Sokan feltételezik, hogy Einstein Nobel-díját az általános relativitáselmélet felfedezése miatt kapta, pedig azt 1921-ben egy korábbi munkájáért, a fényelektromos jelenség leírásáért ítélték oda neki. Valójában ez a tudományos felfedezés volt az, amely elindította a napelemek fejlődését, és aminek köszönhetően ma már olyan modellel is találkozhatunk, ami a tetősíkba simulva biztosítja otthonunk zöldenergia termelését. Életrajz: Albert Einstein tudományos karrierje és Nobel-díja. Napelem történelem: véletlenektől az űrkutatásig Magát a fotovoltaikus hatást egy 19 éves, francia fizikus – Alexandre Edmond Becquerel – demonstrálta először sikeresen 1839-ben apja laboratóriumában. Hogy véletlenek márpedig léteznek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 20 évvel később a brit elektromérnököt, Willoughby Smith-t is nagyban meglepte a napenergia alapú technológia egyik összetevőjének különös viselkedése: éppen tenger alatti kábelekkel végzett kísérleteket, miközben felfedezte, hogy az ezekhez használt szelén fotovoltaikus tulajdonsággal bír. A fényelektromos hatás magyarázatáért Albert Einstein 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, amely újabb lökést adott különféle anyagok vezetőképességének kísérletéhez.
A detektorok egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van és a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben. Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar kutatócsoportok is közreműködnek: köztük a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek munkatársai a LIGO és az Olaszországban működő Virgo detektor közös adatfeldolgozásában vesznek részt. A kitüntetettek 9 millió svéd koronával ((291, 6 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Ennek felét Rainer Weiss kapja, a másik felén Kip Thorne és Barry Barish osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Az 1932-ben Németországban született Rainer Weiss a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. Családja a náci uralom elől menekült az Egyesült Államokba 1938-ban. Einstein nobel díj quote. Az MIT-n végezte tanulmányait, majd tanított a Tufts Egyetemen, a Princeton Egyetemen és 1964-ben tért vissza az alma materébe.
Egyidejűleg Niels Bohrral és hat másik tudósával, akiknek joga volt kinevezni a Nobel-díjas kollégákat, Albert Einstein támogatására szólította fel. A politika azonban beavatkozott. Bár mindenki számára világos volt, a legérdemesebb jelölt Einstein volt, a Nobel-díjat a fizika számára 1920-ban Charles Edouard Guillaume-nak ítélték oda a nikkel és acélötvözetek anomáliáinak tanulmányozására. Mindazonáltal a vita folytatódott, és nyilvánvaló volt, hogy a világközösség nem fogja megérteni, ha a tudós jó megérdemelt jutalom nélkül maradt. A Nobel-díj és az Einstein 1921-ben, a javasolt kutatók számaa relativitáselmélet teremtőjének jelöltje elérte apogéjét. Einstein 14 embert kifejezett, akiknek hivatalosan volt joga a pályázók kinevezésére. A svéd királyi társadalom egyik leghitelesebb tagja, Eddington leveleiben még összehasonlította Newtonnal, és rámutatott arra, hogy minden kortársa számára jobb. Csillagászati kutatásokért jár a fizikai Nobel-díj. Mindazonáltal a Nobel-bizottság utasítottahogy előadást tartson a relativitáselmélet értékéről az 1911-es Alvar Gulstrand orvosképzőnek.
Michelson és Morley interferométere Forrás: Wikimedia Commons/ Western Reserve University George Francis Fitzgerald ír fizikus 1894-ben felvetette, ha azt feltételezzük, hogy a testek megrövidülnek a mozgás irányában, akkor a Michelson-Morley kísérlet eredménye is megmagyarázhatóvá válik. Fitzgerald elképzelésének Hendrik Lorentz Nobel-díjas holland fizikus adott matematikai formát, a róla elnevezett Lorentz-transzformációval. George F. Einstein nobel díj. Fitzgerald ír elméleti fizikus Forrás: Wikimedia Commons/Oliver Heaviside Albert Einstein a probléma megoldásához két korábbi axiómából indult ki. Az egyik Galileo Galilei, a 16. század végén illetve a 17. század elején alkotó olasz fizikus tétele, miszerint a természeti törvényeknek minden, egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelő számára azonosnak kell lenniük. Hendrik Antoon Lorentz holland Nobel-díjas fizikus Forrás: Wikimedia Commons/Royal Library A másik, hogy a vákuumbeli fénysebesség valamennyi, inerciarendszerben lévő megfigyelő számára azonos.
A galaxisunkhoz legközelebbi, a Tejútrendszerhez hasonló spirális szerekezetű csillagváros az Androméda-galaxis. Mellette két szatellitgalaxist lehet megfigyelni Forrás: Adam Block/University of Arizona Eltekintve a fénysebesség közeli sebességtartomány elérésének technikailag ma még megoldhatatlan problémájától, ezért is erősen kérdéses a csillagközi űrutazások megvalósíthatósága. Albert Einstein világa ugyanis nagyon távol áll a fantázia, a sci-fi birodalmától.
