Ha tehát ekkor Álmosnak fegyverbíró, felnőtt unokája volt, akkor elfogadhatjuk Béla király jegyzőjének állítását – mondja az FN24-nek Szabados György történész, őstörténetünk kérdéseit feszegető sorozatunk állandó szakértője. Árpád avagy Álmos? Azt sem tudjuk, hol született. Történetíróink szerint "Szkítiában", Etelközben a magyarok földjén. Családjában élhetett az Attila-hagyomány, s elképzelhető, hogy Álmos Muagerisz, kutrigur hun uralkodó nemzetségéből származott, és hun kíséretével "kívülről" érkezett a magyarok közé. Itt átvette a hatalmat, amivel az egész közösségre ráragadhatott a vezér nemzetségi neve, ami ma a magyar alakban maradt fenn – az elméletről bővebben sorozatunk korábbi részében, ide kattintva olvashat. Származásától függetlenül Álmos a IX. Zalán – Wikiszótár. századra a magyarok nagyfejedelme lett. Ez volt az első lépés volt afelé, hogy népünk magyarként fennmaradhatott, sőt, egyedüliként a steppei népek közül keresztény államot alapított Európában. Már ha ő volt az első nagyfejedelem és nem a fia, Árpád.
A Zalán [1] férfi keresztnév. Eredetére többféle magyarázat is él. Anonymus Saladus néven említi a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén uralkodó vezért. A Tisza mentén található egy Szalánkemén nevű helység, azonban az is elképzelhető, hogy Anonymus a helységnévből alkotta az uralkodó nevét. A helynév szláv eredetű, jelentése: sós kő. Női párja: Zalánka. [2] Más elképzelés szerint a Zalán név török eredetű, jelentése: dobó, ütő. [ forrás? ] Bizonytalan az is, hogy mi volt a név eredeti kiejtése, lehetett Szalan esetleg Salán is [ forrás? ]; a jelenlegi Zalán olvasat valószínűleg téves, ez Vörösmarty Mihály Zalán futása című műve révén terjedt el. [2] Gyakorisága [ szerkesztés] Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években a 27-54. leggyakoribb férfinév. [2] [3] [4] Névnapok [ szerkesztés] március 30. [2] július 14. [2] szeptember 10. [2] december 30. [2] Híres Zalánok [ szerkesztés] Bodó Zalán fizikus Kovács Zalán tubaművész Makranczi Zalán színművész Mészáros Zalán kosárlabdázó Zombori Zalán labdarúgó, televíziós szakkomentátor Z.
[…] Vörösmarty hexameterei semmit sem klasszikusak: ez egészen modern vers: Vörösmarty zenéje. " A Zalán futása című nagyeposz 10 énekből áll, s e 10 ének összesen 6683 hexametert foglal magában. Az 1. ének 839 sorából az első 34 sor alkotja az előszót. Az előhangban a költő legelőször is azt mondja el panaszosan, hogy a 'régi dicsőség késik', aztán megmondja, miről fog énekelni: párducos Árpádról. A régi formától Vörösmarty eltért, megváltozott a klasszikus eposzi kellék: az invokációban kötelezően megszólított Múzsa helyett a segítségül hívás a nemzethez szól, s ezt jól tette, mert így azonosul hazájával. Az előhang után in medias res kezdődik az eposz cselekménye. Vörösmarty forrása minden bizonnyal Anonymus Gesta Hungarorum a volt. (Ez a mű a 13. fejezetében tudósít Ungvár elfoglalásáról, a 14. -ben pedig Borsova várának bevételéről, amelyet Zalán katonái védtek, s ez szerinte 903-ban történt. Zalán követség útján megfenyegeti a magyarokat: ne merjenek átkelni a Bodrog folyón, mert különben görög és bolgár segítséggel úgy kiirtja őket, hogy hírmondó is alig akad belőlük.
