Hogy Mária Terézia valaha félrelépett-e, az nem bizonyított, mégis kaptak róla szárnyra olyan legendák, amelyek szerint azokat a férfiakat, akik nem elégítették ki, kivégeztette. A legképtelenebb történet mégis az róla, hogy készíttetett magának fából egy belül üreges lovat, ami a nemi szervénél ki volt vágva abból a célból, hogy belebújhasson és oda helyezkedhessen a megfelelő pozícióban. Így közösült egy élő lóval, ami után lefejeztette azokat, akik a falovat készítették. Mivel emiatt sokan meggyűlölték, a legenda szerint néhány szolga meg akarta leckéztetni. A következő akció során a mén hátsójára csaptak egy akkorát, hogy az állat hirtelen hátrált egyet, ezzel halálos belső sérülést okozva Mária Teréziának. Kedvenc lánya leszbikus volt A királynő és meglepően modern nevelési elveket valló anya kedvenc gyereke Mária Krisztina volt. Ő volt az egyetlen, akinek megengedte, hogy szerelemből házasodjon, és úgy éljen, ahogy szeretne. Mária Krisztina ennek ellenére óriási botrányt okozott, miután kiderült, hogy viszonyba keveredett bátyja, József feleségével, Mária Izabella Bourbon pármai hercegnővel.
Így tehát annak, aki a maga valójában szeretné látni a 40 évig regnáló királynő életművét, el kell hagynia ezeket az ideológiai eredetű sémákat, hiszen a kialakuló soknemzetiségű Magyarország 18. századi – rohamos – fejlődését aligha lehet a nemzet számára hasznos és haszontalan elemekre bontani. Mária Terézia valóban nagy taktikus volt, aki fel- és alkalmanként ki is használta népei, köztük a magyarok gyengeségeit, de tetteiben kár lenne érzelmi motivációt keresnünk. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy felvilágosult abszolutista politikáját fia, II. József (ur. 1780-1790), is követte, igaz, a "kalapos király" türelmetlenségéből és jelleméből fakadó kormányzati stílust a birodalom népei – és későbbi bírálói – már jóval nehezebben tolerálták.
századi francia királynékra specializálódott, hogy a tizenötödikként megszületett Habsburg Mária Antónia és férje, XVI. Lajos francia király között nem volt minden rendben az ágyban. Állítja: a férjet túl nagy, a feleséget viszont túl kicsi nemi szervvel áldotta meg a természet. Mária Antónia 15 évesen ment feleségül az akkor még trónörökös Lajoshoz, de hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elveszítse a szüzességét. Az intimitás határait feszegető udvari beszámolóktól kezdve a diplomáciai levelezésekig mindenhol olvashatóak részletek a – francia forradalom győzelme után 1793-ban kivégzett – királyi pár nem létező szexuális életéről. Mivel a francia udvarban nyílt titok volt a probléma, az orvosok egyszerűen azzal magyarázták, hogy az együttlét túl fájdalmas számukra. Mária Terézia viszont előszeretettel kent mindent vejére. "Visszautasítok minden olyan feltételezést, miszerint a lányom tehet minderről" – írta Versailles-ban székelő követének, s egyben követelte, hogy ha kell, akár műtéti úton rendezzék Lajos "testi hibáját".
A Habsburg Birodalom ezekben a válságos órákban csak a britektől kapott támogatást, tehát rengeteget nyomott a latban, hogy 1741-ben Pozsonyban a királynő megnyerte magának a magyar rendeket, akik utóbb 11 huszárezredet állítottak ki számára. Ennek köszönhetően Mária Terézia birodalma az 1748-ban megkötött aacheni béke után is megőrizhette egységét – sőt, Lotaringiai Ferenc (ur. 1745–1765), a királynő férje révén a császári koronát is visszaszerezte –, igaz, Szilézia tartomány azután Nagy Frigyes birodalmát gazdagította. Ausztria nyolc esztendővel később megpróbálkozott ugyan az értékes iparterület visszahódításával, ezúttal azonban nemcsak a szövetségesek, hanem a szerepek is felcserélődtek: a hétéves háborúban Frigyes országa került az összeomlás szélére, az 1763-as hubertusburgi béke azonban mégis az 1748-as állapotokat rögzítette. A sziléziai küzdelmen túl egyébként Mária Terézia királynő uralkodására nem volt jellemző a háborúskodás: Nagy Katalin cárnő (ur. 1762–1796) később eredménytelenül próbálta meg őt bevonni törökellenes terveibe, és állítólag legidősebb fiának, az 1765-ben társuralkodóul vett Józsefnek a nyomására egyezett csak bele Lengyelország első felosztásába, aminek köszönhetően 1772-ben Galícia a birodalomhoz került.
