A neurofeedback tréning pontosan ott hat, ahol a probléma keletkezett. A terápia során felmérjük mely területeken tapasztalható éretlenség az agyban, majd az agy plaszticitását kihasználva arra stimuláljuk hogy a kívánt területek legyenek minél aktívabbak, gyorsabbak. Az idegrendszert így ösztönözzük a fejlődésre. A módszer a szokásos módon történik: a gyermek mesét néz, játékot játszik vagy animációt mozgat. Ez számára kihívás és szórakozás egyben, amit ha jól teljesít és koncentrál, azonnali megerősítést kap. Hiszen megy a mese, a játék az animáció. Idegrendszeri Éretlenség Gyógyítása. Eközben észrevétlenül úgy alkalmazkodik a feladathelyzethez és produkál hatékonyabb idegi működést, hogy kezdetben nem is tudatos tőle ez az eredmény. A tréning gyakorlása során idővel fel fogja tudni ismerni és tudatosan úgy fog összpontosítani, hogy a lehető leghatékonyabb legyen. Tréning befejeztével a tudás nem évül el. Addigra az idegrendszer már kiépítette a megfelelő struktúrákat és összehangoltan képes segítség nélkül is működni.
Dettó ugyanúgy, mintha normális fejlődésmenetű lenne. Következetesség, kiemelés a helyzetből, ok-okozat elmagyarázás (fejlődési kornak megfelelően). Legalábbis szerintem, mert normális fejlődésmenetű gyerekem még nem volt, illetve most született a tesó, remélem, hogy ő az lesz. Ahogy írod, nálunk sincs értelmi elmaradás, csak épp az utolsó felmérés szerint adl-ben kb. fél évvel le van maradva (bár szerintem most ezen azért hozott, mert 3 év 8 hónaposan végre szobatiszta lett és a beszéde is rengeteget fejlődött. Az utca embere nem szúrná ki, hogy kicsit más. ) Amit írsz egyébként nekünk 2 év körül okozott problémát. Nála a hirtelen zaj okozott szenzoros meltdownt, ilyenkor kiemeltem a helyzetből, arréb vittem, megnyugtattam. Erről nem tehet. Legközelebb még jobban próbáltam felkészíteni. Mivel nem autista, így idővel egyre jobban ment (ha autista lett volna, akkor kerültük volna az ilyen helyzeteket pl: villódzós bolt). Amit kérdezel: persze hogy rászóltam, de nem úgy, hogy "hagyd abba, mit csinálsz, mindjárt kapsz érte", hanem megértéssel.
Az agyvelőt további részekre oszthatjuk az embrionális agyhólyagokból kialakuló agyterületek szerint: nagyagyra (cerebrális féltekék a telencephallon hólyagból) és közti agyra (a diencephallon hólyagból), ezek alkotják az előagy struktúráját. Középagyra (mesencephallon, a mesencephallon hólyagból), mely egyedül alkotja a középagy strukturáját. Utóagyra, mely áll a hídból (pons), a nyúltvelőből (medulla oblongata), valamint a kisagyból (cerebellum). Az utóagy a metencephalon és rhombencephalon másodlagos agyhólyagokból fejlődik ki. A gerincvelőt két részre oszthatjuk: kívül a fehér állományra, belül a szürkeállományra. A szürkeállomány nagyrészt az idegsejtek sejttestjeiből áll. További laminákra tagolódik, ezeket Rexed-féle lamináknak nevezzük. A fehér állomány tartalmazza a neuronális pályákat. Környéki idegrendszer [ szerkesztés] Szomatikus idegrendszer [ szerkesztés] Autonóm idegrendszer [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] Idegsejt Idegszövet Központi idegrendszer Források [ szerkesztés] Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5 Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.