Mi a jóga? Szerző: Selva Raja Yesudian Kiadó: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt. Kiadás éve: 1943 Kiadás helye: Bp. Oldalszám: 223 + 20 t. Fordító: Vitéz Neszthyné Haich Erzsébet A különböző jógarendszerek alapja a rádzsa-jóga, mely ugyanakkor a megkoronázása is minden jógának. A neve éppen ezért rádzsa, vagyis királyi jóga. Spirituális utazás a jóga világába : hirok. A rádzsa-jóga útja befelé vezet, a szívünkhöz, önmagunkhoz, gyakorlása jórészt belső világunkban történik, és semmi külső megnyilvánulása nincs. Ezért bármikor és bárhol gyakorolhatjuk, bár természetesen a világ zajától elvonulva hamarabb sikerre vihető. Selvarajan Yesudian e könyvében azt írja le, miként sajátítható el a jógának ez a módszere. A szerzőnek továbbá az a célja, hogy az európai és az ázsiai kultúrát, a Bibliát és a buddhizmus tanításait egyesítse úgy, hogy mindegyik megtartsa lényegét, de a nyugati ember számára hozzáférhetőek, befogadhatóak legyenek az indiai jógik tanításai. A rádzsa-jóga végső célja az, hogy mindenki felfedje saját énjének titkait, és elérje testi és lelki fejlődésének a lehető legmagasabb fokát.
Melynek az egyes gyakorlatokra is ki kell terjednie. Különösen a gerinc helyesen tartására – s annak védelme minden helyzetben – a jógagyakorlatok kiindulópontja. Az ízületek védelme és átmozgatása szintén igen hangsúlyos szerepet játszik. A testtudat kifejlesztésének "alfája és omegája" a légzés-tudat "felébresztése". Általában egy alapozó foglalkozás is valahol itt kezdődik: a minden befolyástól és erőlködéstől mentes, spontán, természetes légzés-megfigyelésnél. Minden mozdulatot és mozdulást, az egyéni, spontán lélegzés ritmus hív életre. A jógában (is) minden belülről fakad. Minden ászanát belülről tudatosan megélve, a pontos kivitelezésre összpontosítva hajtunk végre. A túlerőltetést, szélsőségeket kerülve, végig ellazult, de éber (! ) tudattal szemlélve a testünkben végbemenő érzet-változásokat. A jóga egy-egy testtartással, vagy légző gyakorlattal előidézett érzet tudatosításánál kezdődik. Például egy adott testtartásban hosszabb időt töltve a lábfej érzete és a lábszár érzete külön-külön tudatosodik.
A "jóga" szó a szanszkrit "judzs" szótőből származik, aminek több jelentése van: "megfeszítés", "iga", "leigázás" "eggyéválás". A jóga nem vallás (nincs intézményrendszere, dogmatikája), hanem tudatos, egyéni megtapasztaláson alapuló (ön)megismerési út, melyen bárki elindulhat. Általánosságban az emberi megismerés egyik formája a művészeti, vallási, illetve tudományos megismerési módok mellett. A jógában a megismerő és a megismerendő egy és ugyanaz a személy, vagyis a jóga nem más, mint az egyén által, önmagán tiszta, éber tudattal végrehajtott megfigyelés, egyfajta "kísérlet", ahol az egyén testi, érzelmi, tudati működéseinek tudatosítása, kiismerése, és uralása a cél. Haich Erzsébet, magyar jógini szerint: "Egyedül az szabad, aki uralja ösztöneit, s nem rabszolgája szenvedélyeinek, vágyainak és kívánságainak. " A jógában valamit uralni nem abból ered, hogy valamit csírájában el kell fojtani. Itt arról van szó, hogy valamit először megtapasztalok, a megtapasztaláson keresztül megismerek, és kiismerek.