Uralkodói és anyai kvalitásairól mindenütt csak jót lehet olvasni, szexuális életéről azonban makacsul tartják magukat a legvadabb szóbeszédek. A legelképesztőbb történet szerint Mária Terézia úgy hunyt el 63 évesen, hogy egy lóval közösült, ami közben halálos sérülést szenvedett. Szívbaj? Megfázás miatti himlőbetegség? A legdurvább legenda szerint sem az egyik, sem a másik, hanem egy lóval folytatott nemi aktus okozta Mária Terézia uralkodó osztrák főhercegnő, Magyarország és Csehország királynője (1740–1780), német-római császárné halálát. Két és fél évszázaddal később is élnek még a felvilágosult uralkodó perverz nemi életével kapcsolatos mendemondák, hogy rendszeresen hált kutyákkal és lovakkal, azaz zoofil volt. Ha ez nem is igaz, abban minden történeti kutatás egyetért, hogy Mária Terézia szerette a szexet. Talán épp ez lett a táptalaja az ízléstelen vádaknak. Leszakadt alattuk az ágy Karintiában Ausztria külpolitikáját régóta az az elv irányította, hogy inkább okosan kell házasodnia a Habsburgoknak hatalmuk kiterjesztése, befolyásuk növelése érdekében, semmint költséges háborúkat folytatni.
"Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk! " (Mária Terézia az úrbéri rendelet kiadásakor) 1780. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia (ur. 140–1780), a magyar történelem második, saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia "ősanyja". Bár Mária Terézia édesapja, III. Károly (ur. 1711–1740) uralkodása azon erőfeszítés jegyében telt, hogy leánya számára biztosíthassa az öröklést, a Pragmatica Sanctio jogi biztosítékai végül a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek. Alig temették el ugyanis Károlyt, Nagy Frigyes porosz király (ur. 1740–1786) megzsarolta a trónjait elfoglaló fiatal királynőt, 1740 végén pedig háborút is indított Szilézia meghódítására. Ausztria pillanatokon belül végveszélybe került, ugyanis Poroszország után előbb Károly Albert bajor választófejedelem (ur. 1726–1745), majd Franciaország, Spanyolország és Nápoly is kinyilvánította szándékát a Habsburg Birodalom felosztására.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell: Arany János életrajzát és pályaképét a bűnnel, a büntetéssel és a bűnhődéssel kapcsolatos erkölcsi kérdéseket néhány Arany-balladát (pl. A walesi bárdok) Ebből a tanegységből megismered Arany balladakorszakait megtanulod a ballada műfaji jellemzőit megismered Arany legfontosabb balladáit megérted a történetüket meg tudod állapítani a szerkezetüket Talán hallottad a történetet, hogy amikor Ferenc József Magyarországra látogatott, Aranyt is felkérték a királyt üdvözlő vers megírására. Arany ezt elutasította, de helyette megírta A walesi bárdok című zsarnokellenes balladát. A kortársak Arany balladáit tartották az életmű csúcsának. A modern ballada kisepikai műfaj: "Tragédia dalban elbeszélve". Hogy miért? A nagykőrösi korszakból való Ágnes asszony című balladán mutatom meg. Történetet mesél el: "Összenéz a bölcs törvényszék Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Arany János (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak. "
