© Technológia: Nemrég mutatták be Frank Herbert regénye, a Dűne legújabb, Budapesten forgatott filmes változatát Denis Villeneuve rendezésében. Minden idők egyik legnépszerűbb science fiction-története az első kötet 1965-ös megjelenése után előbb regényfolyammá bővült, majd társasjátékot (1979), mozifilmet (1984), képregényt (1984-85), videójátékot (1992) és televíziós minisorozatot (2002) is készítettek belőle. A legújabb moziváltozat megjelenéséhez közeledve a Gabo kiadó magyar nyelven kiváló minőségben újra kiadta az első négy regényt, vagyis a Dűne (2019), A Dűne messiása (2020), A Dűne gyermekei (2020) és A Dűne Istencsászára (2021) című köteteket, amelyeket várhatóan hamarosan követ a két további regény újrakiadása, ezzel teljessé téve a hatkötetes regényfolyam új magyar kiadását. Az első regény megjelenése óta eltelt több mint fél évszázad alatt a Dűne világszerte rendkívül ismert lett, sőt popkulturális jelenséggé vált, azt viszont kevesen tudják, hogy az eredeti történetet egy sivatagos terepen folytatott amerikai tudományos kísérletsorozat inspirálta.
A Dűne istencsászára Szerző Frank Herbert Eredeti cím God Emperor of Dune Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Műfaj sci-fi Sorozat Dűne-ciklus Előző A Dűne gyermekei Következő A Dűne eretnekei Kiadás Kiadó Putnam Kiadás dátuma 1981. május 28. Magyar kiadó Valhalla Páholy Magyar kiadás dátuma 1994 Fordító Hoppán Eszter ISBN ISBN 0-575-02976-5 A Dűne istencsászára Frank Herbert Dűne -sorozatának 1981 -ben megjelent negyedik része. A Publishers Weekly keményfedeles szépirodalmi listáján 11. helyet ért el 1981-ben. [1] Magyarul Hoppán Eszter fordításában jelent meg 1994-ben Dűne Isten-császára címmel ( ISBN 963-8353-14-7), majd 2004-ben a Szukits Könyvkiadó egységesített, lektorált sorozatában ( ISBN 963-497-052-4). Ez volt Hoppán Eszter első fordítása a sorozatban, ezenkívül az ő fordításában jelent meg a következő két kötet, A Dűne eretnekei és A Dűne Káptalanház. Cselekménye Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Koncepció és témák A Dűne istencsászárá ban Frank Herbert az emberi társadalom ciklikusságát és az emberiség evolúciós mozgatórugóit vizsgálja.
Az alaptörténetet természetesen számos folytatás követte: A Dűne messiása, a Dűne gyermekei, A Dűne istencsászára, a Dűne eretnekjei és végül a Dűne káptalanház című könyvek, melyek a bolygó történetét beszélik el az Atreidesek győzelme után. A megfilmesítésre mintegy húsz évet kellett várni, aminek legfőbb oka az volt, hogy a történetet bonyolultsága miatt a legtöbb rendező megfilmesíthetetlennek tartotta - vagy pedig horribilis összeget kértek a munkáért. Még Salvador Dalit is felkeresték az ötlettel, ám a producereket elijesztette a százezer dolláros óradíj, amit a rendezői munkáért kért volna. Aztán a nyolcvanas évek elejére végre sikerült összehozni egy csapatot a film elkészítésére. A producer a megalomániájáról híres Dino De Laurentis - illetve később Raffaela lánya - lett, a rendezést pedig a híres-hírhedt David Lynch vállalta. (Ő egyébként nálunk a Twin Peaks című idegborzoló sorozatával vált ismertté. ) A stáb tagjai sem akárkik voltak: Paul Atreides herceg főszerepét Kyle MacLachlan (Micsoda véletlen, Cooper ügynök a Twin Peaksbő! )
A csapat sikerét megirigyelve persze megjelentek az utánzók is, mint például az Arrakis, mely a The Spice című számával egy ideig tarolt, aztán szépen eltűnt a süllyesztőben. Kevin J. Anderson Brian Herbert 1998-ban megtörtént az, amire sokan vártak, de kevesen számítottak: újjászületett a Dűne-sorozat. A szülők: Frank Herbert fia Brian, maga is neves sci-fi író (a Verseny Istenért című könyvét 1990-ben Nebula-díjra jelölték) és Kevin J. Anderson, aki Star Wars és X-akták könyveiről híresült el. A Dűne előtt -re keresztelt trilógia köteteiben a bolygón uralkodó családok történetét és a Dűnén kialakult konfliktus előzményeit beszélik el. Az első két rész, az Atreide-ház és a Harkonnen-ház már régóta kapható az USA-ban, a harmadik rész pedig tavaly jelent meg. Magyarországon csak reménykedhetünk, hogy valamelyik kiadónak eszébe jut a könyvek hazai piacradobása. Addig is azonban érdemes levenni a polcról, kivenni egy könyvtárból vagy megvenni, ha egyáltalán lehet még kapni Frank Herbert klasszikus sci-fi legendáját - nem is a fentiek miatt, hanem mert egy lebilincselően izgalmas és elgondolkodtató olvasmány.
