Érdekes módon azt soha nem említik a jobboldali véleményformálók, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjat a baloldali kormányzás alatt, 2003 februárjában iktatták törvénybe, mint ahogy azt sem, hogy a javaslat első, 2002 októberi szavazását a jobboldal képviselői bojkottálták, a második esetben a jelen lévő Fidesz-KDNP képviselők a törvényjavaslat ellen szavaztak, és a Fidesz-KDNP többsége távol maradt a szavazástól. Dobrev Klára: Ha győzünk, azonnal visszahozzuk a svájci indexálást a nyugdíjszámításnál! (+videó) – Nyugati Fény. Mindez nem zavarta őket abban, hogy ugyanők 2006 februárjában, a választások előtt a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot nyújtsanak be. A Fidesz-KDNP tehát annak a tizenharmadik havi nyugdíjnak a megszüntetését rója fel a baloldalnak, amelyik az ő szavazataik szerint meg sem született volna. Az sem kerül szóba, hogy a tizenharmadik havi nyugdíjat a Bajnai-kormány 2009 májusában, a gazdaságtörténet második legnagyobb (sok neves közgazdász szerint a legnagyobb) világgazdasági válságának kellős közepén volt kénytelen megszüntetni. Azon lehet vitatkozni, hogy ez helyes volt-e, de ha azt vesszük, hogy abban a Görögországban, amelyiknél a magyar gazdaság Szijjártó Péter és Kósa Lajos 2010 júniusi nyilatkozata szerint rosszabb helyzetben volt (ami egyébként nem volt igaz, de a bennfentesek jól kerestek a pánikon), 25 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, más megvilágításba kerül az ügy.
2005. 06. 14 | Szerző: VG Online Bár a kormány a korábban deklarált szándékok szerint a száz lépés program keretében a nyugdíjrendszeren is változtatni akar, eddig az érintetteket semmilyen módon nem tájékoztatták a tervezett változtatásokról - értesültünk. Mindazonáltal a Nyugdíjasok Országos Képviselete konkrét számításokat végzett, így nem érné őket váratlanul, ha kérnék a véleményüket. Ki szüntette meg a svájci indexálást 1. Javaslataik szerint két lépcsőben kellene a lemaradt nyugdíjakat felzárkóztatni. Ez együttvéve 800 ezer-egymillió embert érint, s összesen 270 milliárdos költségvetési kiadást jelentene a szervezet számításai szerint. Elsőként azoknak a járandóságát kell emelni, akik 1985 és 1990 között hagyták abba az aktív munkát - mondta Mihalovits Ervin, a szervezet elnöke, aki úgy véli, nem fogadhatók el azok a szakmai érvek, miszerint a 88-ban, illetve a 89-ben nyugdíjazottakat ki kellene hagyni a felzárkóztatási folyamatból. Ebben a két évben volt a nagy vezetőcsere a szakszervezeteknél, a távozók magas juttatása megtévesztő módon emelte e két évben az átlagos nyugdíj összegét.
Ebben az első körben 40-50 milliárdos kiadással lehet számolni. A második lépcsőben - s ez a magasabb ráfordítás - az 1992-95 között nyugdíjazottak járandóságát szükséges emelni. A szervezet szakmai álláspontja szerint nem szabad szociális szempontokat belekeverni a nyugdíjemelésbe, a leszakadástól függően százalékosan állapítanák meg a kiegészítés összegét. A leginkább értéküket vesztett nyugdíjakat 4 százalékkal emelnék. A nyugdíjasszervezet azt is szeretné elérni, hogy szűnjön meg az úgynevezett svájci indexálás, amikor is az előző évi bér és infláció 50-50 százalékban határozza meg a nyugdíjemelés mértékét. Ez azt jelenti, hogy az éves nettó reálkereset-növekedés felével emelkedik a nyugdíjak reálértéke. A nyugdíjak svájci indexálásával mindenki jobban járna - miért is? - ProfitLine.hu. Úgy vélik, kizárólag a nettó bérek alakulásához kellene igazítani az idősek járandóságát. (BJA)
A franciák sorozatban a hetedik vb-meccsüket bukták el Finnországgal szemben. S-CSOPORT (Stockholm) Svájc–Csehország 5–2 (1–0, 1–2, 3–0) Svédország–Fehéroroszország 2–1 (0–1, 1–0, 1–0) H-CSOPORT (Helsinki) Németország–Szlovákia 2–3 (1–0, 0–1, 1–2) Finnország–Franciaország 3–1 (0–0, 2–0, 1–1) AZ S-CSOPORT ÁLLÁSA 1. Svájc 3 2 1 – – 11–6 8 2. Norvégia 2 2 – – – 6–3 6 3. Svédország 3 2 – – 1 6–5 6 4. Kanada 2 1 – 1 – 5–4 4 5. Csehország 3 1 – – 2 5–7 3 6. Fehéroroszország 3 1 – – 2 5–7 3 7. Szlovénia 2 – – – 2 4–7 0 8. Dánia 2 – – – 2 3–6 0 A H-CSOPORT ÁLLÁSA 1. Finnország 3 2 1 – – 9–4 8 2. Oroszország 2 2 – – – 10–1 6 3. Ki szüntette meg a svájci indexálást 3. Egyesült Államok 2 2 – – – 9–4 6 4. Szlovákia 3 2 – – 1 9–6 6 5. Franciaország 3 1 – – 2 6–10 3 6. Németország 3 – – 1 2 6–11 1 7. Ausztria 2 – – – 2 4–8 0 8. Lettország 2 – – – 2 1–10 0
A különböző nyugdíjrendszerek támogatottsága településszerkezet szerint. Forrás, ábra: Pulzus Kutató ( /Pulzus Kutató nyomán) local_offer Belföld, falvak, farkas andrás, korcsoportok, kormány, nyugdíjak, nyugdíjas, nyugdíjszakértő, Orbán Viktor, svájci indexálás, településtípus, városok, végzettség
A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. Melyik sztárral születtél egy napon? - Fórum - Starity.hu. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több városban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteleté-re írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik leg-népszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is. A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Egressy Béni, a Szózat megzenésítője - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Elkészült a Bánk bán szöveg-könyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengü-lését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több város-ban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
Egressy Béni, a zeneszerző, librettista, színműíró, fordító, karvezető 1814. április 21-én született Kazincbarcikán. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Később vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.