A 2. századtól kialakul a pasztorális papság. A papságfogalom meghonosodása következtében tettek határozottan különbséget a klérus és a laikus többség között. A szó szűkebb, eredeti értelmében, a római katolikus egyház szervezete szerint laikus az a keresztény, aki nem tagja a klérusnak (tehát nem diakónus, áldozópap vagy püspök). A kora középkorban a laikusok és egyháziak nem különültek el gyakorlatilag, nem pedig elvileg. Gyakorlatilag a IX. században lett elkülönülés köztük. Városközpontú intézményrendszer a római katolikus egyház. A püspököt latinul episcopusnak nevezik, amely a görög episzkoposz, magyarul 'felügyelő' szóból ered. Később érseki méltóságot emeltek a püspökök fölé. Az érsek jogállását a IV. századtól jellemzi, hogy nem mindenben elöljárója a tartomány megyéspüspökeinek, mégis bizonyos különleges jogokat élvezett, pl. a püspökválasztás megerősítése, a tartomány látogatása és bizonyos fokú felügyelete, a tartományi zsinat összehívása és a rajta való elnöklés. 429 után a fontosabb városok püspökeit pátriárkának nevezték, de I. Jusztinianosz kelet-római császár 541-ben elrendelte, hogy csak az 5 patriarchátus püspöke – vagyis Antiochia, Jeruzsálem, Róma, Bizánc, Alexandria püspöke - nevezhető pátriárkának, akik a kelet-római birodalom vezetésében is fontos szerepet játszottak (Róma sokáig Bizánc alattvalója).
Cím: 3656 Sajóvelezd, Petőfi út Kanonok: Cseh István A sajóvelezdi római katolikus templom építésének rövid története. A községben a reformáció elterjedése óta nem volt Római Katolikus templom. Az itt élő katolikus híveknek a volt katolikus iskola és az iskola udvarán haranglábon elhelyezett két harang szolgált a vallásuk gyakorlására. Ezért vetődött fel a gondolata annak, hogy szeretnének egy saját templomot. A templom építésének tervét 1998-ban kezdték el az Egri Érsekség anyagi támogatásával. Az építés költségeit elsősorban az érsekség állta, de sok jószándékú támogatóra számíthattak az elkövetkezendő évek alatt, amíg felépült a templom. A polgármesteri hivatal és egy budapesti támogató nagyobb összeget adományozott. A falu lakossága lehetőségeihez mérten és felekezeti hovatartozás nélkül pénzzel és társadalmi munkával segítette az építkezést, mely 2004. őszén fejeződött be. 2004. november 20. napján dr. Seregély István érsek szentelte fel. A templom átadása megtörtént, de még hiányzott néhány fontos dolog.
KOMMEN ELEK, dr. Kommen Elek, dr. (1868-1923) ügyvéd. Nagy-Atádon született. Az egyetemet Budapesten végezte, 1893-ban ügyvédi irodát nyitott. A Somssich és Széchenyi családok jogtanácsosa volt. Ügyvédbojtárokat foglalkoztatott irodájában, akik idővel a környék neves ügyvédei lettek. A Járási Takarékpénztár és a Római Katolikus Egyház ügyésze volt. Egyúttal a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja is. Az Bővebben…… KOVÁCS FERENC Kovács Ferenc (1894-1963} kötélgyártó mester. A családi szakmát választotta és művelte. 1914-től 1917-ig 39 hónapig szolgált a 4. hidász zászlóaljnál. Rendelésre vállalta gyáraknak, üzemeknek, egyéneknek kötéllel való szakszerű felszerelését. A simongáti béruradalomnak 20 éven át 1917-től 1937-ig kötélárumunkát végzett. Raktári készlete bőséges volt, a környéken rendszeresen vásározott. Művészi színvonalon tervezte Bővebben…… Szerző: root1 | Közzétéve: 6 hónap telt el a közzététel óta SZABÓ KÁLMÁNNÉ BURITS ETELKA Szabó Kálmánné Burits Etelka (1894-1978) háziasszony, zászlóanya.
