Több mint száz színházi darabban szerepelt, prózai és zenés előadásokban, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt, felejthetetlen alakítást nyújtott többek között a Kurázsi mama, a Kaukázusi krétakör, az Irma, te édes és a Hello, Dolly című darabokban. Csak alkalomszerűen lépett fel a saját életén alapuló előadóestjeivel. Rengeteg játék- és tévéfilm szerepben is játszott, nagylemezei jelentek meg, élete során 3 könyve látta meg a napvilágot. Magán életétben sok kapcsolata volt, viszont gyermeke nem született. 2016. február 25-én alvás közben, szívelégtelenség következtében távozott az élők sorából. Forrás: Wikipédia és Sztárlexikon Asztrológiai jellemzés Kos Nap: Psota Irénről ami elsőre eszembe jut, az a nagyon energikus temperamentuma, melyet részben Kos Napjának tulajdonítok. Tele volt energiával, mindig tettre kész, vehemens, nyíltan kimutatta az érzelmeiket. Szívesen kezdeményezett, irányított, ugyanakkor szívesen segített másoknak is. Környezetét is képes volt energiával feltölteni, lelkesíteni, irányt mutatni.
A díjat Psota Irén tiszteletére annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek ítélik oda, akinek művészi eredményei Psota örökségéhez méltónak bizonyultak. A díjat alapítása óta Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Für Anikó, tavaly pedig Takács Katalin kapta. Hegedűs D. Géza, a kuratórium tagja beszédében elmondta, hogy Psota Irén születésnapjára, március 28-án megjelent Psota Irén önéletrajza szerkesztett formában a Pocket sorozatban, majd megidézte Psota szavait egy korábbi interjúban: Aki annyira képtelen megalkudni, mint én, annak csak ez lehet a sorsa − mondta a művésznő Szegő András újságírónak, utalva szerepekre, életre, játékra, hivatásra. Jordán Tamás egy Tóth Árpád-verset mondott el az ünnepelt tiszteletére, mondván, már olyan régóta ismeri őt és annyi mindent tudnak egymásról, hogy talán ezt a költeményt még nem ismeri Molnár Piroska. Novák János egy saját dallal készült az ünnepelt tiszteletére, Pogány Judit pedig közösen jegyzett előadásukból, Örkény Macskajáték ából adott elő egy monológot, melyben ő Orbánnét, Molnár Piroska pedig Gizát játssza.
– Kis segítségge a járás is megy neki. Szerintem tavasszal a Duna-parton fog már sétálni! A Nemzet Színésze számára már a tavalyi esztendő sem kezdődött jól. Január elsején hajnalban az otthonában lett rosszul, fulladni kezdett. Két éve pedig szintén szívinfarktus miatt került kórházba. Veszélyesebb idős korban A tüdőgyulladás minden életkorban veszélyekkel járhat, de ez különösen igaz az időskorúakra, amikor a szervezet általában is védtelenebb, és kitettebb a fertőzéseknek. Egy bizonyos életkor felett a szervezet működése lelassul, gyengül. Ilyenkor elég egy kisebb immunműködési zavar, és nagy bajt okozhat egy vírusfertőzés. Psota Irén tüdőgyulladás Infarktus nemzet színésze gyógyulás
hozzászólás | 2022. március 28. hétfő Adaptive media A Nemzet Színésze halála előtt nem sokkal mesélt arról, miért nem lett belőle édesanya. Hozzászólások A hozzászólás szabályai: ne használj trágár szavakat ( káromkodás) ne reklámozz ( spam) ne személyeskedj ne tégy sértő megjegyzéseket népcsoportok, nemzetek vagy vallási közösségek ellen ne írd meg saját vagy mások személyes adatait ( név, lakcím, telefonszám, email) ha egy hozzászólás sérti a fentieket, vagy egyéb módon zavaró vagy bántó, kérlek jelentsd a hozzászólás melletti X gombbal
Zsigmond Vilmos a McCabe és Mrs. Millerben új alapokra helyezte a western-fotográfiát, de Michael Cimino újabb filmjében még ezt is sikerült meghaladnia. A mennyország kapuja története 1870-ben kezdődik, igazi nagyepikai fejezete pedig 1890-ben bontakozik ki. Egy olyan kor és világ mutatkozik meg, amikor és ahová kitántorgott másfél millió emberünk. A bevándorlókat ugyanis nem fogadták tárt karokkal. Szegény európaiak voltak, akik a nyomorúság elől menekültek egy olyan országba, amelynek addigra már kialakultak a helyi erőviszonyai. A wyomingi marhabárók pedig nem tűrték, hogy az éhező betelepülők megdézsmálják a csordákat. És elkészül a halállista… Ez azonban csupán a - nem túl bonyolult - történet. A látvány a meghatározó. Mert ugye a nagyepika elképzelhetetlen látványos totálképek nélkül. És a totálokat nem csupán a táj, hanem olykor emberek sokasága tölti meg. És itt jön az igazi operatőri attrakció! Zsigmond Vilmos egyik nagy erőssége volt már korábban is, hogy mozgásban lévő embereket, tárgyakat ragadjon meg.
