Mikhaél · Theophilosz · III. Mikhaél · I. Baszileiosz · VI. León · III. Alexandrosz · VII. Kónsztantinosz · II. Rómanosz · II. Niképhorosz · I. Ióannész · II. Baszileiosz · VIII. Kónsztantinosz · III. Rómanosz · IV. Mikhaél · V. Mikhaél · IX. Kónsztantinosz · Zóé · Theodóra · VI. Mikhaél · I. Iszaakiosz · X. Kónsztantinosz · IV. Rómanosz · VII. Mikhaél · III. Niképhorosz · I. Alexiosz · II. Ióannész · I. Manuél · II. Alexiosz · I. Andronikosz · II. Iszaakiosz · III. Alexiosz · IV. Alexiosz · V. Alexiosz · I. Theodórosz · III. Ióannész · II. Theodórosz · IV. Ióannész · VIII. Mikhaél · II. Andronikosz · IX. Mikhaél · III. Andronikosz · V. Ióannész · VI. Ióannész · I. Matthaiosz · IV. Andronikosz · VII. Constantinus kolosszális szobra | Seuso. Ióannész · II. Manuél · V. Andronikosz · VIII. Ióannész · XI. Kónsztantinosz
Nemzetközi katalógusok
WorldCat
VIAF: 37720468
LCCN: n85121423
ISNI: 0000 0000 7821 0543
GND: 119159589
BNF: cb14088921r
ULAN: 500355677
Ókorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
I Constantinus Római Császár Attila
Barnes szerint Fausta azt állította Constantinusnak, hogy Crispus összeesküvést tervez ellene. Ezt persze csak azért találta ki, hogy eltávolítsa a trónörököst, és előkészítse a terepet saját fiainak. Constantinus igazi zsarnok módjára reagált: rögtön kivégeztette fiát. Később azonban Constantinus anyja, Helena lerántotta a leplet Fausta ármánykodásáról. Erre Fausta a rá váró, minden bizonnyal kegyetlen kivégzés helyett önkezével vetett véget életének a gőzfürdőben. Meglehet, nem ez volt a legbölcsebb megoldás, de aki elveszíti az eszét, az ritkán hoz racionális döntéseket. Constantinus egyébiránt elég jól dokumentált uralkodásának számos rejtélyes epizódja van, ez csak az egyik, amelyről már sohasem derül ki a teljes igazság. I constantinus római császár attila. Forrás: részletek Bárt D. Ehrman A kereszténység diadala című munkájából (Fordította: Beke Ádám)
I Constantinus Római Császár Dental
Az így megnövekedett költségeket viszont a megnövekedett adóterhek biztosították. A gazdaságot tartós értékálló aranypénz verésével próbálta helyrerázni, és mikor a lakosság, a korábbi tapasztalatokból kiindulva, elkezdte felhalmozni az értékes nemesfémből készült érméket, akkor a császár központilag szabályozta az árakat és a munkabéreket. Római Birodalom - Constantinus, az erélyes császár. A központosított hatalom részeként a császár erősíteni kívánta a saját kultuszát, és mikor a keresztény közösségek ellenálltak, akkor a birodalom történetének utolsó nagyszabású keresztényüldözésébe fogott. A reformok egy része kudarcnak bizonyult, de arra alkalmas volt, hogy megállítsa a birodalom szétesését. A szétosztott császárság eredményesen tudta felvenni a küzdelmet a barbárokkal, viszont megágyazott a különböző polgárháborúknak. A küzdelmekből kiemelkedő Constantinus császár 313-ban engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását a birodalomban. A birodalom megosztása viszont egyre tartósabbá vált, 395-től kezdve pedig véglegesen Nyugat-, és Keletrómai Birodalomra oszlott a császárság.
I Constantinus Római Császár Szövetsége
_Constantinus_római_császár
I Constantinus Római Császár Veronika
Nagy perspektívát tervezett Perzsia szászánid uralmai ellen, de 337-ben megbetegedett. Nem tudta befejezni álmát hogy megkeresztelkedett a Jordán folyóban, ahogyan Jézus volt, a Nicomedia Eusebius megkeresztelte halálos ágyán. 31 évig uralkodott, minden augusztusi császárnál hosszabb ideje.
I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22. I constantinus római császár veronika. ), a Római Birodalom császára. Csapatai 306. július 25-én kiáltották ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig (337) uralkodott. Property
Value
dbo: abstract
I. július 25-én kiáltották ki augustusszá és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig (337) uralkodott. Európában ma leginkább a - keresztény egyház vezető püspökei és a császár között lezajlott tárgyalásoknak és kiegyezéseknek köszönhetően - 313-ban kiadott Mediolanumi, ismertebb nevén milánói ediktumról, (amely a Római Birodalomban elsőként engedélyezte a keresztény vallást) és a 325-ben tartott első nikaiai zsinaton kiadott Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum elnevezésű keresztény hitvallásról ismert; mindkettő fontos lépést jelentett a kereszténység elterjedésében.