– Szárnyalló Népi játékok – Kézművesfoglalkozások – Állandó kiállító- és bemutatóhelyek Vélemények facebook kommentek
tartalmas programok 2021. 07. 27. 14:26 Újítottak a szervezők az immár 26. alkalommal megrendezett hajdúszoboszlói folkhétvége kínálatán. A kézművesek utcájában a népi iparművészet és a mesterségek, tevékenységek bemutatása kapott hangsúlyt, a szomszédos kis színpadon a helyi és a környékbeli településekről érkezett együttesek vonzották a közönséget. Az első délutánt komédiázók, vándormuzsikusok varázsolták izgalmassá. A családosok tetszését legjobban a Szárnyalló népi játékok játszótere nyerte el. A fürdőváros szabadtéri színpada pedig esténként telt meg élettel. Itt a világzenére, autentikus muzsikára fókuszáltak a rendezők. Megvette a csikóskalapot A mögöttünk lévő hétvégén főként a késő délutáni, esti órákban sokasodtak a folkhétvége terein a látogatók. Czeglédi Gyula polgármester megnyitó köszöntőbeszéde után gólyalábasokkal, vásári komédiával csalogatták a közönséget, s Gulyás László jóvoltából meséltek a régi világ hangszerei. Másnap egy délutánra való népzene és néptánc érkezett a kicsi színpadra és annak előterébe.
Vendégértékelések Szoboszlói Folkhétvége értékelése 9. 6 a lehetséges 10-ből, 7 hiteles vendégértékelés alapján. 9. 6 Kiváló 7 értékelés alapján 100%-a ajánlaná barátjának Akár több napos program a látogatók szerint Egész évben érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 9 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Középkorú pár (7 hónapja) 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Horváth Lajos - család nagyobb gyerekkel (8 hónapja) 10 A látogató nem adott meg szöveges értékelést. Család nagyobb gyerekkel (8 hónapja) Árak július 23. - július 25. Helyszín jellemzői Általános Akadálymentesített: részben Állatbarát ATM a közelben: 300 m Beszélt nyelvek: magyar Helyszíni szolgáltatások Mosdó Étkezési lehetőség Biciklitároló Értékmegőrző Megközelítés Távolság buszmegállótól: 400 m Távolság vasútállomástól: 3 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
Szent György-napi Kihajtási Ünnep 2020 Szent György – napi Kihajtási Ünnep és Kézműves Vásár – Világörökségünk, a Puszta napja. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. A Kihajtási ünnep időpontja: 2020. április 25., szombat, 9:00–16:30 A Kihajtási ünnep helyszíne: Hajdú-Bihar megye, Hortobágy, A Szent György-napi Kihajtási Ünnep 2020 ismertetése Jelenleg a pontos programok még nem, csak az időpont az ismert. Addig a 2019-es programot láthatják ízelítőként. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint pl. zöldcsütörtök, vagy nagypéntek. Így egyáltalán nem meglepő, hogy számos hiedelem és népszokás kapcsolódik ezen ünnephez: mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, mellyel az állatokat a legelőkre hajtották, de gyakori volt, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.
Csehországban az uniós országok közül a legalacsonyabb a munkanélküliség és csökken a többi visegrádi országban is. Pénzügyi elemzők arra számítanak, hogy a közép-európai országok pénznemei megerősödnek. A közép-európai országok gazdaságai egyre inkább szakemberhiánnyal küzdenek, így a migránsok visszatérése pozitív hatással lenne a gazdaságra. A magasabb fizetésekkel megnőnének az adóbevételek, emelkedne a fogyasztás és nagyobb lenne a kereslet az új ingatlanok iránt is. "Nyugat-Európa nagyvárosainak vendéglőiben gyakran dolgoznak szakképzetlen munkaerőként főiskolai és egyetemi képzettséggel rendelkező kelet-európaiak, mert jobban keresnek, mint hazájukban" – jegyezte meg Mark Robinson. A vendégmunkások hazajönnének Nyugatról, ha megtehetnék. Úgy véli: ezek az emberek szívesen visszatérnének hazájukba, ha ott képesítésüknek megfelelő és jól fizetett munkahelyet kapnának. "Ez nagy motiváció" – szögezte le.