Azóta is ők az egyetlen ilyen szervezet Amerikában, amelynek nemcsak joga, hanem kötelessége is ellátogatni a forgatásokra, ha állatszereplők is vannak a filmben. Cimino és Wakjeba forgatáson Apropó, kakasviadal: az egyik kakasos jelenetben felbukkan a cudarul fiatal (kb 24 éves) Willem Dafoe is, ez (vagy ez lett volna) a legelső filmszerepe. Csakhogy vesztére röhögni merészelt egy viccen, amit az egyik statiszta mondott neki (mégcsak nem is forgott a kamera). Cimino annyira felhúzta magát ezen, hogy kirúgta Dafoe-t, és épp csak annyit vágott be a filmbe belőle, amennyi muszáj. Ráadásul a stáblistára sem írta ki a nevét. Dafoe "bosszúból" végül narrátora lett egy 2004-es dokumentumfilmnek, ami A mennyország kapuja katasztrofális forgatásáról szól. A film címe Final Cut: The Making and Unmaking of Heaven's Gate és meg lehet nézni ide kattintva. Nemcsak az állatokkal bánt csúnyán Cimino, Tom Noonan karakterszínész például a forgatást élete legrosszabb élményének titulálta. Szerinte Cimino fizikailag és/vagy verbálisan bántalmazta a színészeket és a stábtagokat is.
Az európai bevándorlók és a már ott élő telepesek között egyre jobban elmérgesedik a helyzet, olyannyira, hogy az elnök döntése értelmében 125 ember neve kerül fel egy listára, amely az államérdekből likvidálható személyeket tartalmazza. James Averill (Kris Kristofferson) elég kényes helyzetbe kerül, mert egyrészt tudja, hogy a törvények szerint végre kell hajtani a parancsot, másrészt viszont a halállistán ott szerepel a szerelme, Ella Watson (Isabelle Huppert) neve is... Iszonyúan hosszú a film, 3 és fél óra, és igazából csak az utolsó fél óra miatt érdemes megnézni. Három órán keresztül gyakorlatilag semmi sem történik, aztán hirtelen felgyorsulnak az események, egy hihetetlenül erős és akciódús dráma váltja fel az addigi tömény unalmat, hogy aztán a lezárás tökéletesen semmitmondó legyen. Az egyetlen, ami miatt nem lehet hiányérzetünk, az az operatőri munka, Zsigmond Vilmos zseniális képei sok mindenért kárpótolják a nézőt, de sajnos nem tudják megmenteni a filmet. A kezdés lendületes, aztán viharsebesen leül a történet, szépen fényképezett, de eléggé összefüggéstelen és parttalan jelenetek sora vár ránk, dögunalmas párbeszédekkel.
Itt hatalmas terekben mozgó - táncoló, görkorcsolyázó - embereket fotografál, úgy, hogy közben a néző is részese legyen a mozgásélménynek. Magas költségvetésű film. Soha nem hozta be a költségeket. Viszont - talán éppen a látvány rendkívülisége miatt - a mai napig élő filmtörténeti különlegesség. Ezért aztán 2012-ben digitálisan restaurálták, és be is mutatták a Velencei Filmfesztivál Velencei klasszikusok szekciójában. Mi pedig újabb kísérletet tehetünk egy kiemelkedő operatőr munkájának, kreativitásának megértésére. A sorozat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával valósul meg. Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni.
Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés... Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte: - Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából? - Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom: - De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem! "
A 7. és 10. század között, amikor a Tang-dinasztia uralkodott, rengeteg ilyen jellegű buddhista szentélyt emeltek a hegycsúcsok, sziklák tetejére, mára azonban már csak kevés maradt fenn ép állapotában, ráadásul még ritkább az, amely még látogatható is bárki számára. A Fanjing-hegy tetején épült kolostort a feljegyzések szerint 1559-ben építették, és 2018-ban az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. Velence és Párizs Kínában is létezik A kínaiak megépítették maguknak az európai és amerikai városok jellegzetes utcáit és házikóit is. (Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary. )
Minden bátor érdeklődőnek javasolnék egy kispárnát és valami enni és innivalót (az okostelefont csak azért nem, mert tényleg nagyon szépek a képek, kár lenne egyet is elmulasztani belőle, Zsimond Vilmost nem véletlenül hívták a fény mesterének), és sok-sok türelmet. A karakterek alapvetően érdekesek (adva van egy kissé kiégett nagybirtokos, egy érzelmekben és értelemben gazdag bérgyilkos, és mindketten ugyanabba a nőbe szerelemesek, aki amúgy egy bordélyház tulajdonosa), de egyszerűen nem történik velük annyi minden, hogy kitöltse a játékidőt. A szerelmi háromszög sem tud teljes hőfokon égni, a férfiak a hölgyre bízzák a választást, mindketten passzívan vesznek részt a közös történetben, romantikából sem túl sok jut nekik és természetesen nekünk. Az egyesület és a bevándorlók közötti konfliktus is elég sokáig megdöbbentően visszafogottan zajlik ahhoz képest, hogy életről és halálról van szó, majd hirtelen teljes pálfordulás következik be, a békés polgárok átmennek westernhősbe, és bátran szembenéznek a sorsukkal.