Egry József, a Balaton festője – a legtöbben így ismerik a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselőjét, aki 1883. március 15-én született Zalaújlakon, és 1951. június 19-én hunyt el Badacsonytomajban. Hírnevét a tomboló színekkel és fényekkel átszőtt balatoni tájképek alapozták meg. Egry József (1883–1951) a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. Életműve technikában és témában rendkívül gazdag, amely magán viseli a múlt század elő szellemi újításainak jegyeit. Az 1920-as évek elején kerül művészetének középpontjába a Balaton, miután – az I. világháborúban szerzett betegségével – 1916-ban a badacsonyi hadikórházba került gyógyulni. Itt nemcsak életművének meghatározó témájára talált rá, de megismerte későbbi feleségét, Pauler Juliskát is. Egry József: Balaton A Balaton tágas terei, fénytől átjárt atmoszférája, a víz és a levegő játéka egyszerre ébresztették rá a világos, fénylő színek tiszta erejére és egy kozmikus világrend jelenlétére, melynek kompozíciós megfelelőjét kereste és alkotta meg pályája következő, érett szakaszában.
"Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek" – vallja Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19. ) Kossuth-díjas magyar festő, a Balaton festője 70 évvel ezelőtt halt meg. Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében.
A zalai partról a somogyira kerül, arra, ami Vas Istvánt a velencei Lidóra emlékeztette. Csiszár Elek életének valóban második félideje lett az ott alkotói szakasz. Keszthelyről kívánjuk szívből – tartson sokáig! A hatvanas évek közepére megérkeznek a várva várt sikerek. Megdolgozott értük a déli parton a festő. Kaposvárott és Budapesten, itthoni és külföldi képzőművészeti berkekben fogadták becsüléssel és bizalommal. A határokon túl a régi Jugoszláviában, Szovjetunióban és NDK-ban, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában ismerhették meg munkásságát a tárlatokon. 1962-ben Dunaújvárosban állított ki. 1963-ban kapta meg a Rippl-Rónai díjat. Zalába többször is visszalátogatott épülő életművével: 1992-ben például a Goldmark Károly Művelődési Központban, majd 1994-ben a Balatoni Múzeumban volt kiállítása. Keszthely és Siófok között a legszebb műteremre talált, a Balaton egére-vízére, a tájra, télen-nyáron. Ám Csiszár Elek sem tájfestő lett csupán, mivel ahogy Egry József tanította, néki is a Balaton egész világát kellett vászonra vinnie.
Badacsonyi otthonában halála után emlékmúzeum nyílt. Egry József 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai, néhány évig maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban. Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét, Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban. 1918-tól kezdve a Balaton mellett élt, és számtalan változatban festette a Balatont Keszthelyen, Badacsonyban, majd Badacsonytomajban. Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába.
Három oldalról, patkó alakban, hegyhát védi; a nyitott oldalon, mélyen lenn van a Balaton. Aki első ízben jár fenn, rendszerint úgy meghatódik a táj szépségétől, hogy áhítatos hallgatásba merül. Ez a hely félreesik az élet poros és lármás országútjától, már szinte költészet és mese határmezsgyéjén terül el. Az ifjúság édes és fájdalmas honvágya muzsikál a bazaltdombokon. – A balatoni táj megnyugtatta, ellazította, a tavi tájképfestészet egyedi ábrázolásra sarkallta. Utolsó, boldog nyarát-őszét is itt töltötte, a fokozódó zsidóüldözés ellenére nem menekült, nem bujkált, nem hitte el, hogy a vég hamar bekövetkezhet. A sors szomorú halált szabott ki rá: a német megszállást követően gyűjtőtáborba hurcolták – hiábavalónak bizonyult Herczeg Ferenc segítő közbenjárása is –, majd az auschwitzi megsemmisítő táborban halt meg. Életműve azonban maradandó. Nem volt egyetlen festészeti irányzatnak követője, ötvözte a korszak technikáit, irányzatait és mellette megteremtette saját festői világát. Tragikus halálát követőn – polgári származása miatt – az 1970-es, '80-as évekig nem igazán beszéltek művészetéről.