Árak (Ft) Felnőtt 1. 000 Felnőtt (16 főtől) 700 Gyermek, diák és nyugdíjas 700 Gyermek, diák és nyugdíjas (16 főtől) 500 Kedvezményes családi jegy 2 felnőtt és legalább egy gyermek esetén 2. 200 Egymástól kis távolságra helyezkednek el különböző növénytársulások, néha növényritkaságok, melyeket csupán hosszú fáradságos utazások árán tudnánk megcsodálni valódi élőhelyükön. A különbözőségük ellenére mégsem egy széteső zöld mozaikot látunk, hanem illeszkedő egységeket, amelyek képesek egymásba fonódni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az egység hozza létre a kertek varázsát, amely olyan erős, hogy lelkiállapotunkat, gondolataink tisztaságát, szabadságérzetünket képes befolyásolni. A kert harmóniája éles tükre a kertépítő lelkületének, akaratának és céljainak. Rododendron virágzás. A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga.
Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok Az arborétum markánsan elkülönülő részei maga a Park (fenyő-, nyír-, csarab- és havasszépe gyűjtemény), az alátelepített erdei fenyves és a Tájövezetek. A parki rész, az Ambrózy-szobor környéke a kert legrégebbi része, itt látható az eredeti és később kibővített Havasszépe (Rhododendron) gyűjtemény. Jeliben ma már több mint 300 rododendron faj és változat több ezer egyede él. Az örökzöldek egyik természetes faja a ketaba havasszépe, mely a már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi. Nagy lilásrózsaszín virágai május-júniusban nyílnak. A Kaukázusból származó grúziai havasszépe május közepétől nyíló nagy virágai meleg ciklámen színűek. Nagy, fehér, illatos virágú a koreai azálea. A lombhullató kurume havasszépe még levéltelen, lombfakadás előtti bokrait májusban teljesen beborítják a narancsszínű, rózsaszín vagy piros virágok. A gyűjtemény értékét emeli, hogy míg a nyugat-európai országokban található rododendron gyűjtemények túlnyomó többsége kertészeti fajtákból áll, addig a Jeli Arborétumban magonc eredetű, ezért genetikailag sokszínű idős állomány él.
Varázskertnek is nevezik a Jeli arborétumot és valóban egy varázsbirodalom fogadja a látogatókat, akik májusban, a rododendronvirágzás idején ellátogatnak a Vas megyei botanikus kertbe. Kám község határában ugyanis minden tavasszal több száz bokor rododendron nyílik, és ilyenkor az ország minden részéről, sőt külföldről is érkeznek vendégek, hogy részesei legyen a csodának! A Jeli varázskert története A Jeli arborétum létrehozása gróf Ambrózy-Migazzi István nevéhez fűződik, aki maga is Vas megyében, Tanán élt 1933-ban bekövetkezett haláláig. A "virágos gróf" a megyét járva egy új arborétum létesítésére alkalmas földterületet keresett. A tökéletes helyet végül Kám község határában, Jelihálás pusztán találta meg és 1922-ben megkezdte a munkát 5 hektárnyi területen. Gróf Ambrózy-Migazzi István szobra a Jeli arborétumban Májusi rododendronvirágzás A Jeli arborétumban az év egyik legnagyobb eseménye a május eleji rododendronvirágzás, amelyre rengetegen kíváncsiak. A tömeg már a parkolóban elég jelentős, de aztán a kertbe érve enyhül a tumultus, a hatalmas területen ugyanis szétszélednek az emberek, csak egy-egy főbb útvonalon lehet nagyobb csoportokba botlani.
Pár éve óriási visszhangot váltott ki Emmanuel Macron, francia elnök bejelentése, arról, hogy hamarosan Angliába érkezhet a bayeux-i kárpit. Ez a 70 méter hosszú hímzés az egyik legértékesebb középkori műalkotás, illetve az angol történelem legismertebb évszámának, 1066-nak tárgyi illusztrációja is. Az, hogy valójában hol készült már régóta vita tárgya. 1476-ban tűnt fel először a normandiai Bayeux-ba, hogy miként került oda, máig nem világos. A készítők kiléte, elkészítésének helye szintén vita tárgya. A szakértők többsége úgy véli, hogy Angliában készítették, nem pedig Franciaországban. Valószínűleg a hastingsi győző, Vilmos normann herceg féltestvére, Bayeux püspöke, Odo csináltatta 10-15 évvel a győztes csata után. Annyi azonban bizonyos, hogy egy csodálatos műalkotást maradt az utókorra, ami az 1066-os hastingsi csata előkészületeit és lefolyását ábrázolja. A szőnyegen látható 626 ember, 202 ló, 55 kutya, 505 egyéb állat, 49 fa, 37 épület, és 41 hajó. A Budavári Palota őrei – A magyar testőrségek hagyományai elevenednek meg a Főőrség kávéházában | PestBuda. Még egyedibbé teszi ezt a páratlan alkotást az, hogy rokonszenvesen ábrázolja a legyőzött felet is.
Ráadásul a klinikai teszteknek köszönhetően megerősítést nyert, hogy használata közben ápolja is a haját.