A kommunikáció szintjei a társadalomban; a verbális kommunikáció struktúrája by Csilla Gödri
31. kép: A kommunikációs szintek Az ember mindennapi élete során állandóan változó környezetben éli le életét. Ezek a kölcsönhatások mindig valamilyen személyi vagy tárgyi feltételek között zajlanak le. A kommunikációs aktus eredménye mindig attól függ, hogy a kölcsönhatások eredőjeként mi valósul meg a szándékból. Az egyén kommunikációs céljait mindig a helyzethez alkalmazkodva, összetetten próbálja meg megvalósítani. Tehát elmondhatjuk, hogy a kommunikáció dinamikus folyamat. A kommunikáció dinamikája viszont több szempontból vizsgálható. Sulinet Tudásbázis. Tekintettel arra, hogy kommunikációs megnyilatkozásaink alkalmával nagyrészt valamilyen célt akarunk elérni, és a célok megvalósítása alapvető szükségletünk, úgy elfogadható az a tény, hogy a direkt közléseinket alátámasztjuk időnként olyan közléstartalmakkal, amelyek nem direktek, de feltételezhetően eredményessé teszik majd közlésünket a befogadó számára. 3. táblázat: A közvetlen kommunikáció változatai A jelenleg ismert publikációk alapján az alábbi tulajdonságok emelhetők ki a kommunikáció dinamikai alapelveiből: szükségszerűség, válaszkényszer, a kölcsönösség elve, többcsatornás, digitális (nyelvi) és analóg (nem verbális), tagoltság, hierarchizáltság, reciprocitás (kölcsönösség) ösztönző jellegű (nemcsak az információközlő, hanem cselekvésre felszólító is).
Azaz valamiféle csalónak, 'imposztornak' érzik magukat és úgy gondolják csak idő kérdése, hogy lelepleződjenek.
Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés. Nem szükséges, hogy mindig mindenben egyetértsünk és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint "ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges. " A hatékony kommunikációról ebben a fejezetben olvashatsz részletesebben. Negyedik szint: az érzelmek megosztása Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. 4. a komm. szintjei - 4. tétel - 4. A kommunikáció szintjei, típusai, eszközrendszere I. A - StuDocu. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: "Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam! " Ha erre a férfi így válaszol: "Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan! "
A spirituális önfejlődést, önfejlesztést útnak szoktuk nevezni, de valószínűleg könnyebb megérteni, ha iskolának képzeled el, osztályokkal. Belépsz az első osztályba, ahonnan egyre magasabb szintű osztályokba (magasabb spirituális, tudatossági szintekre) lépsz. A spirituális fejlődés nem lóverseny, mindenki ott tart, ahol tart. Nem érdemes megítélni, mivel minden szint rendben van. Általában nem lehet átugrani a szinteket, szépen ütemesen haladunk a spirituális önfejlődési, önfejlesztési iskolában. Azzal sincs semmi baj, ha valaki elsős, hiszen tudjuk, ő is fejlődik, magasabb osztályokba lép és idővel ő is kijárja az iskolát. Hogy ez kinek mikor következik el, teljesen egyéni. (Lehet, hogy nem ebben az életében, hanem egy következőben jut el a felsőbb szintekre. A kommunikáció szintjei a társadalomban; a verbális kommunikáció struktúrája by Csilla Gödri. ) Minden spirituális, önfejlesztési, önfejlődési szint (osztály) elvégzéséhez -csakúgy, ahogy az iskolában - idő is tartozik. Az alábbiakban azt is megtudod, hogy általában mennyi idő alatt "járunk ki" egy-egy szintet. (Mivel mindenki más, ezek csak az átlag idők.