Az adószedéshez ugyanakkor már szükség volt az érmékre, aztán természetesen a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan értékmérő, pénzforgalmi szerepe is növekedni kezdett. Az aranykor A 14. századra Magyarország aranynagyhatalom lett évi egy tonna arany előállításával, így nem sokkal azután, hogy Firenzében megindult az aranypénzek verése, Károly Róbert is aranypénzt vezetett be, mégpedig a firenzei változat mintájára és nevével, ez lett az első forintunk, az aranyforint (fiorino di oro). Ez azonban nagy értékű érme volt, ezért szükség lett váltópénzre, ez lett a garas (mára csak mondásokban, kifejezésekben maradt meg az emléke: garasoskodik, fogához veri a garast). Kiadóhivatal – Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató – Kezdőoldal. Pénzromlás Ezt követően egyszerre rendszerint többféle érme (arany, ezüst, réz) került forgalomba különböző nevekkel, és gyakran előfordult, hogy a külföldi érmék, pénznemek is bekerültek az országba, és azokat előszeretettel használták. A középkorban használatos érmék nem hasonlítanak a maiakra: nem volt rajtuk sem összeg, sem a kibocsátás évszáma, ellenben a legtöbb esetben a királyt ábrázolta, akinek uralkodása alatt sor került a kibocsátásra.
Kossuth-bankó (Forrás:) Végül Ausztria háborús veszteségei vezettek a kiegyezéshez, ami új valutát is hozott: az ezüstalapú osztrák-magyar forintot, a Magyarországon vert érméken ismét magyar felirattal. 1878-ban megalakult az Osztrák-Magyar Bank, mint a duális állam jegybankja, amely már papírpénzt is kibocsátott, melynek egyik oldalára német, másik oldalára magyar nyelven került a felirat. Forinttól forintig Ez a p énznem sem volt hosszú életű, mivel Európában az országok egymás után átálltak az aranyfedezetre, és végül a Monarchia is rákényszerült erre. 1892-ben került sor a korona bevezetésére, azonban a korábbi forint bankjegyek és ezüstérmék még egy darabig forgalomban maradtak, csak évekkel később vonták ki őket. Színes, esztétikus bankjegy, ércpénzt (aranyat) ígértek érte (Forrás:) A koronát természetesen megviselte az első világháború, majd az ország felbomlása. Utazási információk - Fontos és hasznos tudnivalók - Travelhunter. A pénznem teljesen el is inflálódott, ezért 1927-ben bevezették a pengőt. Ez a pénznem a második világháború után, 1945-46-ban ugyanerre a sorsra jutott, azzal a különbséggel, hogy tudatosan előidéztek a világ legnagyobb, gyakorlatilag felülmúlhatatlan inflációját, melynek célja az volt, hogy a teljes forgalomban lévő pengőmennyiség kevesebbet érjen, mint az új valuta, az 1946-ban bevezetett, máig is használatos forint egy egysége.
"A végtörlesztést végleg elfelejteni" Eltérően látják az [origo] által megkérdezettek a közeljövőt. Németh Dávid szerint annyira változékony a piaci hangulat, hogy egy újabb hangulatromlásnál a forint új mélypontra zuhanhat, míg Duronelly Péter szerint, ha csak nem jön el az armageddon az euróövezetben rövid időn belül, akkor "idén már túl vagyunk a stresszidőszakon", és nem lépi át a 317-es szintet a forint. Duronelly azonban annál jobban tart a jövő év elejétől, amikor a befektetők portfólióátrendezést hajthatnak végre, és nagyobb valószínűséggel a feltörekvő piacokról csoportosítanak át a fejlett országokba. Szerinte ekkor a forintot nehéz lesz megvédeni a további, akár újabb rekordot megdöntő gyengüléstől. Németh Dávid azonban három-négy hónapos időtávon inkább megnyugvást vár, és azt, hogy az euró a 290-300 forintos sávba kúszik le. Bármelyiküknek lesz is igaza, a kormánynak nehéz napokra kell felkészülnie, és kevés esély van arra, hogy egykettőre túl leszünk a mostani izgalmakon.