Először 1901-ben került sor a Nobel-díjátadó ünnepségre. A következő évtizedben olyan kiemelkedő fizikusok, mint: Wilhelm Roentgen; Hendrik Lorenz; Peter Zeeman; Antoine Becquerel; Pierre Curie; Marie Curie; John William Strett; Philip Lenard; Joseph John Thomson; Albert Abraham Michelson; Gabriel Lippmann; Guglielmo Marconi; Karl Brown. Albert Einstein és a Nobel-díj: az első jelölés Erre első alkalommal jelöltek ki egy nagy tudósotdíjat 1910-ben. Mindent meg lehet kérdezni az Einstein chatrobottól, de nem olyan okos, mint várnánk - Qubit. William Ostwald, a kémiai Nobel-díjas győztes lett. Érdekes, hogy 9 évvel az esemény előtt az utóbbi megtagadta az Einstein bérbeadását. Előadásában hangsúlyozta, hogy a relativitáselmélet mélyen tudományos és fizikai, és nem csak filozófiai érvelés, hiszen Einstein kártevői megpróbálták bemutatni. Az elkövetkező években Ostwald ismételten megvédte ezt a szempontot, és több éven keresztül ismételten előrelépett. A Nobel-bizottság elutasította a jelöléstEinstein, azzal a megfogalmazással, hogy a relativitáselmélet nem felel meg pontosan ezeknek a kritériumoknak.
Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish vezető szerepet játszott az obszervatórium létrejöttében, ezáltal abban, hogy négy évtizednyi erőfeszítés után két éve sikerült végre közvetlenül észlelni a gravitációs hullámokat. Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege. Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi – pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő – változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek. Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket. A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amely nemrég esett át nagyszabású fejlesztésen. Az egymilliárd dolláros szerkezet két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyeket a kaliforniai és a massachusettsi műszaki egyetem, a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék.
A világ legjobb egyetemei A Jiao Tong University legfrisebb egyetemi rangsorát 2014 nyarán hozták nyilvánosságra. Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) a világ 500 legjobb egyetemét tartalmazó lista. A listára két hazai egyetem is felkerült. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 301-400. helyen, míg a Szegedi Tudományegyetem 401-500. helyen szerepel a rangsorban. Az alábbi ábrán a tíz legjobb felsőoktatási intézmény látható. A teljes lista a sanghaji Jiao Tong egyetem weboldalán értehő el. Az oldalhoz készült bemutató a következő címen található: Bemutató. Rangsorbeli helyezés Egyetem Ország 1 Harvard University USA 2 Stanford University 3 Massachusetts Institute of Technology 4 University of California, Berkeley 5 University of Cambridge UK 6 Princeton University 7 California Institute of Technology 8 Columbia University 9 The University of Chicago 10 University of Oxford Harvard Univeristy Forrá Az egyetem Massachusetts államban, Cambridge-ben található. Ez az USA legrégebbi egyeteme, ugyanis 1636 szeptember 8-án alapították.
Az MIT a legjobb egyetem, de a Harvard a legbiztosabb befektetés - előbbit a QS World University Ranking, utóbbit a Wealth-X állítja. A világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló lista legfrissebb kiadása szerint a főleg műszaki szakokban erős Massachusetts Institute of Technology adja a legjobb képzést, de ugyanerre a konklúzióra jutottak tavaly is. A felmérésben ezúttal mintegy 800 felsőoktatási intézmény világítottak át több mint 30 ezer oktatási szakember és közel 28 ezer munkaadó válaszai alapján. A dobogóra idén is a Harvard és a Cambridge állhatott fel, ezúttal viszont a tavalyihoz képest fordított sorrendben, míg a Stanford University jelentős ugrással bekerült az első tízbe. A QS World University Ranking nem csak egy lista a sok közül, de elég komolyan is veszik azt világszerte. A végső sorrendet a szakma (40%) és a munkaadók véleménye (10%) mellett a publikációk, az idézetek (20%), az oktatás sokszínűsége (20%), a nemzetközi diákok létszáma (5%), valamint a nemzetközi karok mennyisége (5%) is befolyásolja.
ÖSSZEFÜGGŐ: A legjobb egyetemek az angol nyelvtanuláshoz az Egyesült Királyságban A Harvard egyetem minden szempontból jó egyetemnek tekinthető, mivel az Egyesült Államokban és a világban szinte mindenben a tudományos rangsorban áll.
Minden évben globális egyetemi rangsorokat tesznek közzé, amelyek többek között az oktatásra, kutatásra összpontosítanak. Mivel évente több millió diák szerez diplomát, végez kutatásokat és publikál tudományos dolgozatokat egyetemeken világszerte, ezek a rangsorok fontos szerepet játszanak a tanulási folyamat minőségének megerősítésében. A gondosan kalibrált teljesítménymutatók a legátfogóbb és legkiegyensúlyozottabb összehasonlításokat szolgálják, amelyekben megbíznak a hallgatók, a tudósok, az egyetemi vezetők, az ipar és a kormányok. Itt van a világ 20 legjobb egyeteme. Rang Egyetem Pontszám 1. University of Oxford 95. 7 2. California Institute of Technology 95. 0 3. Harvard Egyetem 95. 0 4. Stanford Egyetem 94. 9 5. University of Cambridge 94. 6 6. Massachusetts Institute of Technology 94. 6 7. Princeton University 93. 6 8. University of California, Berkeley 92. 2 9. Yale Egyetem 90. 8 10. A Chicagói Egyetem 89. 8 11. Columbia Egyetem 89. 6 12. Imperial College London 89. 3 13. Johns Hopkins University 88.
A Times Higher Education közzétette a legfrissebb globális egyetemi rangsorát, amelyben a brit Oxfordi Egyetem áll az élen. Az intézményeket öt mutató alapján rangsorolják: oktatás, kutatás, idézettség, nemzetközi kilátások és ipari bevétel. Ezek alapján az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok teljesen uralja a lista élét, és csak egy másik ország képviselteti magát az első 15-ben - Svájc a 15. helyen álló zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolával. Címlapkép: RDImages/Epics/Getty... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái