milyen feltételei vannak a megszerzésének? A Nők 40 korkedvezményes nyugdíj igénybevételének mindössze 2 alapvető feltétele van. Az egyik, hogy – mint már fentebb is említettük – meg kell szerezni a 40 év jogosultsági időt. A másik pedig, hogy ebből a 40 évből alapesetben legalább 32 évnek keresőtevékenységnek kell lennie. A gyermeknevelés miatt beszámított jogosultsági idő tehát maximum 8 év lehet. Jó hírt kaptak a nyugdíj előtt álló hölgyek. Nagyon fontos, hogy mindkét feltételnek teljesülnie kell egyszerre. Szóval hiába dolgozott valaki 34 évet, ha mellette csak 3 évet számíttathat be a gyermeknevelés után a jogosultsági időbe – ez így összesen még nem éri 40 évet.
Egészen 2014-ig ezen jogkörbe tartozó munkavállalók számára még opció volt a korkedvezményes nyugdíjba vonulás, ráadásul ez az államnak nem is került túl nagy összegbe, hiszen a munkáltatóknak kellett megfizetniük a korkedvezmény árát egy külön járulék formájában, mára azonban ez is eltűnt.
Tételezzük fel, hogy amennyiben kiterjesztenék a korkedvezményes nyugdíjazást a férfiakra is, akkor a sorkatonai szolgálatot beszámítanák a szolgálati időbe! Új nyugdíjtörvény: aki tovább dolgozik, magasabb nyugdíjat kaphat | Alfahír. A helyzet az, hogy még így is csak kevesen mehetnének az öregségi nyugdíj korhatára előtt nyugdíjba, ugyanis ebben az esetben ezt csak az a férfi tudná igénybe venni, aki csupán a nyolc általánost végezte el, a nyolcadik osztály befejezése után beállt sorkatonának, ezt követően rögtön dolgozni kezdett, és egy röpke napra sem volt munkanélküli, tehát folyamatosan, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonya volt. Azon férfiak, akikre igazak az előbbi feltételek és igénybe vennék a korkedvezményes nyugdíjat, azok 1957 és 1962 között születtek (hiszen az 1956-ban születettek már az öregségi nyugdíjra is jogosultak. 325 ezer olyan férfi van, akik 1957 és 1962 között született, közülük pedig körülbelül 100-150 ezer férfi mehetne az öregségi korhatár előtt nyugdíjba. Abban az esetben, ha ezek a férfiak most nyugdíjba mehetnének, akkor az ő kereső tevékenységükből levont nyugdíjalap eltűnne az államkasszából (márpedig a férfiak átlagosan 16 százalékkal nagyobb nyugdíjjárulék-alapot fizetnek), ellenben a nyugdíjkasszának ennyivel több kiadása lenne.
Ez a külön értelmezés az azonosítási eljárás. Lehet-e a férfiaknak is korkedvezményes nyugdíja? | ZSEBREMEGY.HU. Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik. Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv (az ONYF) dönt. A korkedvezménnyel kapcsolatban a gyakorlati tapasztalatok szerint néhány kérdés különösen gyakran felmerül, ezek a következők: a) a szakképzési idő mint korkedvezményre jogosító idő A szakképzési idő, iparitanulói-idő akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt.
A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig állt fenn, miután korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett szerezni, mégpedig azokban a munkakörökben, amelyeket egy 2006. december 31-én hatályos rendelet-melléklet sorol fel. Ez a melléklet a TB nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6. ) kormányrendelet 1. számú melléklete, amely a magyar jogalkotás furcsaságainak egyikeként már 2006. december 31-én a hatályát vesztette, de azzal, hogy 2014. december 31-éig volt alkalmazható. A korkedvezményre jogosító munkaköröket ez a melléklet tételesen tartalmazza. A munkaköri jegyzék azt is rögzíti, hogy egy adott munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre. Korkedvezmenyes nyugdíj 2020 . A jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Tekintettel arra, hogy a jegyzék - egyrészt rengeteg mára elavult munkakört is tartalmaz, - másrészt sok esetben egy adott munkakör leírása hiányzik a jegyzékből, noha magára az üzemre, amelyben a munkakört betöltötték, a korkedvezmény hatálya kiterjed, sok esetben külön értelmezésre van szükség annak az eldöntéséhez, hogy az adott munkakörben valóban szerezhető volt-e korkedvezmény.
Minden olyan hivatásos állományban lévő személy, aki nem tartozott az előbbi két személyi körbe, elvesztette a jogosultságát a szolgálati járandóságra, rájuk az általános nyugdíjszabályok vonatkoznak – néhány eltéréssel. Korkedvezményes nyugdíj 2020. A legfontosabb eltérés, hogy e személyi kör tagja kérheti a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését – legkorábban a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öt évvel –, ha legalább harminc év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A nyugdíj előtti rendelkezési állomány tagja (mind a honvédségnél, mind a rendvédelmi szerveknél) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba. Arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna. Ha pedig szolgálatba hívják, akkor annak tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult.