Ami még ennél is felkavaróbb, hogy nem tudunk a két szereplő halál előtti körülményeiről semmit. Mi történt, ki tette, hol tette? Csak egy dolgot tudunk, hogy elmentek sétálni, majd a következő képkockán már csak lélek nélküli testekként hevernek a földön. Vértesy Gyula: A vér és egyéb történetek – Wikiforrás. A döbbenetet az okozza, hogy a jelenetek közötti narratív cselekmény között nincsen átmenet, hirtelen képváltás történik, ami rokonítható a Dinamit narratív felépítésével ahol, a Narrátor és a Férfi gondolatmenetei hirtelen átcsapnak egyikből a másikba. Később e két szereplő egymásba olvad, árnyakká válnak, létük feledésbe merül. A szereplők kettőse átivódott a Könyv és a Pálcika képregénynél, nincs köztük jellemben jelentős eltérés, csak a szereplők külseje, ami sajátos módon különbségként hat a két karakterre nézve. A Férfi és a Narrátor folytatásaként is lehetne tekinteni a két szereplőre. Dekonstruktív jelleggel bír, hogy mindkét műben a két entitás megszűnik magában létezni. A szereplők jelleme széthasad, Árnyakká válnak, amit a képregény szintjén úgy lehet értelmezni, hogy elérte őket a halál.
Kerek, egyszerű kompozíció, sallang nélküli nyelv, némi jóízű bőbeszédűség, mintegy az anekdota-mondás és a részvét közlékenységének elegye, hivatalnok-milieu-k és alakok biztos rajza - ily tulajdonságok dicsérik a novellákat. A vaskos kötet egyéb darabjai is szimpatikusak. Ezekben eltűnnek a tiszta és világos kontúrok, de ami elmossa őket: mélyről, melegen és bőven buggyanó líra. Ez a líra nőkről sír, a kicsi, kedves nőkről, a könnyen meghódíthatókról és még könnyebben eltántorodókról, az üresekről, rosszakról és édesekről, akiket mégis szeretni kell, kesernyés agglegény-búval meditálni róluk újra meg újra, a csöndes, kedves házi tűzhely örök nosztalgiájával. És irodalomról is sír ez a líra: a kötet igen sok novellájában író az egyik alak, el-nem-ismert, lassan filiszterré szürkült író, ezzel a méla, meg-megújuló rezignációval: nem kár, a szerényebb tehetség ne törtessen, húzódjon meg valamely hivatalzugban, csináljon periratokat vagy ítéleteket, pohosodjék... A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai - Vass Zoltán - Google Könyvek. és mégis: milyen jó lehet künt, a nagy vizeken, tépett lobogóval, tört árboccal... mint a kis sánta Tarnai, a poéta, tán elzüllötten, de írónak maradva... Lehetetlen mély meghatódás nélkül olvasni ezeket a sorokat.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A Könyv és a Pálcika története [ szerkesztés] Képregény elemzés Hajnóczy Péter, Dinamit című művéhez [ szerkesztés] A gyermek az ágyában rajzolgatott. Amikor megbetegedett, ismét nagyobb társaság gyűlt össze náluk. Az író új könyve volt a beszélgetés tárgya. Elég kicsi volt még ahhoz, hogy mindenből csak a téma csontig lecsupaszított lényegét megértse. Egy ideig hallgatta őket, majd rajzolgatni kezdett. Egyszerű hal rajz 1. Megszületett a Könyv és a Pálcika története. A Bognár családnál [1] meglehetősen gyakori volt, hogy nagy társaság gyűlt össze. Egyszer 1980 januárjában egy rendkívül délceg ember mutatkozott be a háziasszonynak, akinek nevét a nő nem értette kristálytisztán, mert olyan halkan mondta. Később kiderült, hogy Hajnóczy Péterről van szó. Hamar létrejött a kölcsönös szimpátia: a szerző egészen haláláig meglehetősen gyakori vendégük volt. Az író a mindennapi életben elég nehézkes ember volt, a személyisége nagyon sok odafigyelést igényelt. Ellenben végtelenül kedves is tudott lenni.