Apja Burits Lukács, férje Szabó Kálmán, a Szabó-Burits cég vezetője, testvére Burits Pál, a Járási Takarék Pénztár igazgatója és a Konzervgyár alapítója (férje is alapító tag). Polgári iskolát végzett. 1918-ban kötött házasságot. 6 gyermekük született, mind jeles emberek lettek. Férjének munkatársa. Nőegyleti tagként Bővebben…… Szerző: root1 | Közzétéve: 5 hónap 2021. 10. 28. telt el a közzététel óta
Dinamó nak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő. A feltalálók [ szerkesztés] A dinamóelvet Jedlik Ányos ismerte fel elsőként 1861 -ben, azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. 1867-ben Charles Wheatstone szintén kijött egy dinamóelvvel, csak ő párhuzamos kapcsolást javasolt. Jedlik Ányos | evosoft.hu. Működése [ szerkesztés] "Dinamó" ami valójában generátor – egy kerékpáron A mozgási indukciót hasznosítja feszültség létesítésére, mert az erős mágneses térben mozgatott villamos vezetőben feszültség jön létre. A keletkező feszültség nagyságát állandó mágneses térerősségnél és távolságnál a mozgás sebessége határozza meg. A dinamóelv (öngerjesztés elve) [ szerkesztés] Minden korábban mágneses hatás alá került vastestben valamekkora visszamaradó (remanens) mágneses tér van jelen. Ha ebben a gyenge mágneses térben egy vezetőt mozgatunk, és a vezetőben létrejövő feszültséget a vastest körüli tekercsre kapcsoljuk, növelni tudjuk a vastestben az erővonalak számát.
Az új művelődési házban kiállított emléktárgyak, írások és modellek még gazdagabb tárgyi bizonyítékokat nyújtanak Szímő tudós emberének pályafutásáról, kutatásainak máig ható jelentőségéről, mint a volt régi szoba tartalma. Megnyitójában Bób János polgármester méltatta a Jedlik Ányos társaságok felbecsülhetetlen értékű adományait és szerepét a szoba anyagának összeállításában és a kiállítási tárgyak elrendezésében. Az emlékszobában elhelyezett gazdag szemléltetőanyag iskoláink diákjai számára – határon innen és túl – kiváló lehetőséget teremt arra, hogy egy-egy tanulmányi kirándulás keretében a példára szomjas utókor a helyszínen ismerkedhessen meg Jedlik Ányos tanári és tudományos munkásságával. Az emléknap színvonalas szakmai értekezlettel zárult, ahol a vendégek három tartalmas előadás keretében ismerkedhettek meg a jedliki életmű eddig feltár bizonyítékaival. Az első előadást dr. Jedlik ányos dinamo. Schmidt János, a magyarországi Jedlik Ányos Társaság ügyvezető elnöke tartotta, aki a természettudós elektromossággal folytatott orvosi kísérleteiről beszélt.
Ilyen elemeket kötött össze egymással és nagy 100 elemből álló telepet hozott létre, melynek teljesítménye kilowattokat ért el. Az 1855-ös párizsi világkiállításra is elküldött ilyen elemeket, de a szállítás közben nagy részük tönkrement. Ennek ellenére elnyerte a bronzérmet, majd Pesten hozzáfogott a gyártásukhoz, de a gyárat később felszámolták. Rácsosztó gép Az optikai rácsok már 1830-tól kezdve érdekelték Jedliket. Abban az időben a legjobb rácsosztó gép milliméterenként 33 rést tudott karcolni aranyfóliával bevont üvegre és 300-at sima üvegre. Jedlik több, mint 30 évig fejlesztett saját rácsosztó gépét (4. ábra), amely hihetetlen precíz lett. Jedlik gépe milliméterenként 2093 karcolást tudott létrehozni. Jedlik ányos dinamo zagreb. 4. ábra Jedlik-féle rácsosztó gép (forrás: könyv, cím: Jedlik Ányos, az első magyar elektrotechnikus, Szerző: Jeszenszky Sándor, 15. oldal) Sajnos a gép tönkrement, mivel az eszköz karbantartására felvett ember képzetlen volt és a tisztítás közben tönkretette. Jedlik annyira elkeseredett, hogy már nem javította meg a rácsosztót.
