A CDC nemrégiben tette közzé a honlapján, hogyan tanulmányozza majd ezt a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatosan – egy-egy közösségen belül össze fogja hasonlítani a beoltottak és a nem beoltott emberek egészségét, egészségi állapotának esetleges változását. Pontosan miben is hatékonyak a vakcinák? A Pfizer és más gyógyszercégek által végzett klinikai vizsgálatokat kifejezetten úgy tervezték meg, hogy kiderüljön, vajon a vakcina meg tudja-e védeni a beoltottakat attól, hogy megbetegedjenek. Ha az önkénteseknél tünet (pl. BOON - Kimutatták, mennyit csökken a Covid-vakcinák hatékonysága. láz vagy köhögés) lépett fel, koronavírustesztet végeztek náluk. Ám rengeteg bizonyíték mutatja, hogy sokan lehetnek fertőzöttek úgy, hogy közben semmiféle tünetük nem alakult ki. És így az is könnyen előfordulhat, hogy a próbákon részt vevő beoltottak között is lehetnek akár jelentős számban olyanok, akik megfertőződtek, csak tünetek hiányában ezt senki nem sejti róluk. És ha valóban léteznek ilyen esetek, akkor őket senki nem számítja bele a 95 százalékos hatásossági (efficacy) rátába.
A bevett eljárás szerint: a kutatók beoltanak x számú embert, mialatt ugyancsak x számúnak placebót adnak. Aztán várakoznak. Azt várják, hogy a résztvevők körében történjen megbetegedés. A következő lépés, hogy felfedik, ki melyik vizsgálati ágon volt, és megnézik, mennyi tünetes jött a két különböző csoportból. A Pfizer esetét figyelembe véve, ők 43. 661 önkéntest toboroztak, és addig vártak, amíg 170 személynél mutatkoztak a COVID-19 tünetei és lett pozitív a tesztjük. Kiderült, a 170 esetből csak 8 olyan személy volt, aki a valódi vakcinát kapta, a többi 162 viszont a placebó ágon volt. Kimutatták, mennyit csökken a Covid-19 elleni vakcinák hatékonysága | Paraméter. A Pfizer kutatói az önkéntesek egy-egy csoportjában megbetegedettek számából kalkulálták ki az arányokat. Kis számokról van szó mindkét csoportban, viszont a nem valódi oltóanyagot kapott önkénteseknél a betegek részaránya sokkal magasabb volt, mint a beoltottaknál. Ezt követően a tudósok meghatározták a vírusfertőzöttek két csoportja közötti relatív különbséget, és tudományos értelemben ezt fejezték ki mint hatékonysági értéket.
A hagyományos harmadik fázisú klinikai kutatásokból az mRNS-vakcinák esetében kihagyták az immunhiányos embereket, rájuk készült most egy kiegészítő kutatás, amit a Johns Hopkins Egyetem szakértői végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy egy dózis mRNS-vakcina általában nem vált ki jelentős immunválaszt a szervátültetésen átesett egyéneknél. A kutatók a JAMA tudományos folyóiratban számoltak be az eredményeikről. A szakértők közösségi médiában toboroztak olyan embereket, akik átestek már szervátültetésen, és 2020. december 16-a és 2021. február 5-e között beoltották őket egyadagnyi mRNS-vakcinával (vagy Pfizerrel, vagy pedig Modernával). Az oltást követő 14-21. napon megvizsgálták azt, hogy mennyi neutralizáló antitest van a szervezetükben. A 436 résztvevők egyike sem volt korábban PCR-pozitív, az átlagéletkor majdnem 56 év volt. Index - Tech-Tudomány - Drámaian csökkent a vakcinák hatékonysága hat hónap alatt. A szervátültetéstől eltelt időszak átlagosan 6 évre rúgott. Az alanyok immunszuppressziós kezelést kaptak. A 14-21. napos időszakban az alanyok közül mindössze 76-nál volt detektálható antitestképződés.
A két első vakcina előállítója után a többi gyártó is sorban közzétette a csaknem ugyanolyan magas arányú eredményekre utaló bejelentését. A vakcinaelőállítási versenyben élen futó szereplők: a Pfizer és a BioNTech november közepén publikálta számait (95 százalék). A Moderna 94, 5%-ra értékelte vakcinája hatékonyságát, az orosz Sputnik gyártói valamivel alacsonyabbra (90% felettire), majd jött az AstraZeneca 70%-kal (a kétféle eljárás szerinti 90%, illetve 62% átlagával). De valójában mit is jelentenek ezek a számok? A százalékok alapján joggal gondolhatnánk, hogy minden 100 beoltott emberből 95 (90, vagy 70) védett lesz a COVID-19 betegséggel szemben. De ebben az esetben a matematika nem egészen így működik... A szakértők szerint a korai eredményeket könnyen félre lehet magyarázni, mivel a kívülállók számára igen nehezen értelmezhető az a nyelvezet, amit a vakcinakutatók használnak vizsgálataik bemutatásakor. "A fejlemények, a gyártók eredményei gyökeres változást hoznak, hiszen valamennyien 50-70%-os hatékonyságot vártunk" – mondta dr. Gregory Poland vakcinakutató (Mayo Clinic).
Azoknak a 65 év felettieknek, az egészségi állapotuk miatt sérülékenyeknek, valamint a nagyobb közösségben – ápolási otthonban, kórházban vagy hasonló helyen – élőknek, akik a másik két vakcinát kapták, hat hónappal a második dózis felvétele után szintén javasolják az újabb oltást. Az új tanulmány a három vakcina hatékonyságának az eddigi legátfogóbb összehasonlítása Egyesült Államok-szerte: az ország fegyveres erőinek 780 225 veteránját követték február elsejétől október elsejéig. A résztvevők közül majdnem félmillióan felvették az oltások valamelyikét, valamivel kevesebb mint 300 ezren nem. Mivel volt katonákról van szó, nagyjából hatszor annyi férfi vett részt a kutatásban, mint nő. Mintegy 48 százalékuk volt 65 éves vagy idősebb, 29 százalékuk volt 50–64 év közötti, 24 százalékuk volt 50 év alatti. Noha az idősebbek nagyobb valószínűséggel vesztették életüket a Covid miatt, a vakcinák adta védettség csökkenése mind az idősebbeknél, mind a fiatalabbaknál megfigyelhető volt. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!