Venczel Vera az Ida regénye 1974-es feldolgozásában / forrás: Milyen célt tűztél ki magadnak az Ida regénye kapcsán? Sikerüljön jól. Azt, hogy a nézők szeretik-e, nehéz megjósolni. A közönség néha a vállára veszi az embert, néha meg a földre dobja. Nem érdemes ezzel előre foglalkozni, az a fontos, hogy a sok kompromisszum, amit minden forgatáson meg kell hozni, végül egy nekem tetsző filmet eredményezzen. Van olyan sarkalatos pontja a filmnek, ami, ha nem sikerül jól, az egész elromlik tőle? Van ilyen félelmed? Az Idá val kapcsolatban leginkább a vírustól félek. Tudtok már valamit a megjelenési dátumról? Nem. Ezt a tévé határozza majd meg. Stábvetítést biztos tartunk, bár most még erre sem vennék mérget, de hogy a tévében mikor fog lemenni, arról fogalmam sincs. A Félvilágot például a tévés premier után pár hétig adták a mozik, ezt nem tervezitek? Azt szeretném, ha a film a saját keretein belül sikerülne jól. Ha ez egy nagyjátékfilm lenne, akkor ennek a költségvetésnek a többszörösébe kerülne, így is vagy harminc oldalt húztunk ki Rékával a büdzsé miatt.
A film még kissé dadogva mondja el azt, amit el kell mondania, de elmondja, mert tudja, s így felsőbb osztályba léphet. Végre az első magyar film, amely "nemzeti külsőségek" nélkül is tud magyar lenni, mert belülről magyar, s mert belülről – művészet… Ágai Irén leegyszerűsített, magával ragadó játékával máris ott áll a hollywoodi Olimpuson… Jávor Pál: a márványszobornak itt-ott voltak gipsz-részei is… A nagyszerű rendezés Székely István munkája…" A filmben elhangzott Fényes Szabolcs "Odavagyok magáért" című dala sláger lett. Szereplők Rajnai Gábor – Ó Péter Ágay Irén – Ó Ida Jávor Pál – Balogh János Gombaszögi Ella – Julis Gózon Gyula – Bogár úr Paál Erzsi – Ella Berky Lili – Főnökasszony Pethes Sándor – Dr. Csorba Eőry Kató – Jolán Turay Ida – Fazekas Fenyvessy Éva – Szobalány Szombathelyi Blanka –Timár Réthy Annie – Mészkuthy Peéry Piri – Otilia nővér Ladomerszky Margit – Ladiszla nővér Források Ida regénye az Internet Movie Database oldalon (angolul) Ida regénye. Nyugat (1934/7. szám).
Ida regénye - Magyar filmvígjáték - 1931 - awilime magazin Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 6, 5 Magyar filmvígjáték (1931) (ff) Gárdonyi Géza regénye alapján: Mihály István, Stella Adorján Sokan bábáskodtak Gárdonyi Géza utolsó (nőpárti) regényének megfilmesítése körül. A regényből Emőd Tamás és Török Rezső írt színdarabot; ebből a két filmszakember: Mihály István és Stella Adorján szerzett forgatókönyvet... S ami a legérdekesebb, a sok bába között nem veszett el a gyermek, a korai hangosfilm egyik legnagyobb sikere született a "csapatmunkából". Mikor lesz az Ida regénye a TV-ben? Az Ida regénye című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást! Oszd meg ezt az oldalt: Ida regénye Facebook Twitter Viber Messenger WhatsApp Telegram Skype Blogger Flipboard LinkedIn Reddit Buffer E-mail Gmail Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő?
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ida regénye (film, 1934). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ida regénye 1934-es magyar film Rendező Székely István Alapmű Gárdonyi Géza azonos című regénye Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Mihály István Stella Adorján Főszerepben Ágay Irén Jávor Pál Zene Fényes Szabolcs Operatőr Eiben István Vágó Szilas József Hangmérnök Lohr Ferenc Gyártásvezető Gál Ernő Gyártás Gyártó Thalia-Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 75 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmstúdió Bemutató 1934. március 15. További információk IMDb Ez a szócikk az 1934-ben bemutatott filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Ida regénye (egyértelműsítő lap). Az Ida regénye Gárdonyi Géza Ida regénye című műve alapján készült, 1934 -ben bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm Székely István rendezésében. Bemutatásakor az ismeretlen kritikus lelkesen méltatta a filmet a Nyugat hasábjain: "Végre az első magyar film, amely átcsúszik az objektív kritika vizsgáján.
Értékelés: 96 szavazatból Romantikus szerelmi történet a múlt századból. Ó Péter dúsgazdag kereskedő hirdetés útján adja férjhez lányát, Idát, a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz, Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre, Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett, tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. Egyéb epizódok: Stáblista: