Például a 2005-ben budapesti székhellyel, 5 millió forint törzstőkével bejegyzett, hirdetési tevékenységet folytató E. S. G. Marketing Kft. 2010. december 7-én került Erdélyi József és Erdélyi Márton Attila tulajdonába, s egyúttal módosították a nevét Plüsmaci 101207 Gnitekram Kft. -re. Korábbi tulajdonosai Dombovári Csaba (rövid o-val volt a cégiratokban) és Zsuga Gábor voltak, a cég nettó árbevétele 2008-ban még 1, 33 milliárd, 2009-ben 1, 07 milliárd forint volt, adózott eredménye 8 millió forint, illetve 3, 3 milliós veszteség volt − derül ki a nyilvános cégadatokból. A kötelezettségállománya 2009 végén meghaladta a 442 millió forintot, s akkor két főt foglalkoztatott. ZAKATOL A HÍRHEDT TATABÁNYAI CÉGTEMETŐ: csúcson az 1 milliárdos adósságukkal - Boldogulj Tatabányán. A társasággal szemben 2010 december elején indított végrehajtást az adóhatóság, az adószámát a bíróság 2011 áprilisában függesztette fel. Erdélyi József nevéhez jelenleg 736 megszűnt vagy még működő cég köthető, Erdélyi Márton Attilához 249 és Jakics Mónika Zsuzsannához 354. Erdélyi József internetes oldalán () humorosnak szánt formában hirdeti szolgáltatását, magát a Szperopirin nevű gyógyszer gyártójaként és forgalmazójaként tünteti fel, amely segítséget nyújt mindenféle cégbántalom ellen és "megakadályozza a felszámolók gondatlan, illetve szándékos magatartása által a cégek ügyvezetőinek és tulajdonosainak okozott súlyos joghátrányok járványszerű terjedését".
2006) Túlélni a történelmet (in: Mint oldott kéve. Barangolások a szórványvilágban (Stockholm–Budapest, 2006) A marosvásárhelyi Református Kollégium tanári kara 1849–1943 (in: Marosvásárhely történetéből. Marosvásárhely, 2007) Dr. Spielmann József egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, orvostörténész (tanulmány és életműbibliográfia, (in: A gyógyítás múltjából. Emlékkönyv Spielmann József születésének 90. Marosvásárhely, 2008) Marosvásárhely keletén (A Bethlen Gábor Szabadkőműves Páholy Anyakönyve), (in: Marosvásárhely történetéből 3., 2013) Könyvei [ szerkesztés] Önálló történelmi tárgyú művei, tanulmánykötetei: Erdélyi fejedelmek (Marosvásárhely, 1992; újrakiadás uo. 1994) Múlt és múlt – Régen volt emberek ügyes-bajos dolgairól és jószágairól (uo. 1995) Nyúlgát az idő ellen. Az erdélyi zsidóság történetéhez (tanulmányok, esszék, cikkek, uo. Erdély. 2000) Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki–Bolyai Novum Forum Siculorum. I–II. (uo. 2001) Csütörtöki kimenő.
Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. További információk [ szerkesztés] Kovách Géza: Bethlen Gábor emlékezete. Előre, 1981. dec. 14. Selyem Zsuzsa: Profán kaddis. I. évfolyam , 2011. 9. szám. Látó, 1996/1. Jojkits Melinda: Emberarcú novellák – emberarcú történelem. Látó, 1997/5. Gidó Attila: Szemben az idővel. Látó, 2001/10. Osváth Annamária: Transzskredenc, avagy napjaink példamondatai. A Hét, 2003/27. Demény Péter: Sirályok, farkasok, pletykázó városiak. A Hét, 2004/2. Kiss Jenő: Spielmann Sebestyén Mihály laudációja. Művelődés, 2005/1. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 98198232 LCCN: n84003873 ISNI: 0000 0001 1079 0374
[2] "Történészként az 1890-es évektől foglalkoztatták a Kárpát-medence nemzetiségi és Magyarország kisebbségpolitikai kérdései. Különösen a magyarországi ( erdélyi) román kisebbség népességtörténete és politikai-ideológiai mozgalmai (pl. dákoromán-elmélet, román irredentizmus, Nagy-Románia eszméje) terén képezte magát szakértővé, s a Budapesti Hírlap ban vagy a Magyar Szemlében, illetve önálló kötetekben megjelent publicisztikái java része is e tárgykört járta körül. Ezekben általában az erdélyi románság törekvéseinek lehetséges következményeire, s a leszűrt következtetéseken keresztül valamennyi nemzetiség térnyerésével járó veszélyekre figyelmeztetett. Az 1890-es években részt vett az Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája című kiadvány szerkesztői munkálataiban, amelynek néprajzi vonatkozású fejezeteit ő maga írta. " [3] Az Erdély története 1923-ban jelent meg Kolozsvárott. A dátumból láthatjuk, hogy bőven a trianoni döntés utáni a könyv, amely Jancsó tudományos tevékenységének egyik utolsó, de igen jelentős darabja.
© 1995 - 2022 Kapitol. Minden jog fenntartva. Ajánlott oldalak: Egyesült Államok ipari könyvtára - Európai előfizetői telefonkönyv
1998., XIX., kiegészítő köt. 2008. Magyar Katolikus Lexikon XVI. köt., Pótköt. 2013. A kárpátaljai magyar művelődési élet jeles személyiségei 1918-2018. Ungvár - Budapest. Magyar Közlöny, 2020. október 28. (232. szám), p. 7370. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 113026516 OSZK: 000000012374 NEKTÁR: 32336 PIM: PIM48585 LCCN: n88195704 ISNI: 0000 0001 0936 9152 GND: 103228780 SUDOC: 057164614