Sok izgalmat ez a szál sem fog tartogatni. Ellenben kiemelt szerephez jut a gyermek-rabszolga, a Giedi Prieme-on raboskodó és levadászandó Duncan Idaho, aki az egyik legnagyobb ellenségévé és központi karakterévé válik a Harkonneneknek és A Dűne regényciklusnak. Vagy Shaddam, a koronaherceg, akit IV. Shaddam padisah császárként ismertünk, de trónra kerülésének körülményei még inkább megágyaznak politikai ambícióinak, és motivációjának, ami az Atreidesek bukását okozza. Szintén, egy generációval a Kwisatz Hederach születése előtt megismerjük a Bene Gesserit nővérek embernemesítő programjának előző fázisait is, köszönhetőena fiatal Gaius Helen Mohiamnak. Talán egyedül az ő esetében fedezhető fel logikátlanság – kora miatt -, és joggal merül fel a fan service gyenge megoldása. A képregénygyűjtemény első kötete abszolút alapozó jellegű. A főbb karaktereken kívül bepillantást nyerünk az eddig kevésbé ismert bolygók életébe, mint például az Ix, a Kaitain vagy a Wallach Ix. Grafikája gyönyörű, nem olyan letisztult és japán minimalizmusra emlékezető, mint Villenueve fantáziája, de nem csap át a David Lynch vagy Jodorowsky féle szürrelizmusba, sokkal inkább mindezen stílusok ízléses egyvelege.
A másik jellemzője, hogy nem szükséges katonai erőforrásokat alkalmazni a hatalom fenntartása érdekében, így azok szabadon bevethetők máshol. Külső hivatkozások [] [ A 2012 Blog a multihidraulikus diktatúráról] [ Hidraulikus birodalom az angol wikipédián] Példák a fikció világából [] Karl A. Wittfogel: Oriental Despotism Frank Herbert: Dűne Istencsászára A történetben II. Leto császár birodalmának kizárólagos ellátója a "fűszer" (egy tudattágító, öregedésgátló drog) piacán; fűszer nélkül az űrutazás sem lehetséges, így a birodalom nélküle megszűnne létezni. Star Trek: Deep Space 9 A sorozatban a Dominion nevű galaktikus birodalom hadseregét, a Jem'Hadar nevű fajt úgy fejlesztették ki az Alapítók (a Dominion urai), hogy ne tudjon életben maradni egy Fehér Ketracel nevű "izogenikus enzim" nélkül. (A Fehér Ketracelt lehetetlen replikálni vagy a "know-how" nélkül szintetizálni, így azt kizárólag az Alapítók tudják biztosítani katonáiknak. )
Előbbi jelenet a könyvek kellő ismeretéről és megértéséről árulkodik, és előrejelzi az Atreidesek hős- és messiásszerepe mögötti ocsmány valóságot, utóbbi pedig gyönyörű vizuális leképezése a karakter tehetetlenségének és belső feszültségének, dilemmájának, valamint a fiával való kapcsolata elkerülhetetlen, de kellemetlen bonyolódásának. Természetesen nehéz értékelni, megítélni egy ilyen nyilvánvalóan és bevallottan fél filmet – rengeteg múlik azon, milyen lesz a második rész (amely az illetékesek utóbbi hetekben született nyilatkozatai alapján szinte biztosan elkészül), mennyire áll majd maradéktalanul össze a történet annak minden fontosabb és jellegzetesen dűnés összetevőjével együtt. Az biztos, hogy a könyv rajongói már most is többé-kevésbé elégedettek lehetnek: megkapták azt a hű, eposzi és még a nagyobb hiányosságai ellenére is kompetens, helyenként lenyűgöző adaptációt, amelyre évtizedek óta vártak. A sikerben pedig már csak azért is illik reménykedni, mert mindnyájan, akiknek van némi fogalmunk a folytatásokról, gyermekien komisz lelkesedéssel várjuk, mihez kezdenek a filmesek a későbbi könyvek teljesen elszállt, weird shit-koncepcióival.