Legfeljebb abban van vita, hogy a mérlegelfogadás, osztalékdöntésen túl milyen kérdésekben dönthet az ügyvezetés és miben nem. Példaként említette az igazgatóságnak adandó felmentvény megadását. (ez lényegében a gazdasági társaság tulajdonosainak formális írásbeli nyilatkozata arról, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét egy adott tárgyidőszakban a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk alapján, a tulajdonosok megítélése szerint megfelelően látta el. A szerk. ) "Van, ahol úgy értelmezik, hogy megadhatják saját maguknak a felmentvényt is, más társaság pedig egyértelműen úgy gondolja, hogy ez nem halaszthatatlan ügy, tehát majd a következő közgyűlésen a részvényesek összessége döntsön a felmentvényről. Ne azok adják meg maguknak, akik érintettek ebben" - tette hozzá a szakértő. Mivel egyelőre nem látjuk pontosan, hogy meddig tart a járvány, és mikor lesz vége a járvány miatti korlátozásoknak, ezért más országokban elkezdték előszíteni, hogy akár elektronikus formában tarthassák meg a közgyűléseket - számolt be a nemzetközi tapasztalatokról Cser Tamás.
A nyugaton dolgozó cseh állampolgárok mintegy 80 százaléka három országban – Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában – él. A szlovákok és a magyarok többsége is ebben a három országban talált munkát. A tízmilliós Csehországból a lapban közölt hivatalos statisztikák szerint mintegy 184 ezer, a hasonló nagyságú Magyarországról több mint félmillió, míg a több mint ötmilliós Szlovákiából mintegy 250 ezer állampolgár vándorolt ki és talált megélhetést a nyugati országokban. Csehországtól eltérően a többi kelet-európai országban a kivándorlás az utóbbi két évben még növekvő tendenciát mutatott: az említett két évben (2015 és 2016) a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4, 4 százalékra, a szlovákoké 4, 1 százalékról 4, 3 százalékra, a lengyeleké 6, 1 százalékról 6, 6 százalékra, a bolgároké 7, 8 százalékról 9, 8 százalékra, a románoké pedig 12, 8 százalékról 14, 1 százalékra emelkedett. A Colliers International szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, aminek több oka van: a legfontosabb, hogy a keleti országokban felgyorsult a bérnövekedés, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, aminek következtében nő a lakosság nettó jövedelme.
Az 1989-es rendszerváltás után a Kelet- és Közép-Európából Nyugat-Európába irányuló migráció már elérte a csúcsot, s ezért várható, hogy a közeljövőben megkezdődhet a Nyugaton dolgozó keletiek visszatérése hazájukba – állapítja meg legfrissebb tanulmányában a Colliers International tanácsadó társaság. "Ez kiemelten a visegrádi négyek országaira lesz érvényes" – jelentette ki Mark Robinson, a cég prágai képviselője a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap keddi számában. A Hospodárské Noviny rámutat, hogy az Európai Unió hat új keleti tagállamából tavaly a hivatalos adatok szerint legalább hétmillióan dolgoztak Nyugaton; a legnagyobb mértékben a románok, a bolgárok és a lengyelek, míg legkevésbé a csehek. A csehek kivándorlása, amely amúgy is a legalacsonyabb a régióban, már megállt: 2015-ben és 2016-ban egyaránt a cseh népesség 1, 7 százaléka élt és dolgozott a nyugati államokban – mutat rá a lap a nemzetközi statisztikákra hivatkozva. A többi keleti országban a kivándorlás még növekvő tendenciát mutat: a Nyugaton élő magyar állampolgárok aránya 4 százalékról, 4, 4 százalékra, a szlovákoké 4, 1 százalékról 4, 3 százalékra, a lengyeleké 6, 1 százalékról 6, 6 százalékra, a bolgároké 7, 8 százalékról 9, 8 százalékra, a románoké pedig 12, 8 százalékról 14, 1 százalékra emelkedett az előző két évben.