91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja. 1895. december 13-án véget ér Jedlik Ányos eredményekben gazdag élete. Feltöltötte: [Törölt felhasználó] | 13 éve Látta 575 ember. Ez történt a közösségben:
Két város között kocsival közlekedett. De sokat gyalogolt is a szép vidékeken és a hegyekben. Vérbeli turista lett, akit elbűvöltek a hegyek, a vízesések, a barlangok. Nagy sikert aratott saját készítésű "szekerkéje", csomaghordója, amelyet a vidéki utakon használt, de a városokban szétszedett, és a táskájába rejtett. Útjain felkereste a neves gyógyfürdőket is. Idősebb korában bejárta a nagy német városokat és Svájcot. Pesten és Budán is gyakran kocsikázott, volt a Svábhegyen, a Margit-szigeten és bejárta az országot is. Jedlik Ányos. Szerette a zenét. Amikor alkalom adódott, elment operába, színi előadásokra, de szívesen hallgatta útjain a népdalokat is. Zongorát is vásárolt Bécsben. Mint a zene kedvelőjét és művelőjét a pozsonyi dóm egyházi zeneegylete tiszteletbeli tagjává választotta. A salzburgi harangjáték nem nyerte meg a zeneértő tetszését, mondván, hogy a harangok hangja nem kellemes, nincs tiszta összhangzás és a játék nem pontos. Kedvelte a vidám társaságot, különösen a fiatalokét. Részt vett baráti ebédeken, tea- és kávé délutánokon, szüreteken.
Később megpályázza az egyetemi tanári állást, és 1840-től már a pesti királyi tudományegyetemen bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője. Lakása az egyetemen, a szertár mellett van, amelynek bővítését itt is a szívén viseli. Nagy hatással van rá Oersted, Ampére, Arago, és Faraday, ennek hatására tevékenységének középpontjába a villamosságot állította. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen, melyhez – Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely (aki egyébként Jedlik unokatestvére volt) unszolására – elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat, tőle származik például a merőleges, az eredő erő, vagy a dugattyú szavaink. Később az 1858-ban megjelent Műszótárnak is egyik szerkesztője volt. Jedlik ányos dinamó. 1848-ban beállt nemzetőrnek. Őrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol tudott. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertárat nehéz munkával biztonságos helyre mentette. A szabadságharc után nehéz idők következtek, Jedlik nehezen találta helyét.
1825-ben már, mint a rend tagja Győrben kezdte meg tanári működését, amelynek fő tárgya kezdettől fogva mindvégig a fizika volt. Néhány évvel később a pozsonyi akadémián lett a fizika tanára, majd többszöri megalázó visszautasítás után 1840-ben megkapta a Pesti Királyi Tudományegyetem fizika tanszékét. Híres magyar: Jedlik Ányos - dinamó (kép). Aktívan bekapcsolódott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulatának munkájába. A szabadságharc mozgalmas időszakában inkább visszahúzódott és nyugalomra intette a diákságot, ezért kellemetlenségekben is volt része. A szabadságharc elbukása után viszont csak 1850-ben igazolták, és csak ekkor folytathatta tovább tanári működését, mert nemzetőrként szolgálatot teljesített a független magyar hadseregben, és hűség nyilatkozatot írt alá a független magyar kormánynak. Ezután viszont teljesen a kísérleteinek élt és egymás után alkotta meg találmányait. Egyetemi működését 1878-ban fejezte be, amikor tanszékét és maga készítette eszközeit átadta munkatársának és utódjának, Eötvös Lórándnak.