), komplexképződés, addíció (hidrogén, halogén), oxidáció. Oldallánc reakciói: Addíció, oxidáció, szubsztitűció Szubsztituens csere, Friedel-Crafts-reakció, redukció Alkoholát képzés, vízvesztés, oxidáció, észterképzés Oxidáció, alkoholát képzés, tautoméria, észterképz. Szerves Kémia I. Savas karakter, komplexképzés, hidrogénezés, nitrálás, éterezés, észterképződés, kondenzáció Addíciós reakciók, kondenzáció nitrogénbázisokkal, Aldol-kondenzáció, benzoin-kondenzáció, oxidációs-, redukciós reakciók, oligomerizáció, polimerizáció, a szénlánc reakciói. 12 Szerves vegyületek csoportosítása – funkciós csoport szerinti rendszerezés jellemző kötés jellemző reakciók Éterek Peroxidok Karbonsavak Észterek Savhalogenidek Savanhidridek Savamidok Oxóniumsók képzése, reakció hidrogén-halogenidekkel. Bomlási reakciók (gyökös bomlás, savas bomlás, ketonok Karbonsavak képződése). Sóképzés, redukció, dekarboxilezés, halogénezés, észter- Képződés.
3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük. 4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok). 5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók. 6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. 7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek). 8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok). Szerves vegyületek csoportosítása by Bálint Péntek. 9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük. 10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.
7. ) Az oxidációs szám, redoxreakciók. A C-H kötés létrehozása heteroatomos csoportok redukciójával, telítetlen vegyületek hidrogénezésével. A Wurtz és a Grignard reakció. Cikloparaffinok előállítása. 8. ) A paraffinok gyökös reaktivitása. Cikloparaffinok gyűrűfelnyílásos reakciói. Nyílt láncú paraffinok térszerkezete, konformációja, fizikai tulajdonságai. 9. ) Cikloparaffinok térszerkezete, konformációja, konfigurációja. A konformáció és a konfiguráció fogalmai és kapcsolatuk. 10. ) Olefinek szerkezete, cisz / transz, E/Z izomériája. Olefinek előállítása. A Wittig-reakció. 11. ) Az olefinképző E 1, E 2 és E 1 cB reakciók mechanizmusa, írányítási szabályai, sztereokémiája. 12. ) Olefinek oxidációs reakciói. A peroxid, illetve KMnO 4 addíciók sztereokémiája. 13. ) Olefinek gyökös és elektrofil addíciós reakciói. Hidrobórozás. A Markovnyikov szabály és értelmezése, a Hammond elv. Az addíciós reakciók sztereokémiája. 14. ) Olefinek Pd katalizált reakciói. A diének szerkezete, addíciós reakciói és értelmezésük.
ii Áthidalt gyűrűrendszerek nek nevezzü k azokat a po liciklusos vegyületeket, a melyekben a szomszédos g yűrűknek két vag y több közös ato mjuk van. iii MANCUD (MA xi mum number of Non CU mulative D ouble bond): maximális számú nem kumulált kettőskötést tartalmazó gyűrű. Kumulált kettőskötésnek nevezzük, ha két kettőskötésnek közös pillératomja van (Pl. allén CH 2 =C=CH 2). A M ANCUD gyűrű(rendszer) a nem k umulált helyzet ű ket tő skötésekből a lehető legtöbbet tartalmazza. Az aromás vegyületek is MAN CUD veg yületek közé tartoznak (ez e setben a lokalizált határszer kezeten értelmezhe tő a MANCUD feltétel), de nem minden M ANCUD vegyület aromás. iv A természetben előforduló heter ociklusokban j ellemzően a nitrogé n mellett oxigén és kén fordul elő.