A jelenből a múltba utal vissza. A múlt az értékekben gazdag világ, a jelenben nincsenek pozitív dolgok. a jelen költészetét hiábavalónak érzi. Ennek magyarázata a múlt képeiből áll össze. A régi világ csupa derű. Petőfire emlékezik, akivel írták le a múlt panaszait, a jövő reményeit és hittek az álmaik, céljaik megvalósulásában, és milyen a jelen? Petőfi meghalt, a szabadságharc elbukott. Nem következhet más, mint hogy letészem a lantot, mert alkotói válságba jutott, úgy hiszi nincs közönsége. Ha nincs nép, nincs haza, mely értené a költő üzenetét. A költő elveszti élete értelmét, nem alkot többé. Ballada Drámai feszültségű szaggatott menetű, rend szerint tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj. Párbeszédes, lírai elemekkel. Táncolni olasz szó jelentésével függ össze. Régen ugyanis szövegét táncolva, énekelve adták elő. Kidolgozott Tételek: Arany János Balladái. Közösségi műfaj, a romantikához tartozott. Az egyén erkölcsi felfogása a közösségével ütközött. a legtöbb népballadákat az erdélyi székelyek körében gyűjtötték. Arany balladáinak témáját a történelemből (Walesi bárdok, Szondi két apródja, a nép életéből merített, Ágnes asszony) Nagykőrösi balladák A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt.
3. (Ismét a pataknál) 20-26. A harmadik egység tehát odakanyarodik vissza, ahol a cselekmény kezdődött első szerkezeti rész feszültségkeltés. Ágnes körül a titkok sűrűsödnek. Miért mossa fehér leplét, véres leplét? Érezteti a falusiak kíváncsiságát válaszokból megsejtjük, hogy az asszony takargat valamit. A gyerekeket csitítja és a vérfolt eredetére meggyőző választ ad. A felnőttek kérdezik, hogy hol a férjed. Erre is félrevezető választ ad. Hajdú jön érte. Érezzük, hogy a jelenet mögött rettentő esemény lappang, ami nem kerülhet napvilágra. II. rész további kétségek között hagy bennünket. Ágnes a börtönben ül, várja, hogy a bírák elé vezessék. Magányában víziókban éli át a valóságban történteket. Ágnes már küzd az elmezavarral, amikor belép a tárgyalóterme a bírák már látják a lélek összeroppanását. 11-12 szakaszból világosul meg előttünk, hogy mi az, ami eddig történt, környezet gyanakvása, Ágnes titkolódzása, bebörtönzése, lelkiismeretének hányódása. Arany jános balladaköltészete tetelle. Még küzd elméje épségéért, de csak egyet tud, hogy ki kell mosnia a vérfoltot, mert úgy gondolja, hogy ezzel bűne terheitől is megszabadulhat.
Lírai részekkel: "Nosza sírni, kezd zokogni, Sűrü záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vizgyöngy hattyu tollán. " És drámai, párbeszédes elemekkel: "Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? »Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet. «" Mik a ballada egyéb sajátosságai? Először is az előadásmódot a sűrítés, a kihagyás, a sejtelmesség, a balladai homály jellemzi. "Fiam, Ágnes, mit miveltél? Szörnyü a bűn, terhes a vád; Ki a tettet végrehajtá Szeretőd ím maga vall rád. " Csak most derül ki, hogy nem Ágnes ölte meg a férjét. A gyilkosság történetét a ballada nem meséli el. Azután ott vannak a térbeli váltások: a patakpart, a börtön, a bíróság, végül ismét a patakpart. Fontos szerepet kapnak az időbeli kihagyások is. Mozaik Kiadó - Érettségi felkészítő könyv magyar nyelv és irodalom - Középszint, szóbeli kidolgozott tételek, tételvázlatok. Először Ágnes asszonyt látjuk, majd jönnek sorban: az utcagyerekek, a kíváncsiskodó szomszédnők és végül a hajdú. Az idő múlását a szöveg nem jelzi. A balladákat szerkezetük szerint is megkülönböztetjük. Az Ágnes asszony egyszólamú, lineáris, vagyis vonalszerűen előrehaladó ballada.